Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-335

335. országos ülés 1898. október 15-én, szombaton. 151 Széll Kálmán (szólni akar. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Holló Lajos: A házszabályokhoz kérek szót. (Nagy zaj. Félkiáltások halfelöl: Halljuk l Halljuk!) Kell, hogy türelmesen meghallgassák t. képviselőtársaim . . . (Nagy zaj és közbekiáltátások jobb- és balfélöl.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Holló Lajos: T. ház! A házszabályok olyan közös javát képezik minden pártnak, de különösen az ellenzéknek, hogy azokat sérteni a saját jogainak, és a parlament jogainak épsége érdekében nem engedheti. Á házszabályok világosan intézkednek az iránt, hogy a jelentést a képviselőház elé csupán az előadó terjesztheti. A házszabályok 112. §-a azt is meghatározza, hogy egyes esetekre csupán maguk a bizottságok hozhatnak a helyettesítés iránt határozatot. Én kérem felolvasni a jegyzőkönyvet, vajon Pulszky Ágost t. képviselőtársam előadó-e vagy nem, és ki lett-e küldve helyettesítőnek. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk a jegyzökönyvet !) A menynyiben kitűnnék, hogy Pulszky Ágoston képviselő úr nem előadó és a bizottság által nem lett helyettesként megválasztva, kérem az egész bejelentést meg nem történtnek tekinteni és a t. képviselő urat illetéktelen fellépéseért megróni. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon. Zaj jobbfelöl.) Elnök: Miután egyenes kérdés intéztetett hozzám, hogy a jegyzőkönyvben ki az előadó, tartozom konstatálni, hogy a jegyzőkönyvben igenis Hegedüs Sándor a pénzügyi bizottság előadója. (Zaj.) Polónyi Géza: Nincs hitelesítve! Széll Kálmán: T. ház! (Zaj. Élénk felkiáltások jobbfelöl. Halljuk!) Nagyon sajnálom, hogy az ülés elején nem lehettem szerencsés jelen lenni és nem hallottam közvetlenül azokat a kifogásokat, a melyeket Polónyi Géza t. képviselő ár a pénzügyi bizottság azon eljárása ellen felhozott, hogy tegnap egy a ház ülésének végén előterjesztett javaslatot már tárgyalás alá is vett. Én azok után, a miket most hallottam, körülbelül tisztában vagyok aziránt, hogy Polónyi Géza képviselő úr miket mondott, mert hiszen ilyen kifogások a bizottságban is tétettek, de a történt közbeszólásokból is gyanítom, (Zaj.) és így leszek szerencsés azokra a benyomásokra nézve, melyeket kaptam, a mikor beléptem a házba, igen röviden a tényállást elmondani. Őszintén megvallom, nagyon csodálom azt a nagy izgalmat, a melyet tapasztaltam e kérdés felett, mikor a házba beléptem. Pedig a kérdés egészen egyszerű. (Halljuk! Halljuk!) Semmi politikai csínyről, semmi meglepetésről, vagy semmi szabályellenességről az én nézetem szerint szó nincs. Egyszerűen arról van szó, a mi ennek a háznak és ezen ház bizottságának gyakorlata hosszá évtizedeken keresztül (Igaz! Úgy van! jóbbfélöl.) Én harmincz év óta vagyok szerencsés — bizonyos megszakításokkal — annak a bizottságnak tagja lehetni; harmincz éve múlt, hogy ennek a parlamentnek szakadatlanul tagja vagyok. Polónyi Géza: Miért nem éljeneznek? (Zajos éljenzés jobbról.) Széll Kálmán: Sem nem kívánom, sem nem utazom rá; egyszerűen kérek szives meghallgatást, a mit gondolom, kérhet és követelhet is, a ki meg van támadva. Mert ez eljárás teljes felelősségét igenis magamra vállalom, sőt egyszerűen vindikálom magamnak. (Helyeslés jobbfelöl.) És mert vindikálom, leszek szerencsés tőlem telhetőleg a magam védelmére azokat felhozni, a miket felhozhatok. A t. ház azután ítélni fog, igazolja-e eljárásom vagy sem. (Helyeslés jóbbfélöl.) Hát, t. ház, a házszabályokban én nem olvastam sehol, hogy a bizottságok tanácskozásainak megkezdése mily időponthoz van kitűzve ; azok nem tartalmaznak semmi imperativ intézkedést arra nézve, mikor kell egy bizottságnak egy tárgyat felvennie. Az a bizottság diszkrecziójára van bizva. Természetesen ebben is az a morális parancs a mérvadó, hogy soha egy bizottság elnöke nem fog tárgyalásra kitűzni valamely javaslatot vagy ügyet megrövidítésével annak az időnek, mely ama javaslat tanulmányozására és előkészítésére szükséges. így történt a pénzügyi bizottságban is. Nem mondhatja egy pénzügyi bizottsági tag és egy képviselő sem, hogy én valaha e bizottságban meglepetésként tűztem ki tárgyalásra oly ügyet, mely még előkészítésre szorult, melyre nézve még tanulmány és idő volt szükséges. így a költségvetés tárgyalására, melyet most fejezett be a bizottság, így a kiegyezési törvényjavaslatokra nézve — talán kilenczet tárgyaltunk — kellő idő volt adva minden bizottsági tagnak a tanulmányozásra és minden képviselőnek, a ki oda akart jönni és a házszabályok adta jogával élve, ott felvilágosításokat akart adni. De midőn oly törvényjavaslatról van szó, melynek szakszerű előkészítése valóban sok időt nem igényel, melyben nem fordul elő semmi egyéb, mint a mi évtizedeken keresztül elő szokott fordulni, hogy tudniillik a kormánynak felhatalmazás adatik az év bizonyos részére a kiadások megtétele és a bevételek szedése iránt, és a mely törvényjavaslat a ház gyakorlata szerint soha a bizottságban, de itt sem, tárgyaltatik más szempontból, mint a bizalom vagy bizalmatlanság szempontjából, a mely törvényjavaslathoz