Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-322

Í2 822. országos ülés 1898. szeptember §-é% pénteken. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Új kortesek! Moz­gás johbfelől.) A posta, távírda és távbeszélő szükséglete, megfelelően ez ágazatok örvendetes emelkedésé­nek, kerekszámban 700.000 forinttal emelkedik, a melylyel szemben azonban a bevételek szintén 1,130.000 forinttal nagyobb összeggel vannak beillesztve. A postatakarékpénztár átfutó kiadásai 102.000 forinttal emelkednek, ugyanennyi bevé­tellel ellensúlyozva. Az államvasutak kiadásai 1,517.000 forint­tal emelkednek, a mivel szemben 2,064.000 forintnyi bevételi emelkedés áll. Az államvasutak kiadásának emelkedésére befolyással van: elő­ször az üzemnek természetes fejlődése és a ki­látásba vett nagyobb teljesítmények ; másodszor körülmény, hogy 344 kilométerrel nagyobb hálózat van a számítás alapjául véve, s harmad­szor az, hogy indokoltnak látszott, hogy az államvasutaknál alkalmazott altiszti személyzet sorsa is javíttassák. (Helyeslés a jobboldalon) Végül a kereskedelmi tárczánál egy új kiadási tétellel találkozunk, a mennyiben 105.000 forint van felvéve az aldunai hajózási hatóság szükségleteire. Ismeretes dolog a t. ház előtt, hogy az aldunai szabályozási munkálatok be­fejezésükhöz közelednek, a minek folytán az eddigi hivatal: az építési mtívezetőség feloszla­tandó lesz. E helyett azonban szükségesnek mutatkozik ott egy hatóságnak felállítása, a mely hivatva lesz a létesített művekre felügyelni, azokat jó karban tartani, a hajózási rendtartást kezelni; a hajózási díjakat, a melyeknek szedés sere törvény szerint fel vagyunk hatalmazva, beszedni és kezelni. Mindezek teszik szükségessé az említett aldunai hajózási hivatal felállítását. Áttérek most. t. ház, a földmívelésügyi minisztérium költségvetésére. Mindenekelőtt meg­említem, hogy itt a rendes, átmeneti és beruhá­zási kiadások összesen 2,195.000 forinttal emel­kednek; a rendes kiadások emelkedése 1,444.000 forintot tesz. Ez emelkedés a következő fő­körülményekre vezethető vissza: 46.000 forinttal emelkednek a központi kiadások részint némi személyzetszaporítás szüksége következtében, a mennyiben a minisztériumnak ügyköre folyvást tágul, részint az épület javítása vagy tatarozása következtében, mely tervbe van véve. 261.000 forinttal emelkednek az állami és az állami kezelés alá veendő községi erdőkkel kapcsolatos kiadások, a mely emelkedéssel szem­ben 576.000 forintnyi bevételi emelkedés áll. Indokolva van ez a kiadási emelkedés részint a személyzet járandóságainak folytatólagos rende­zése által, részint az üzemi kiadásoknak növe­kedése által, végül pedig az 1898 : XIX. törvény­ezikk végrehajtásának költségei teszik ezt szük­ségessé. 478.000 frttal emelkednek a gödöllői korona­uradalomnak és az állami lótenyészintézeteknek költségei, részben annak következtében, hogy az úgynevezett terményjárandóságok ä gabonaárak emelkedése következtében többe kerülnek, rész­ben azért, mert a méncsikók vásárlása is na­gyobb mértékben van tervbe véve. Ezen emel­kedés azonban 439.000 forintnyi bevételi többlet által szintén ellensúlyozva van. 73.000 forinttal emelkednek a gazdasági tanintézetek kiadásai, részben azért, mert az állatorvosi akadémia újjászervezése van kilátásba helyezve, részben, mert terveztetik két új föld­míves-iskola létesítése. Azonkívül népkönyvtárak felállítása és szaporítása és az úgynevezett téli tanfolyamoknak és felolvasásoknak, valamint eddig, úgy a jövőben is, sőt nagyobb mértékben való szervezése ezéloztatik. 231.000 forinttal emelkednek az állat­tenyésztés és a tejgazdaságok kiadásai. Először azért, mert az állattenyésztési felügyelők szá­mának szaporítása van kilátásba véve; továbbá a miniszter úr egy tejgazdasági munkásnőket képző iskolának felállítását tervezi; vég-ííl a sertés- és szarvasmarhatenyésztésnek nagyobb­mérvíí támogatása van kilátásba helyezve. (He­lyeslés a jobboldalon.) 28.000 forinttal emelkednek a szőlészet és borászat kiadásai, miután új földmíves-iskola létesítése van kilátásba véve. Ezenkivííl az 1893 : XXIII. törvényezikk végrehajtása is na­gyobb összegeket igényel. 55000 forinttal emelkednek a gazdasági munkásügyek költségei, a melyek most már 210.000 forinttal szerepelnek költségvetésünkben, a mi részint az 1898 : II. törvényezikk végre­hajtásának kiadásaival, részint a munkássegélyző­szövetkezetek ügyének előmozdításával áll kap­csolatban. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi a vallás- és közoktatásügyi tárcza kiadásait illeti, ezek 1,045.000 forinttal szintén emelkednek; mert, jóllehet a rendes kiadások emelkedése 1,117.000 forint, az átmenetieké 28.000 forint; minthogy azonban az építkezési kiadások 100.000 forinttal kisebbek, egészben véve az emelkedés, a mint említettem, 1,045.000 forint. Ebből az emelkedésből esik 148.000 forint a középiskolák szükségleteire, részint azért, mert két reáliskolának gimnáziummá való át­alakítása van tervbe véve, részint egy gimná­ziumnak államosítását is tervezi a miniszter úr; a többi pedig a fejlesztésre szükséges, tudniillik a létező középiskoláknak új osztályokkal való ellátására és a tanerőknek szaporítására. 58.000 forinttal emelkedik a felekezeti, köz­ségi és más iskolák segélyezésének kiadása, a mely czélra ez alkalommal 558.000 forint van beállítva a költségvetésbe azon szerződéseknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom