Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-322

gg 822. országos ülés 1898. szeptember 9-én, pénteken. a bevételek 1897. évben 6,714.000 forinttal kedvezőbbek voltak, ellenben a kiadások 5,801.000 forinttal kevesebbet tettek ki, és így egészben véve az említett 12,515.000 forintnyi kedvezőbb eredmény mutatkozott. Ebből azt latjuk, t. ház, hogy a bevétel — daczára az év gazdaságilag kedvezőtlen voltának — ha nem is tetemesen, de bizonyos összeggel emelkedtek, a mi minden­esetre államháztartásunk alapjainak szilárdságára mutat és megnyugtató hatással kell hogy legyen. Másrészről pedig az a körülmény, hogy daczára annak, hogy az állami élet természetes fejlődé­sénél fogva a kiadások évről-évre emelkedni szoktak, mégis 1897. évben a kiadások cseké­lyebbek voltak, mint a megelőző évben, arra mutat, hogy sikerűit az államháztartás minden ágazatában az okszerű takarékosság elvét érvényre juttatni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha már most, t. ház, az állami számvevő­szék által összeállított zárszámadási eredményt vizsgáljuk, a következő eredményekre jutunk. Ismeretes a t. ház előtt, hogy az Í897. évi állami költségvetési törvény a bevételeket és ki­adásokat, úgy állapította meg, hogy mint végered­mény 62.635 forintnyi bevételi többlet volt elő­irányozva. Időközben azonban különböző tör­vények alkottattak, a melyek a kormányt a költségvetésen kivííl bizonyos kiadások tételére hatalmazták fel, a nélkül, hogy ezekkel szem ben speeziális bevételek is állottak volna, a minek azután az lett a következménye, hogy végeredményben az államháztartás úgy alakúit törvény alapján, hogy — a póthiteltörvényeket és a különböző felhatalmazást nyújtó törvényeket is együttvevő — 16,867.000 forintnyi kiadási többlet lett megszavazva, vagyis ennyi volt a törvényileg előirányzott kiadási többlet, más szóval deficzit az 1897. évben. Ha már most ezzel szemben a tényleg bekövetkezett eredmé­nyeket vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy az államnak saját bevételi forrásaiból szár­mazó bevételei — tehát eltekintve a kölcsönök­től és az alapok kezeléséből származó bevéte­lektől — nemcsak elegendők voltak az összes kiadások fedezésére, tehát ezen tizenhat millió és pár százezer forintnyi többkiadás fedezésére is, hanem ezenfelül a tényleges eredmények sze­rint még 10,843.000 forintnyi többlet mutatkozik, úgy hogy ezen többletek a preliminált tizenhat millió és néhány százezer forintnyi deficzittel össze­hasonlítva, azt látjuk, hogy az 1897. évnek tényleges eredménye 27,710.000 forinttal ked­vezőbb mint volt az előirányzat. Még valamivel kedvezőbb eredményt mutat a zárszámadás, ha az ugyanazon 1897. évre közigazgatásilag előirt bevételeket és utalványozott kiadásokat hason­lítjuk össze az előirányzattal, mert ebből arról győződünk meg, hogy szintén csak az állam saját bevételi forrásaiból származó bevételei nemcsak fedezték az összes utalványozott kiadá­sokat, de ezenfelül 16,685.000 forinttal több bevételt mutatnak, a mely eredmény összehason­lítva a preliminált deficzittel, az előirányzások és utalványozások alapján mutatkozó eredmény 33,552.000 forinttal kedvezőbb, mint volt az előirányzat. Nem hallgathatom el, hogy az 1897. évben is voltak, úgy mint más években is, túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások, a mint az oly óriási háztartásnál, mint a mi államháztartásunk, alig kerülhető el. Ezen túlkiadások azonban egészben véve hasonlíthatatlanul csekélyebb^ összeget tettek ki, mint más, korábbi években. Összesen 16,116.000 forint volt a nettó túlkiadás, a mi a kiadások egész összegéhez arányítva 2'3°/o-nak felel meg. Ez tehát tetemes túlkiadásnak, tetemes eltérés­nek az előirányzattal szemben nem mondható. Ezzel a túlkiadással szemben azonban vol­tak igen tetemes bevételi többletek, melyek a kereskedelmi és pénzügyi tárczánál együttvéve 43,827.000 forintot tettek a tényleges eredmé­nyek szerint és főleg a következő bevételi forrásokra vezethetők vissza. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyenes adók többet jövedelmeztek, mint a mennyi preliminálva volt 11,387.000 forinttal, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) a mennyiben a földadótól és a hadmentességi díjtól eltekintve, az összes többi egyenes adóágazatok mind tete­mes többletet jövedelmeztek, a mi természetesen a preliminálás óvatosságára vezethető vissza, A fogyasztási adók többet jövedelmeztek 11,858,000 forinttal; az arany ázsió-nyeremény nagyobb volt 1,368.000 forinttal; a bélyeg jog­illetékek és díjak összes jövedelme nagyobb volt 3,368.000 forinttal; a dohányjövedék többet jöve­delmezett 1,683 000 forinttal, a lottó- és sójöve­dék 645.000 forinttal, a fémkohászat 908.000 forinttal és így tovább; nem kívánom a t. házat a kisebb összegekkel fárasztani. A végeredmény az, hogy a kereskedelmi tárczánál a több be­vétel 3,265.000 forint, a pénzügyi tárczánál 40,561.000 forint, összesen 43,827.000 forint. He ebből leütjük az említett tényleges több ki­adást, 16.116.000 forintot, marad az általam már említett több bevétel és kedvezőbb ered­mény, 27,710.000 forint. Ezeket tartottam szükségesnek az 1897-iki zárszámadás eredményének ismertetése czéljából megemlíteni. Most méltóztassanak megengedni, hogy rá­térjek az 1899. év költségvetésének előirány­zatára. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt meg kívánom jegyezni, hogy az az előirányzat alaki tekintetben némi­leg eltér a megelőző évek előirányzatától, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom