Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-320

820. országos Ülés 1898. szeptember fi-áu, kedden. 23 kérdem én, hogy vájjon nincs ma már eleve tisztában annak a válasznak tartalmáról, természetéről, a mit a t. miniszterelnök adni fog t. képviselőtársam interpellácziójára. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Bégen! Dehogy! Honnét? Kitől? Nem hiszünk semmit!) Vájjon van-e az országban valaki, még Apponyi Albert gróf t. képviselőtársamat sem véve ki, a ki ne ludná egész határozottsággal, hogy a kormánynak programmja a kiegyezési kérdéseket illetőleg milyen? Polczner Jenő: Bizony azt maga sem tudja ! Gajári Ödön : Vájjon behunyják e szemüket az eddigi eredményekkel szemben és megtagadják azokat? (Zaj a szélső haloldalon.) Kubinyi György: Ne lármázzanak, nem lehet beszélni! Elnök % Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe! Gajári Ödön: A mit az országban mindenki tud, csak a t. ellenzéki képviselő urak nem ? (Közbekiáltás a szélső baloldalról.- A miniszterelnök sem tudja! Felkiáltások jobbfelől: Nem olvasnak újságot!) Ha van itt az őszinteség tekintetéből különbség közöttünk, akkor bizonyára nem mi vagyunk azok, a kik leplezni fogják. (Nevetés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: Mondja el, ha tudja! Elnök: Kubik képviselő úr ne szóljon közbe! (Helyeslés jobbfelől) Gajári Ödöní Mondják meg inkább egyenesen a t. képviselőtársaim : Az egyik árnyalat egyik tekintetből, a másik árnyalat másik tekintetből állást akar foglalni már eleve az ellen az értelmezés ellen, a mit mi, a kik önök nélkül, mert önök ellene szavaztak az 1898 : I. törvényczikknek, azon törvényczikk értelmének tulajdonítunk és a mint azt mi értelmezzük. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk!) Gajári Ödön. És már az első alkalmat fel akarják használni önök, a kik azon törvényczikket, mint törvényjavaslatot megobstruálták, a kik ezen javaslat ellenzésével törvényen kívüli állapotba kergették bele a nemzetet, (Úgy van! Úgy van ! jobbfelől. Nagy zaj és mozgás a szélső balon.) nem akarják ma mivelünk szemben, a kik igaz úton járunk, elismerni, (Folytonos nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) hogy az 1898: I. törvényezikknek az önálló berendezkedési jog tartalmát illető intézkedéseit errő! a részről vagyunk hivatva értelmezni és érvényesíteni. Az erre nézve közöttünk fenforgó nézeteltérés elég éles módon már most is jelentkezik közöttünk és én ennek tudom be, hogy a t. miniszterelnök úr épen Szentiványi t. képviselőtársamnak kérdése folytán látta azt, hogy bármilyen legyen az ő nyilatkozata, a t. képviselőtársaim nem fognak a napirend megállapításába simán belemenni. (Úgy van! Úgy van ! jobbfelől. Nagy zaj és mozgás a bal- és szélsőbalon.) és én azt vélem, csakis ez volt az egyedali indok, a miért ő a kivánt nyilatkozatot előzetesen meg nem tette. Én a magam részéről hozzájárulok a t. miniszterelnök úr által javaslatba hozott napirendhez. (Helyeslés jobbfelől.) Polónyi Géza: T. ház! Személyes kérdésben és félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. T. ház! Sokszor hangzik el az a kifejezés a képviselőházban, hogy gyanúsítás. Én nagyon hozzá vagyok szokva (Derültség jobbfelől.) és csak röviden megjegyzem, hogy odaát mindenkinek passe-par tout-t adok ezen ^kifejezésnek használatára, csak épen Gajári Ödön t. képviselő úrral szemben tartom kötelességemnek, miután ezen kifejezéssel illetett, szavaimat rektifikálni és a magamra nézve a legsúlyosabb Ítéletet abban provokálom, hogy őt szólítom fel bíróul. T. ház! Én a furfangot mire alkalmaztam ? Azt állítottam, hogy abban van furfang, hogy a miniszterelnök úr azt mondja, hogy én Kossuth Ferencz képviselő úr interpellácziójára rögtön válaszolni fogok és megadom a feleletet arra, a mit Szentiványi Árpád t. képviselő úr kérdezett; de egyúttal azt kívánta, hogy a napirend felett pedig előzetesen határozzunk. Erre nézve mondtam én, t. képviselő úr, azt, hogy ez nem volna más, mint furfang. Most ezen tényállás mellett kérem, szíveskedjék maga megítélni, hogy mennyiben volt jogosult az ő részéről a »gyanúsítás« kifejezésnek velem szemben való használása. Lakatos Miklós jegyző: Horánszky Nándor! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Itt van az interpellácziók ideje! Fél kettő!) Elnök: T. ház! A ház előtt már az ülés bevezetésekor mondtam, hogy a szokott időben, félkettőkor nz interpellácziókra fogunk áttérni; de ez a ház kezében van; ha tudniillik a ház ezt a vitát folytatni akarja, — nincs még interpelláczió, — folytathatja ezt a vitát, és az interpellácziókat elhalaszthatja. Kérem, méltóztatnak minden vita nélkül dönteni, —joguk vau hozzá, — kiVánják-e hogy az interpellácziókra térjünk át, vagy pedig foytissuk a vitát. Méltóztassanak e felett határozni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet! A házszabályok nem engedik ! Nagy zaj.) Győry Elek: T. ház! Szót kérek a házszabályokhoz. Elnök: Mindjárt, kérem, csak előbb preczizirozni kell a dolgot. A ház tagjai tudják, hogy ha egy vita nem remélt mederben indul, úgy a napirendre kitűzött interpellácziók a ház határo-