Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-346

364 346. országos fllés 1898. október 29-én, szombaton. büntettetnie és minden bűnösnek bűnhődnie kell. (Ügy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Egy bizonyos ideig bujkálhat az igazság sújtó keze elől a bűnös, és elrejtheti arczát a bűn, de napvilágra kergeti előbb-utóbb azt az igazság fegyvere és meg kell neki bűnöhdnie. Az ellenzék, a melynek tagjai vállvetve, az erőket egyesítve a kormány ellen ezt az akcziót folytatják, épen ezt a munkát végzi: a bűnöst akarják leálezázni a közvélemény előtt, a bűnöst akarják megbüntetni a közvélemény előtt. T. képviselőház! A kormány ezzel szemben azt mondja, hogy elítél minket a közvélemény ezért. Hát, t. képviselőház, azzal a közvéleménynyel bátran állunk szembe. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A közvélemény ítélete előtt bátran emeljük fel a fejünket. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Lehetnek azonban, megengedem, a kik elítélnek minket, vannak is; de hát elítélnek minket a szolgalelkek ; (Úgy van! a szélső baloldalon.) elítélnek minket az aposztaták, a mint azt a esongrádmegyei határozat is igazolja. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház ! Elítélnek minket a kufárok, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) a kik a hárommillió egy jó részét kézbe szedték. Polczner Jenő: Ötmilliót! Marjay Péter: Vagy ötmilliót, (Derültség jobbfelöl.) vagy annyit, a mennyit. Egy szóval, elítélnek minket azok, a kik a pénzt kézbe szedték és részint elosztották, részint a zsebben hagyták. (Derültség balfélöl.) De hát bizonyos oldalról elítéltetni, t. képviselőház, tisztesség. (Úgy van!a szélső baloldalon.) És ha minket ezért a megtartásunkért elítélnek, az tisztesség nekünk. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Ennyit akartam az ellenzék akcziójára nézve megjegyezni. Hanem, t. képviselőház, hogy mégis a kormánynak és sajtójának igaza legyen, hát igyekszik ő maga [mellett mi ellenünk, a mi akcziónk ellen müközvéleményt csinálni és gyártani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A műközvéleménynek ehol van már ni egy kifejezése, (Halljuk ! Halljuk!) itt van egy művirága, méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : »Csongrád vármegye közgyűlése Burg bizottsági tag indítványára« — milyen jó magyar neve van ; kunsági név — »túlnyomó többséggel a következő határozatot bozza« : (Halljuk!) »A vármegye közönsége el nem titkolható megütközéssel tapasztalja, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) hogy az országgyűlés képviselőházában a képviselőknek egyik, számra nézve törpe és törekvéseiben a uemzeti közvélemény által is izolált csoportja, (Mozgás a szélső baloldalon.) akkor, a midőn a kormány által előterjesztett javaslatok alakjában a legfontosabb közjogi, közgazdasági és államháztartási feladatok egész tömege vár sürgős megoldásra, erőszakos fellépése és a házszabályokban a legteljesebb parlamenti szabadság védelmére lefektetett jogokkal űzött visszaélései által (Mozgás a szélső baloldalon.) a parlament alkotmányos tárgyalásait megakasztani s az érdemleges határozathozatalt minden irányban lehetetlenné tenni törekszik.« (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Rakovszky István: Szemtelenség ! Zmeskál Zoltán: Ez a koronának szól, nem nekünk ! Marjay Péter : »E jelenség méltó aggodalommal tölti el a nemzet közvéleményét, mert az országgyűlés működésének erőszakos megakasztása, azonkívül, hogy szükségkép a parlament tekintélyének lerontására és a közgazdaság alkotmányos biztosítékainak csorbítására vezet, az ország egész közgazdasági életét súlyos rázkódtatásoknak teszi ki, midőn a közös érdekű viszonyokból származó gazdasági ügyek végleges rendezését megakadályozza. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága, mint a túlnyomóan, sőt majdnem kizárólag földműveléssel foglalkozó vármegye lakosságának törvényes képviselete, a legközvetlenebbül érezvén azoknak a veszélyeknek a nagy jelentőségét, a melyek az Ausztriával való gazdasági megegyezés függőben hagyása és elodázása folytán az ország gazdaközönségét nehéz válság elé viszik, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul az országgyűlés mélyen tisztelt képviselőházához, hogy tanácskozásainak nyugodt és normális rendjét újra helyreállítván, azt a jövőre biztosítani és a beterjesztett törvényjavaslatok sürgős elintézéséről gondoskodni kegyeskedjék. Egyidejűleg ezen tiszteletteljes kérelmének hasonló szellemű felírat útján leendő támogatása iránt a társtörvényhatóságokat köriratban megkeresi.« (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások : Gyalázat!) Wittmann János: Tudjak mi azt, kicsinálja ezeket! Polczner Jenő: Mennyit adtak ezért az indítványért? Marjay Péter : T. ház! Erre először is azt jegyzem meg, hogy: igenis, ismerlek szép maszk ! (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ismerjük ezt a hangot, mely minduntalan azt hangoztatja, hogy törpe minoritás, izolált kisebbség. Minden iskolázott ember megtanulta már ifjúkorának kezdetén azt, hogy vannak bizonyos tekintetek .és körülmények, a mikor az érvek nem számlálandók, »non numerantur, sed ponderantur«. Ez az elv alkalmazandó a jelen körülmények között is; alkalmazandó e képviselőházra, ennek többségére és a kisebbség magatartására. Nem a Számok, hanem az eljárás értéke, az indító okoknak súlya, az veendő igenis figyelembe és az veendő számításba. Továbbá, t. képviselőház, Csongrád várme-