Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-322
822. országos Ölés 189S. szeptember 9»én, pénteken. Síi mi folyománya az állami számvitelről szóló 1897 : XX. törvényczikk rendelkezéseinek és ennek folyományakép a részletes költségvetés összeállításában némi eltérés mutatkozik, a mi azonban a költségvetés áttekinthetőségének és könnyebb megbirálásának csak előnyére szolgál. Egy másik alaki különbség ebben az előirányzatban, az, hogy az államvasutak gépgyárának és a diósgyőri vas- és aczélgyárnak költségvetése, mely eddig a kereskedelmi tárcza körében szerepelt, a meghozott országos határozatoknak megfelelőleg most már a pénzügyi tárcza körébe van felvéve. Ezeket megemlítve bátor vagyok előterjeszteni, hogy az 1899-ik évi rendes kiadások tO, 616.000 forinttal, az átmeneti kiadások 427.000 forinttal nagyobb összeggel vannak preliminálva; miután azonhan a beruházások 6,506.000 forinttal kevesebbet tesznek, ezért az összes kiadási emelkedés, a mint a költségvetési ben preliminálva van, 4,537.000 forint, a mi semmiesetre sem mondható túlságos emelkedésnek, tekintettel arra, hogy voltak korábban éveka midőn tizenhat, húsz, sőt huszonhárom millió forinttal is emelkedtek a kiadások egyik évről a másikra. A jelentékenyebb eltérések az 1898. évi költségvetéssel szemben különösen a következő: Az országgyűlés kiadásai emelkednek 25.060 forinttal, a mi arra vezethető vissza, hogy jövő évben a delegáeziók Bécsben vannak hivatva ülésezni. A közösügyi kiadások, a melyek ez alkalommal is, úgy mint eddig, 314°/o-kal vannak beillesztve a költségvetésbe, (Mozgás a szélső baloldalon.) 1,015.000 forintnyi többletet vonnának maguk után Magyarország terhére, minthogy azonban a vámbevételek is emelkednek, ennélfogva az összeg redukálódik és a delegáeziók által megállapított közösügyi költségeknek Magyarország terhére eső 31'4°/o-os összege tesz a rendes kiadásoknál 435.000 forintnyi többletet, az átmenetieknél 91.000 forintot, így tehát összesen 531.000 forintnyi emelkedést mutat. (Mozgás a szélső baloldalon.) Szalay Károly: Hátha nem lesz közös vámbevétel ? (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: A nyugdíjak, sajnos, ez alkalommal is emelkedést mutatnak, a mennyiben a miniszterelnöki és a belügyminiszteri tárcza kivételével az összes többi tárczánál emelni kellett a nyugdíj terhét a költségvetés realitásának érdekében, még pedig 357.000 forinttal. Az állami adósságoknál, még pedig úgy a tulajdonképi állami adósságokat, valamint az egyes tárczákat terhelő kisebb kölcsönöket számításba véve, a szükséglet 24.454 forinttal csökken annak következtében, hogy habár az egyes tárczáknál, különösen a kultusz- és az igazságügyminiszteriumnál építkezési czélokra egyes alapokból kölcsönöknek igénybe vétele tervbe van véve és ezáltal a törlesztési szükséglet is emelkedik, a többi állami adósságoknak a szükséglete csökken annak következtében, hogy az úgynevezett erdélyi úrbéri pótkárpótlás nagyrészben ki lévén már fizetve, ezen a czímen a költségvetést apasztani lehetett. A kamatbiztosítási előlegek szükséglete apad 145.000 forinttal, minthogy a kassa-oderbergi és a pécs-barcsi vasutak bevételei emelkedtek. A miniszterelnökség rendes kiadásai emelkednek 25.000 forinttal, átmeneti kiadásai és beruházásai pedig 411.000 frttal. A 25.000 forintnyi emelkedés arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnökségi palota újjá építése van tervbe véve, a mint az a t. képviselőháznak be is lett jelentve, s ennek következtében a miniszterelnökség ideiglenesen bérházban lévén elhelyezendő, ennek és a költözködésnek költségei veszik igénybe ezt az összeget. A 411.000 forintnyi emelkedése az átmeneti kiadásoknak arra vezethető vissza, hogy az 1896. évi VIII. törvényczikk a millenáris emlékmű létesítését rendelvén el, ennek a költsége ez alkalommal beillesztendő volt a költségvetésbe; végííl 200.000 forint mint beruházás van felvéve a miniszterelnöki palota építkezési költségeinek első részlete gyanánt. A belügyminisztérium költségvetése emelkedik 2,679.000 forinttal. Miután azonban ezzel szemben 2,154.000 forintnyi bevételi többlet áll, tulajdonképeni nettó-emelkedés 525.000 forintot tesz. Az emelkedés különösen a következő körülményekre vezethetők vissza. 160.000 forinttal emelkedett vármegyei dotácziók, minthogy a vármegyék teendőinek szaporodása folytán a munkaerők nem elégségesek azok legyőzésére. Vármegyei pótadókkal a bevételeket szaporítani nem lehetvén, méltányos, hogy az állam jöjjön segítségére e tekintetben a vármegyei adminisztrácziónak. 75.000 forinttal emelkednek az anyakönyvi kiadások, mert az anyakönyvi teendőkkel megszaporodott teendői a községi közegeknek igen jelentékeny munkát vonnak maguk után és mert a községek új adókkal nem terhelhetők, indokoltnak látszik, hogy a különben is állami funkeziót képező anyakönyvi teendők végzésére államilag dotált anyakönyvvezetők alkalmaztassanak. (Helyesés a jobboldalon.) 2,162.000 forinttal emelkednek a betegápolási kiadások, az 1898: XXI. törvényczikk végrehajtása folytán, a mely a betegápolási alapnak létesítését rendeli el. Ezzel szemben azonban a törvény által engedélyezett betegápolási pótadd kivetése következtében 2,154.000 forint bevétel fog befolyni. 269.000 forinttal emelkednek a közbizíf
