Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-322
§0 322. országos ülés Í898. szeptember 9-én, pénteken. tonsági kiadások, részint a csendőrségnek programmszerü emelése folytán, részint azon rendkívüli létszámemelés következtében, a mely az utóbbi idők eseményei folytán szükségesnek mutatkozott. Egyszersmind a fővárosi rendőrségnek bizonyos mértékben való továbbszervezése és fejlesztése elől sem lehet elzárkózni. A mi a pénzügyminisztérium kiadásait illeti, ezek ez alkalommal szintén 1,265.000 forinttal emelkednek, a mely összegből a rendes kiadásokra 771.000 forint esik. Miután azonban a pénzügyminisztérium bevételei 4,275,000 forinttal szintén emelkednek a kiadások emelkedése daczára a végeredmény, a tárcza végmérlegében 3,010.000 forinttal javult. A mi a 'kiadások emelkedését és ennek okait illeti, a következőket van szerencsém előadni: (Halljuk!Halljuk!) 136.000 forinttal emelkednek a pénzügyigazgatoságoknak, a budapesti adófeliigyelőségnek és a központi díj- és illetékszabási hivatalnak kiadásai, részint az 1893 : IV. törvényczikk folytatólagos végrehajtása miatt, részint azért, mert az adminisztráczió javítása érdekében a számvevőségi közegek szaporítása szükséges, és végre különösen azon körülménynél fogva, mert a fővárosi adókezelés javítása érdekében az adófelügyelőségek deczentralizáczióját vettem kilátásba, a mi bizonyos mértékben személyszaporítással és a dologi kiadások emelkedésével is jár. 70.000 forinttal emelkednek az adóhivatalok költségei, miután nyolcz új adóhivatal folytatólagos felállítása van ismét kilátásba véve, és egyszersmind az adóhivatalok segédszemélyzetének némi szaporítása is szükséges. 107.000 forinttal emelkednek a pénzügyőrség kiadásai, a mi arra vezethető vissza, hogy a múlt évben szaporítottuk a létszámot; ennek a költségei azonban csak az év egy részére voltak beilleszve a költségvetésbe Ez alkalommal az egész évi hitel és szükséglet beillesztendő. Másrészről, tekintettel arra, hogy a székesfővárosban a fogyasztási adó vonal kijebb tolása van kilátásba véve, ez ismét a pénzügyőrségi személyzet létszámának némi szaporítását fogja maga után vonni. A legnagyobb mértékű emelkedés itt, a pénzügyi tárcza körében a fogyasztási adókkal kapcsolatos kiadásoknál mutatkozik, a mennyiben egy 250.000 forintnyi és egy 1,100.000 forintnyi emelkedéssel találkozunk. Ez a két emelkedés, t. ház, összefüggésben van egy törvényjavaslattal, a melyet legközelebbről szándékozom a t. képviselőháznak benyújtani (Halljuk! Halljuk !) és a melynek czélja az, hogy a városoknak és községeknek fogyasztási adó természetű' jövedelmei ideiglenesen rendeztessenek. Ismeretes a t. képviselőház előtt, hogy az utóbbi időben megalkotott és a szeszforgalmi adóról, továbbá a czukor- és sőrfogyasztási adóról szóló törvényjavaslatok, melyek 1899. január 1-én fognak életbe lépni, úgy intézkednek, hogy ezen törvények következtében a szeszitalmérési, a czukorfogyasztási és sőritalmérési adóknak eddigi, községenként! beszedési módja megszűnik. Ezen két törvény, melyet érinteni bátor voltam, csak ideiglenes jellegűnek van ugyan kontemptálva, arra az időre tudniillik, mig a kiegyezési javaslatok között foglalt és a fogyasztási adók végleges rendezésére irányuló törvényjavaslatok törvényerőre fognak emelkedni, de azon intézkedés, a mely ezen ideiglenes jellegű törvényekben foglaltatik, hogy tudniillik a fogyasztási adóknak eddigi, községenkénti beszedési módja megszűnjék, nem ideiglenes, hanem állandó természetű rendelkezés. Mert semmiféle körülmény és indok nincs, mely bennünket arra vezetne, hogy az eddigi beszedési mód, a mely a forgalmat korlátozza, a községekre nézve zaklató, az államkincstárra nézve pedig ki nem elégítő eredményű, továbbra is fentartassék vagy visszaállítassék. (Általános helyeslés.) Azonban, t. ház, ez a változás a beszedési módban igen mélyen belevág a községek és városok háztartási viszonyaiba, a mennyiben azokat igeu jelentékeny jövedelmi forrásoktól és jövedelmektől fosztja meg. (Igaz! Ügy van!) Ismeretes a t. ház előtt, hogy az 1888: XXXV. törvényczikk 69. §-a értelmében a városok bizonyos részesedési joggal bírtak a községenként és városonként elért italmérési adó tiszta jövedelmében. És ettől most el fognak esni, minthogy a községenkénti beszedés, mely e tiszta jövedelemnek alapja, megszűnik. Másrészről ismeretes az is, hogy az ezen törvények által megszüntetendő fogyasztási adók után a községek eddig szintén szedtek bizonyos pótlékokat különböző elnevezések alatt, községi fogyasztási adóképen. És végűi köztudomású az is, hogy a városok és községek közül igen sok megváltás, vagy haszonbér útján magához vonta az állami fogyasztási adók beszedési jogát és ebből üzleti nyereségre tett szert, a mely a városok háztartásának integráns részévé vált. Ezektől a jövedelmektől, t. képviselőház, meg nem foszthatjuk a városokat és községeket, ha csak nem akarjuk, hogy azok háztartása azonnal a legnagyobb zavarba jusson. (Általános helyeslés.) Azért gondoskodni kell arról, hogy a városoknak és községeknek ezen eleső jövedelmei pótoltassanak, annál is inkább, mert semmiféle indok nem forog fenn arra nézve, hogy a városokat elzárjuk a fogyasztási adó természetű bevételektől, mikor köztudomású dolog, hogy az egyenes adókra vetett községi pótlékok úgy is nagyon terhesek, igen jelentékenyek és midőn köztudomású az is, hogy a városok évrőlévre mind nagyobb és nagyobb áldozatokat
