Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-322

822. országos ülés 1898. szeptember 9-én, pénteken. 6! kénytelenek hozni épen a legkevésbbé vagyonos néposztályok érdekében. Ennélfogva t. képviselőház, a törvényjavaslat, a melyet benyújtani szándékozom, oda czéloz, hogy ezen a bajon segítsen, illetőleg elérje ideiglenesen, — addig is, a míg az adminisztráczió rendezésével a városok és községek háztartási ügyei véglegesen rendeztetni fognak — elérje, mondom, ideiglenesen azt, hogy az állami fogyasztási adók kérdésének megváltoztatása követkéztében a városoknak és községeknek háztartását semmiféle csorba vagy hátrány ne érhesse. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ebből az intézkedésből, t. ház bizonyos több kiadás hárul az állami háztartásra, a mint az már ebben a költségvetésben is jelentkezik. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy ez a többlet bőven, vagy legalább is eléggé fedezve van azon többlet által, a melyet az állam a szeszforgalmi, továbbá a czukor- és sörfogyasztási adóban nyerni fog annak következtében, hogy habár sem az adótárgy, sem az adótétel nem változik, mégis az államkincstárba oly összegek fognak befolyni, a melyek eddig mint üzleti nyereség, vagy a városoknak, vagy egyes vállalkozóknak javára váltak. Ennek megemlítése után, í. ház, visszatérve a költségvetéshez, azt látjuk, hogy a dohányjövedék szükséglete 691.000 forlnttalemelkedik, a mi természetesen megfelelő bevételi emelkedéssel van ellensúlyozva. Ebből az Összegből 800.000 forint esik a külföldi dohány nagyobbmérvíí bevásárlására, 300.000 forint pedig arra, hogy új gyárak létesíttetvén, azokat be kell népesíteni és ennek következtében az üzemkiadások emelkednek. 88,000 forinttal emelkednek a fémkohászat költségei, 340.000 forinttal a pénzverés és fémbeváltás költségei, természetesen mind megfelelő bevétellel ellensúlyozva. A mi a vas müveket illeti, a melyeknél ez alkalommal már a diósgyőri vas- és aczélgyár és az államvasutak gépgyárának költségvetése is jelentkezik, ezeknél összesen 2,298.000 forintnyi kiadási csökkenés áll be. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy ez csak látszólagos csökkenése a kiadásoknak és csak az elszámolási rendszer változtatására vezethető vissza, a mennyiben, a mint 1897-ben a vasmüveknél, úgy ez alkalommal a másik két gyárnál is keresztül akarom vinni azt a változtatást, hogy a gyárak közötti intern-forgalomban előforduló anyagkezelés, a mely pénzbeli kiegyenlítést eddig sem igényelt, nem fog szerepelni a költségvetésben, és így a költségvetés nem terheltetik meg ok nélkül oly összegekkel, a melyek tényleges kifizetésre sohasem kerültek. Valójában azonban ezen látszólagos költségapadáá daczára tulajdonképen emelkednek a kiadások a vasműveknél. és pedig 413.000 forinttal, a mi részint üzemi természetű emelkedésre, részint pedig arra vezethető vissza, hogy a kezelésembe átjött gyáraknál alkalmazásban volt számos egyén, mint szolga, altiszt ideiglenes minőségben, s azokat jövőre szocziálpolitikai okoknál fogva véglegesíteni szándékozom, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a mi természetesen a személyi járandóságoknak bizonyos mérvű emelkedését vonja maga után. A kereskedelmi tárcza költségvetése, t. ház, 2,648.000 forinttal emelkedik összesen, rendes és átmeneti kiadások és beruházásokba. Miután azonban a bevétel is emelkedik 4.250.000 forinttal, azért a tárcza mérlege egészben véve 1,602.000 forinttal javul. A nagyobb változások a következők: 120.000 forinttal kerekszámban emelkedik a közutak kiadása, részben annak folytán, hogy 171 kilométernyi közútuak állami kezelésbe vétele van kilátásba véve, ezenkívül pedig 50.000 forinttal nagyobb összeggel kívánjuk a vármegyei útalapokat dotálni. 406.000 forinttal emelkednek az ipari czélokra szánt kiadások ez alkalommal, úgy, hogy e czímen most már 1,472.000 forint van beállítva a költségvetésbe. Ez emelkedés három czím között oszlik meg: az ipari szakoktatás, az ipari és kereskedelmi ezélok előmozdítása és az ipari felügyelet czímei között. A szakoktatás kiadásai emelkednek részben azért, mert két iskola költségei, — a mely iskolák újabb időben állíttattak fel, nevezetesen a Budapesten felállított felső építő ipariskola és az órásipar-ískola s a melyek költségei tavaly az évűek csak egy részére voltak beállítva az 1898-iki költségvetésbe, — most már az egész évre állíttatnak be; másrészről két új ipariskolának létesítése van tervbe véve, az egyik Iglón, a másik Temesváron. Azonkivííl az ipari és kereskedelmi ezélok előmozdítására szánt kiadások 212.000 forinttal nagyobb összeget tesznek, mint a megelőző költségvetésben, a mely emelés czélja az, hogy ezen összeg segélyével az iparnak s különösen a kisiparnak egyes ágai az eddiginél nagyobbmérvű.támogatásban részestíljenek. Egyszersmind az ipari szövetkezeteknek létesítésére és előmozdítására szolgál ez az összeg. A mi az iparfelügyeletet illeti, erre nézve a kormány szándéka az, hogy az eddigi uzentralisztikus rendszert megváltoztassa és az iparfelügyeletet deczentralizálja oly módon, hogy oly városokban, a melyek önmaguktól, a körülmények alakulása következtében nagyobb fontosságú ipari emporiumokká alakultak, önálló iparfelügyeleti hivatalokat állítson fel, a melyek közvetlen közelségből tanulmányozzák az ipar érdekeit (Mozgás a szélső baloldalon.) és vizsgálják, tanulmányozzák azon kívánságokat, óhajtásokat, melyek az iparosok körében felmerülnek.