Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-320

% 1 820. országos ülés 1898. szeptember 6-án, kedden. Madarász József: Sohasem volt neki! Gr. Apponyi Albert .... akkor oly fikezióval kerülni ennek a kötelességnek teljesítését, oly fikezióknak alapján veszélyeztetni azokat a nagy érdekeket, mintha mi most is valószínűnek tartanok az osztrák Reiehsrath akczióképességét (Zajos derültség és helyeslés a bal- es szélső baloldalon.) és a kiegyezés alkotmányos keresztülvitelét: ez Magyarországgal szemben a köteles komolyságnak hiánya. (Zajos helyeslés balfelől.) De föltéve, hogy a másik államra való tekintetből nem volna helyes már most megmondani, hogy mit fog esetleg Magyarország önálló rendelkezési körében tenni: akkor állítom, hogy még sokkal kevésbbé ildomos az, a mit a kormány tényleg mégis megtett, és a mit kommünikéjében hirdet. Mert ha valami bírhat a fenyegetés jellegével, az semmikép és semmi esetre sem az, ha az egyik önálló tényező megmondja, hogy arra az esetre, ha a megegyezés a másik tényezővel nem sikerül, mit fog tenni; hanem ha valami a fenyegetés jellegével bir, és ha valami nem ildomos, az inkább olyan általános mondásoknak alkalmazása, hogy az egyik vagy másik kormány, vagy mindkettő el van készülve minden eshetőségre, hogy a kormányt meglepetés semmisem érheti, hogy a kormány próbálni fogja alkotmányos úton rendezni állapotainkat, de ha ez nem lehetséges, akkor mindenre el van készülve stb. Az ilyen általános mondatok, t. képviselőház, ezek birnak én szerintem a tiszteletlenségnek és kíméletlenségnek jellegével sokkal inkább, mint annak kötelességszerű és egyszerű kijelentése illetékes helyen,, hogy erre az eshetőségre, a melynek bekövetkezése vagy be nem következése nem tőlünk függ, minden nagyhangú kijelentés helyett, konkrété mit szándékozunk tenni, mit szándékozik a kormány proponálni. (Helyeslés balfelol.) Én tehát mindezek után odakonkludálok, hogy mindaddig, mig a kormány részéről az összes kiegyezési ügyeknek miként való elintézésére és különösen azzal az eshetőséggel szemben fennálló terveire, a mely be fog állani, hogyha a Reichsrathban az alkotmányos tár gyalás nem sikerül, mindaddig, míg mindezekre nézve a ház tüzetes és kimerítő tájékozást nem nyer és arról egyelőre legalább politikai Ítéletet nem mondhat, nem vagyok hajlandó és nem vagyok képes a ház bármi néven nevezendő egyéb napirendjének megállapításához hozzájárulni. (Hosszantartó, élénk helyeslés, éljenzés és taps bal felöl.) Perczel..Béni jegyző: Grajári Ödön! Gajári Ödön: T. ház! Én igen természetesnek tartom, hogy összejövetelünknek mindjárt első napján a napirend kérdésével kapcsolatban, minthogy annak a kérdésnek keretében a pártokat elválasztó ellentétek méltó alapon kidomboríthatok, itt a pártok felvonulnak a képviselőházban azokkal a zászlókkal, a melyeket lobogtatva a napirendre készítendő, kétségtelenül végtelenül fontos javaslatokat annak idején megítélni fogják. Nem lep meg ennélfogva legkevésbbé sem az, ha a napirend megállapításának vitájába olyan elvi momentumok keverednek bele, — és joggal, — a melyek az egyes pártok elvi álláspontját a leghatározottabban kidomborítják. De midőn a napirend megállapításához szólok, egyszerűen azt a kérdést vetem fel magam előtt, hogy vájjon ezen vitának tulajdonképeni természete megett mi rejtőzködik? (Zaj, mozgás balfelöl.) Először egy határozott vád és gyanúsítás, a melyet Polónyi Gréza t. képviselő úr az indítványozó miniszterelnök úrral szemben használt, kimondván, hogy a napirend megállapítása tulaj donképen esak furfang a miniszterelnök részéről. (Felkiáltások balfelol; Igaza van! Ellenmondások jobbfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Főleg a t. képviselő úrral szemben nagy óvatossággal élek arra való nézvést, n hogy szavait a valóságnak híven czitáljam. 0 határozottan azt állította, hogy semmi más az a propoziczió, a mit a miniszterelnök tett, mint furfang, a melylyel ürügyet keres arra nézve, hogy a kiegyezési javaslatokat időn túl terjeszthesse a ház elé. (Felkiáltások balfelol: Hatvanan mondjuk! Tavaly is azt csinálta! Zaj.) Elnök: .Csendet kérek! Gajári Ödön: Nézzünk ennek a vádnak szemébe határozott őszinteséggel és teljes nyíltsággal. Vájjon az a két nap, a mibe a normális élet működése és funkeziója a parlamentnek került, vájjon megakadályozza-e azt, hogy azok a javaslatok kellő időben és alkalmas módon kerüljenek a t. képviselőház szine elé? Vájjon egyáltalában az a két nap döntő lesz-e arra nézve, hogy az, a mit ma tudnak a t. képviselő urak . . . (Zaj, közbekiáltások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Mifäe két nap ?) Elnök (csenget): Csendet kérek! Azt majd kérdezzék meg beszédben. (Derültség.) Gajári Ödön: A t. képviselő uraktól függ a napirendet simán letárgyalni, a parlament normális életműködését (Zaj. Gúnyos ellenmondás a szélső baloldalon) és ha lehetséges, azt meg nem gátolni, hogy a javaslatok kellő időben való előterjesztése megtörténhessék olykép, hogy ezek még törvényerőre emelkedhessenek. De tovább megyek, t. ház. A másik indítvány, a melyet Szentiványi Árpád t. barátom és képviselőtársam tett, egész őszinteséggel azt a kérdést vetette fel, hogy vájjon a t. kormány miféle választ fog adni Kossuth Ferenez t. képviselő úr bejelentett interpellácziójára. Ugyanazzal az őszinteséggel, melylyel ezt az indítványt megtette a t. képviselőtársunk,