Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-339
t3i3c!/«, \m^^\fhZj^l^\\^M\ a J^j KJ „J JJLLJKJ 1898. évi október hó 20-án, csütörtökön, Láng Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése, — Felirat és kérvények bemutatása. — Indemnity. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Molnár Antal jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi gróf Esterházy Kálmán, a javaslatok ellen felszólalókat Lakatos Miklós jegyző úr. Következik a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1898. évi október hó 19-én tartott ülés jegyzőkönyvét), Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, kimondom, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Bemutatom Bars vármegye közönségének feliratát a szocziálízmus terjedésének megakadályozása iránt; a Bártfán alkalmazott magyar királyi állami tisztviselőknek Bornemisza Ádám képviselő által beadott, kérvényét, lakbérosztály emelése iránt; Vép község lakosainak Förster Ottó képviselő által beadott kérvényét a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt. A fővárosi és vidéki malomegyesületeknek Lánczy Leó képviselő által beadott kérvényét az őrléskikészítési eljárás tárgyában. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 485, 500) napirendre tűzése feletti vita folytatása. Lakatos Miklós jegyző: Polónyi G-éza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Először is jelzem, hogy nem szónoklatot akarok tartani, hanem a törvények alkalmazása mellett a józan ész rideg törvényei szerint olyan észrevételeket akarok a t. képviselőház elé terjeszteni, a melyek talán alkalmasak lehetnek arra, hogy a t. többséget is meggyőzzék a felől, hogy azon az úton, a melyen megindultak és haladnak, az ország nagyobb kára s az alkotmánynak teljes kijátszása nélkül nem haladhatnak. (Halljuk! Hall' juk!) Felállítom a tételeket, a melyeket beszédem fonalán alkalmazni és érvényesíteni kívánok. Az első dolog, hogy kiemeljem, hogy a mi alkotmányosan uralkodó, atyáskodó királyunk a nagy művelt világ el'itt oly piedesztálon áll, a melyet csak népeinek szeretete emelhet egy uralkodó számára, és hogy ezen a nagy piedesztálon áll ma a magyar király, annak egyik oka az, hogy hosszú évtizedek során át uralkodásának egyik alapelve az volt, hogy az igazmondást feltétlenül megkövetelte mindenkiben, elsősorban pedig kormányférfíaitól követelte azt, hogy szavaiknak megbízhatósága felől soha-soha kétség fel ne merülhessen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A második théma, t. képviselőház, a melyet applikálni és alkalmazni kívánok: az az ötlet, az a szó, mely ismeretes azon mondás alakjában,
