Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-346

370 846. országos ölés 1898. október 29-én, szombaton. Most azáltal, hogy már a napirend kérdésénél megmutatjuk, hogy képesek vagyunk a t. kormány túlkapásait megakadályozni és önhittségének gátat vetni és határt szabni, (Úgy van! Úgy van! a hátoldalon.) még pedig ezideig semmiképen sem kifogásolható módon és eszközzel, pusztán a jogos szó használatával, a t. kormánynak egy hatalmas fegyvert adunk kezébe, melylyel álláspontját, — ha van, — az osztrákok túlköveteléseivel szemben, äz ellenzék hazafias felbuzdulására való hivatkozással, megvédheti. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Lám, t. ház, az ellenzék s csekély személyem is, felszólalásainkkal nem végezünk haszontalan munkát, sőt a mennyiben a t. kormány az ország jól felfogott érdekeit tartaná szeme előtt, még szolgálatot is teszünk a kormánynak, a mely szolgálatért a tisztelt többség is csak hálával tartozhatik nekünk De mi ezen hálából nem kérünk, (Mozgás jobb felől. Halljuk!) sőt nem is ez élünk e tehetetlennek bizonyult kormány támogatása, hanem igenis ezélunk elérni azt, a mit a t. többség a suba alatt valószínűleg maga is óhajt, hogy kerüljön végre a kormányzat olyanok kezébe, . . . Rakovszky István: A kik tisztességesek! Frey Ferencz:... kik ily komoly válságos időben nem sötétben való bujkálással, állítólag taktikázással fecsérlik és vesztegetik el idejüket és erejüket, hanem férfias nyíltsággal és hazafias erélylyel védik meg jogainkat. (Úgy van! balfelöl. Felkiáltások: Mondjon le!) Hogy kormánypárti t. képviselőtársaim közöl többen pártfegyelemböí gyakran másként szavaznak, mint a hogy éreznek, erről alkalmam volt meggyőződni, midőn egyszer itt e házban történt szavazás után — egy kormánypárti képviselő elkeseredve panaszolta el nekem, hogy sohasem tette volna föl magáról, miszerint képes lesz meggyőződése ellen is szavazni, (Derültség balfelől.) úgymint azon ülésen megtette, mert ez ellenkezik egész múltjával. Kérdésemre, hogy mi birta erre rá s miért nem hagyja el inkább pariját, ha annak eljárását helytelennek találja s ez őt elkeseríti, azt felelte, hogy azért marad, mert ő becsületes ember; kormánypárti programmal lépett fel, monda, s így kötelességének tartja mindvégig a kormány mellett szavazni, még j'obb meggyőződése ellenére is. Rakovszky István: Szentiványi Kálmán volt. (Derültség balfelől.) Frey Ferencz: Ha vannak önök között, t. túloldal többen, kik így gondolkoznak, a mi kétséget nem szenved, úgy arra, kérem az illetőket, lépjenek le az álbecstílet útjáról, higyjék el, hogyha el is vesztik ezáltal ezen — ideigóráig még lézengő — kormány kegyeit, megnyerik ellenében a becsületes emberek tiszteletét, a mit a ki egyszer megízlelt, (Úgy van! Úgy van! balfelől.) jóval többre becsül minden kormánykegynéi. (Úgy van! balfelől.) Sőt attól sem kell tartaniok, hogy ez esetben a választásukra a kormány által költött pénzt meg kell tévíteniök, ... Ivánka Oszkár: Azt már leszolgálták! Frey Ferencz: . . . mert csak nem adtak magukról reverzálist, a mely reverzálisokat a szabadelvűpárt annak idején annyira elítélt? Vagy talán csak a katlioiikus érdekek védelmére vonatkozó reverzálisok nem engedhetők meg, a kormány érdekei védelmét Ígérőknek azonban meg van jogosultsága? (Mozgás jobbfelöl.) Talán onnét ered e megkülönböztetés, hogy míg annak idején, a kik a t. katholikus papság egyes tagjainak adtak reverzálist, ezt meggyőződésükből eredőleg tették, az önök reverzálisai pedig a t. kormánynak sok pénzébe kerültek? Ivánka Oszkár: Nagyon jó! Frey Ferencz: De én úgy vélem, hogy önök, t. képviselőtársaim a túloldalon, a mellett, hogy a kormánynak kötelező ígéretet tettek, — nem tudom, írásban vagy talán csak szóval, — kétségtelenül választóiknak is tettek ígéretet, utóbbiaknak arra nézve, hogy hazánk alkotmányát, szabadságát és érdekeit minden körülmények és eshetőségek között meg fogják védeni, Igaz, hogy ezen igéretért a választók csak mandátumot adtak. Zmeskál Zoltán: Dehogy ők, a szolgabírák! Frey Ferencz: De, t. uraim, (Halljuk! Halljuk! a haloldalon.) jól tudjuk és a tapasztalat is bizonyítja, hogy a kormánypárti mandátumhoz meg van a sajt is. (Derültség a baloldalon.) Ez az eddig ismert egyetlen őszinte, de szintén nem világos nyilatkozata a t. miniszterelnök úrnak. (Élénk derültség a baloldalon.) A t. miniszterelnök úrnak államtudományi bölcseségét ugyanis jellemzi, hogy ő nem híres államférfiak cselekedeteire hivatkozik beszédjeiben, hanem kedves gyermekmesékre: a farkas és a bárány kára, (Derültség a bal- és a szélső baloldalon.) majd utóbb a róka és a hollóra. (Élénk derültség a hal- és a szélső baloldalon.) Ivánka Oszkár : Bizonyos csacsiról is van egy mese. Frey Ferencz: De ezen épületes meséket is az ő előadásában oly homály borítja, mint egyéb politikai nyilatkozatait. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) íme például, azt tudjuk, hogy a holló hogyan szerezte a sajtot: lopta. (Élénk derültség a bal- és a szélső haloldalon.) De, hogy a t. miniszterelnök úr hol és mikép szerezte, azt elhallgatja. Én megengedem, hogy nagy pénzen, de itt ismét e pénz megszerzési módja sötét.