Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-342

342. országos ülés 1898. október 25-én, kedden. q)gg győződve, önök kiáltoznák legjobban, hogy mi hazaárulók vagyunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért most az ily törvénytelenül összekerült többséggel szemben nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is mindent elkövetni; kötelessége ez az egész ellenzéknek, de főleg a függetlenségi pártnak, (Úgy van! Úgy van! a seélső baloldalon.) mert ha csak mi magunk, függetlenségiek teljesítjük is kötelességünket, akkor önöknek arról a helyről pusztulni kell. (Helyeslés balfelól.) Mert bár számszerűleg megvan a többségük, de mi melh ttüuk van a törvény és igazság; a ki mellett pedig a törvény és igazság szól, annak győznie kell, ha kitartóan megáll mellette. Különben, t. ház, én nem keresem, hogy a többi megteszi-e kötelességét vagy nem; én minden körülmények között meg fogom tenni, (Éljenzés a szélső baloldalon.) mert — ismétlem — mellettem van a törvény és igazság. És ez már nem egyszer győzött! Van rá példa a történelemben; emlékezzenek cak vissza a várnai csatára, (Felkiáltások a száső baloldalon: A várnai választásra!) nem arra a várnai választásra, hanem a mi 1444-ben volt, a mikor esküvel megerősített békeszerződés ellenére támadta meg a törököket Ulászló és a csatát ugyan megnyerte, de a török szultán, mikor futni látta a sereget, az égre mutatva Istent hívta segítségül és Ulászló feje porba hullott. Én is, ha nem marad más hátra, a 67-iki törvényeket felmutatom és hivatkozom rá, hogy a ki azokat meg nem tartja, azokat sújtsa az Isten igazságos kezével. (Élénk helyeslés, tetszés és taps a szélső baloldalon.) Mert, hogy a törvény megtartassék-e vagy nem, erre nézve nem a kisebbség vagy többség ha tároz, hanem a törvény parancsolja és »a törvény mindenek felett*. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) És, t. ház, mi szükség van ezen indemníty napirend megszavazására? Hogy önök egy egyezséget kössenek Ausztriával, a melynek úgyis már régen lejárt a terminusa. És milyen jó az az egyezség! Hiszen odaát is vannak hangok ellene és odaát sem kell senkinek az az egyezség; de hát józan észszel köthet-e egyáltalán két fél oly egyezséget, a mely mind a két félre káros? Mert én azt hiszem, hogy ha valaki egyezkedni akar, csak azért akarja mind a két fél, hogy haszna legyen. De azt mondják, hogy áldozatot kell hozni mind a két félnek a nagyhatalmi állás íentartása érdekében. De hát nagyhatalom-e az, a hol a nemzet, a népek elégedetlenek? Azért akarják az országot szorosabban összekapcsolni Ausztriával ? Hiszen szorosabb kapcsolat nem létezheíik, mint a mi Kinában volt, mert az egy vallású, egy nemzetű négyszáz millió emberből áll, és annyira alázatosak voltak a mandarinok, hogyha úgy követelte az, a ki magát a nap fiának nevezte, a császár, még a hasukat is felvágták. (Derültség a szélső baloldalon.) És mi történt, t. képviselőház, mikor rátámadt a kis Japán, a a melyet alig lehet hasonlítani a nagy Kínához, mert hisz ez Japánt, ha lett volna benne lelkesedés, puszta kézzel megsemmi íthette és tönkretehette volna? Most egész Európa osztozkodik Kinán, T ház! Még az egy vallásossággal és az egy nemzetiséggel, még a megalázkodással sem lehet nagyhatalmi állást fentartani, hanem igenis fenn lehet tartani a népek lelkesedésével. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A népek pedig csak akkor fognak lelkesedni, ha látják, hogy törvény és igazság szerint járnak el. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De itt a kormány elnöke, Bánffy, feláll és veri a mellét, hogy: Én felelek mindenért! Emlékezzenek vissza XIV. Lajosra; korbácscsal ment be a franczia képviselőházba és azt mondta: Az állam én vagyok! És rá nemsokára mi történt ezzel az állammal? Kíivetkezett a nigy forradalom. így csinálják, igen, a forradalmat a kormányok felülről, nem pedig mi; minket akarnak vele vádolni, hogy mi csináljuk a forradalmat, a mikor csak a törvénynek az uralmát követeljük, nem pedig az önkénynek. (Igaz ! Úgy van ! a szélső bdoldálon) Vagy pedig tessék tisztán az erőszak terére lépni, hogy hadd lássunk világosan! Igaz, hogy Magyarországon soha forradalom nem volt, pedig mindig a jogért küzdöttek; (Igaz ! ügy van ! a szélső baloldalon.) küzdöttek a szabadságért, küzdöttek Istenért és a hazáért. Azért sohasem voltam képes megérteni a francziáknak azt a jelszavát: Isten, törvény, becsület nélkül. De ez a törvény megtanított rá, mert ez a kormány Isten, törvény, becsület nélkül akarja az országot kormányozni. Azért nem fogadom el az indemnity-napirendet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hock János jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: Mindenek előtt azzal a túloldalról jövő azon váddal akarok foglalkozni, a mely szerint a jelen vita már obstrukcziónális jelleget öltött; nyílt vagy leplezett obstrukczióról beszélnek. Hát, t. ház, önök korábban festették a falra az ördögöt, mint kellett volna, mert konstatálom, hogy ma még az obstrukcziónak árnyéka sincs a házban. Az a vita, a melyet a nemzeti párt megindított, követelve, hogy világosságot hozzanak a fenforgó komoly kérdésekbe, oly magaslaton áll, hogy azt obstrukczió jellegűnek mondani aligha lehet. (Mozgás balfelól.) A mi a háznak számszerint legerősebb ellenzékét, a függetlenségi és negyvennyolczas pártot illeti, ez párthatározatilag kimondotta, hogy ma még távol áll az obstrukcziótól. És a