Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-346

846, országos iilcs 1898. a hitele legyen szilárd; (Úgy van! Úgy van,! a szélső baloldalon.) hogy uzsorás pénztárak ne szipolyozzák ki a népet. (Úgy van! Úgy van a szélső báloldalon.) És segítse a kormány a kisgazdákat az állattenyésztés terén is, nem úgy, a mint most, hogy példának okáért á lótenyésztés fejlesztésére tudjuk, hogy a kormány ott tartja, azokat a telepeket; igen ám, de küld bizonyos 15—20—25 esztendős méneket, tartatja ott a kisgazda szénáján, abrakján nemcsak az állatokat, hanem a mellettök levő katonákat is a gazda költségén tartatja: és így a lótenyésztés fejlesztése a kisgazdának igen-igen sokba kerti 1. Azt izeni a kisgazda, miután az országos csapás meggyengítette az 8 anyagi erejét, segítsen a kormány rajta jó indulattal; és a kormány, a mikor a kisgazdával jót akar tenni, tegyen félre minden melléktekinteteket, ne vegye figyelembe a pártállásokat, hanem pártkülönbség nélkül a kisgazdákat, mint ennek az édes magyar hazának emlőjén élő, munkálkodó gyermekeket egyforma szeretettel gondozza. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés és éljenzés balfelől,) T. képviselőház! Hogyha még tovább folytatnám, sok olyan dolgot kellene mondanom, a mely a kisgazda szájából méltó panasz lenne, mert hiszen, míg a kormány atyáskodik és jó tanácsokkal izgat ellenünk, az ő igazi védelmezői ellen, addig az ő kisgazdáinak nem engedi meg inni a saját verejtékök hullása árán termelt szőlőjükből egy pohár italt ingyen, hanem három forint fogyasztási adót ró rá és nem engedi meg az a kormány azt, hogy az a kisgazda az ő boréból főzött egy pohár pálinkát megihasson békeségben; ád ugyan neki egy-két napra főzési engedélyt, de ott ácsorog a fináncz előtte és csak a tizenkettedik óra ütéséig adja azt neki meg; este hat órakor tíízzel-vassal rohanni kell neki és ott kell hagyni mindenféle munkálatát; csoda-e, ha a kisgazda rossz néven veszi ezt. De továbbá, t. képviselőház, a kisgazda egy pipa dohányt sem szívhat el békességben; a múltkor épen szemtanuja voltam, hogy a fináncz nekimegy a kisgazdának és elveszi tőle dohányzacskóját. A kisgazda azt mondja: »Hiába veszi el, hiszen trafik van benne.« A fináncz megnézi; hát egy-két zöld levél volt a trafik között. Azt mondja a fináncz neki: »Lám, hogy nem trafik! hanem csempészett dohány ! Honnan vannak benne a zöldlevelek ?« Azt mondja rá a kisgazda: »Hiszen, kérem, ez adná meg az ízét annak a trafiknak.« (Derültség a szélső baloldalon.) Hát, t. képviselőház, ez, a mi egy kicsit komikus dolog, de a közéletből véve, igaz és mélyen sértő a kisgazda érdekeire nézve. A mely kormány így sáfárkodik, — mert mondottam, hogy az ő tényeiből, cselekedeteiből ismerjük meg, és abból következtésKÉPYH. NAPLÓ. 1896—1901. XVIÍ KÖTET. október 29-éu, szombaton. 3gQ sünit a jövőre, hogy miképen élne a felhatainwzás jogával, — a mely kormány ekképen viselkedik, én annak nem hogy az indemnítási törvényt megszavaznám, hanem annak napirendre tűzéséhez sem járulok. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélsB baloldalon.) Hock János jegyző: Frey Ferencz! Frey Ferencz: T. ház! Azon felfogásom, hogy az e házban tárgyalás alá kerülő kérdések megviatására elegendő, ha az egyes pártok vezérei és kiváló szónokai a tárgyat kellő világításba helyezik s ezáltal módot nyújtanak azoknak is, kik talán addig nem foglalkozhattak behatóan a kérdéssel, arra, hogy meggyőződést szerezve a szerint szavazhassanak, engedett azon tapasztalatnak, hogy vannak esetek, midőn a puszta szavazással még nem teljesíti egészen a képviselő a haza és választóival szemben elvállalt kötelességét, hanem igenis kötelességében áll felszólalása által, hacsak egy porszemmel is hozzájárulni a tárgyalás alatt lévő kérdésnek helyes megoldásához és elintézéséhez. (Helyeslés a baloldalon.) Joggal kérdezheti tőlem a tisztelt túloldal, hogy ugyan mivel fog az én szerény felszólalásom a napirendi vitán esetleg változtatni ? És én készséggel válaszolok e kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) Egy kiváló parlamentair, ki sajnálatomra már nincs közöttünk, azt magyarázta nékem, hogy a parlamentben minden beszédnek meg van nemcsak jogosultsága, hanem haszna is, mert vagy megvilágítja jobban a kérdést, vagy alkalmat nyújt annak nem eléggé világos s így félre is érthető pontjai bővebb megmagyarázására, továbbá a felszólalás vagy sietteti a kérdés elintézését, vagy késlelteti azt. Az ellenzék felszólalásai s így az enyém is, a jelen esetben késleltetik a napirend megállapítását. De kérdem, t. ház, nincs-e ennek nagy fontossága és haszna az országra? Igenis Tan. Az osztrákok ugyanis attól, hogy a t. Bánffykormány oly nagy többséggel, és olyannal rendelkezik, mely mindent készséggel megszavaz, vérszemet kaptak s követeléseiket napról-napra feljebb csigázzák. E követelésekkel szemben a t. miniszterelnök úr nem védekezhetett eddig avval, hogy pártja nem fogja azokat megszavazni. mert odaát is igen jól tudják, hogy ő pártját meg sem szokta kérdezni s a nagy többség helyeslő szavazata mégis feltétlenül biztos, az ellenzéket pedig — mely számra csekély — utóbbi időben odaát, sőt mondjuk ki nyiltan, már nálunk is — nemcsak a házban, hanem a nagyközönség körében is — kezdték alig létezőnek tekinteni, hisz nem igen hallatta szavát; és kiszivárgott, hogy még a kormány ellen felszólalóknak is egy töredéke, válságos pillanatokban a kormány rendelkezésére áll. (Úgy van! balfelöl.) 47