Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-335
148 335. országos ülés 1898. október 15-én, szombaton. hogy a bizottsági ülés a képviselőház tagjainak szétoszlása után lett a táblára kiírva; konstatálom továbbá, hogy a törvényjavaslat maga ma reggel osztatott ki a képviselők között. (Zaj és nyugtalanság a jobboldalon.) Konstatálom továbbá még egyszer, hogy a törvényjavaslat maga, ma reggel osztatott szét a képviselők között. Már most a pénzügyi bizottságnak tagja gróf Zichy János, tagja Gulner Gyula, tagja Tomcsányi László képviselő úr, tagja Justh Gyula képviselő úr. (Felkiáltások jobbfélől: Sohasem volt ott!) Tudom, hogy nem volt ott; hiszen azért panaszkodom, hogy nem volt ott. (Nyugtalanság jobbfélől.) Hogy azonban valamely képviselő teljesíti-e kötelességét, részt akar-e venni a bizottsági ülésen, vagy nem : e tekintetben én magamat sem hivatottnak, sem jogosítottnak nem érzem arra, hogy bármi tekintetben kritikát gyakoroljak ; de nem erről vau szó, hanem arról, t. képviselőház, hogy lehetséges-e az, hogy a pénzügyi bizottság elnöke lehetetlenné tegye a képviselőknek a megjelenést azzal, hogy oly módon tárgyaltassanak a törvényi avaslatok, a mely mellett azok érdemleges tárgyalásáról a képviselők még csak tudomással sem bírnak. És ha az én t. barátom, Justh Gyula nevének említésénél azt mondják, hogy egyszer sem látták ott, van szerencsém hivatkozni arra, hogy részt vett és biztosítom róla, hogy kellő időben részt is fog venni; de arra azután nem hivatkozhatik az én igen tisztelt barátom, hogy Tomcsányi Lászlót és Gulner Gyulát sem látta a pénzügyi bizottságban. Én nem vagyok hivatva azon képviselő urak meggyőződését tolmácsolni, vagy helyettök álláspontot foglalni, de én csak arra való hivatkozással, hogy a házszabály biztosítja a bizottsági tagnak a külön véleményadás jogát, nem akarom megengedni, hogy szó nélkül oly preczedens alkottassák itt, a mely a bizottság eljárásárai ezen esetleg benyújtandó kisebbségi véleményt egyszerűen lehetetlenné teszi és kizárja, mert ez nem volna egyéb, mint csíny, és megkezdése egy eljárásnak, a mely az alkotmánynak alapjaiból kiforgatására vezet. Nem tudom, mi lesz a sorsa az egész nagy kérdésnek, a mely közöttünk véleményeltérésre ad okot, de bármi legyen a sorsa, azon első stádiumában a dolognak, a hol alkotmányellenes csínyt czélzó eljárást statuálnak, konstatálnunk kell azt, hogy ez az eljárás a többségnek hozzájárulásával, helyeslésével történik-e, hogy a képviselőknek lehetetlenné tétetik a házszabályokban biztosított jogok gyakorlása, lehetetlenné tétetik a törvényjavaslatok tárgyalásánál való részvétel azon módon, hogy megtartatik egy bizottsági ülés, mielőtt maga a törvényjavaslat ki volna osztva a képviselők között. A mi engem illet, engem ez a dolog abszolúte nem lep meg. Másokat talán meglephet, de én dokumentálni fogom, hogy erről az eljárásról nekem már régi idő óta előzetes tudomásom volt. Bármiként legyen is azonban a dolog, én magam ad personam csak nagy köszönettel tartozom Bánffy Dezső úrnak és kormányának, hogy legalább az ország figyelmét felhívta arra, és az ellenzék figyelmét felhívta arra, hogy ők már készen vannak arra is, hogy a házszabályok kijátszásával tegyék maguknak lehetővé a kormányzást. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én ezért csak hálás köszönettel tartozom. A kérdés csak az, hogy a többség maga akar-e szolidaritást vállalni ilyen törvénytelen és a házszabályt újból megsértő eljárással, igen vagy nem? (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ezzel tisztában kell lennünk. Azért, t. ház, most tisztán és kizárólag a házszabályokra hivatkozással ezen javaslatnak a bizottsághoz való visszautalását indítványozom, arra való tekintettel, hogy a képviselő urak jogának a házszabályokban biztosított módon való gyakorlása minden képviselő számára lehetővé tétessék. Határozottan és világosan ismétlem, hogy e perczben én csupán a házszabályok szempontjából tárgyalom a kérdést és azon esetre, ha ezen indítványom elutasíttatnék, fentartom magamnak a jogot az előadó úr propozicziójának azon részéhez hozzászólani, vajon a házszabályok mellőzésével tűzessék-e ez napirendre, vagy sem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ezzel tisztában kell lennünk, t. ház. A menynyiben számíthatnék a t. többség támogatására a házszabályok védelmében . . . (Mozgás és derültség jobbfélől.) Bocsánatot kérek, t. képviselő urak, ha önök közül feláll valaki és igazolni fogja előttem azt, hogy a házszabályok nincsenek megsértve; (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy az a tárgyalási mód a parlament méltóságának megfelelő és helyes: (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nemcsak vissza fogom vonni indítványomat, hanem töredelmes őszinteséggel kérek bocsánatot (Helyeslés a szélső baloldalon.) Addig azonban, t. ház, míg a házszabályok 118. §-a nekem és másoknak jogot biztosít arra, hogy a törvényjavaslatoknál indítványokat tehessek a bizottságban, és addig, míg megtörténhetik az, hogy én ma kapom meg a törvényjavaslatot, a melyről azt olvasom, hogy tegnap tárgyaltatott le a bizottságban: addig szeretném azt az embert ismerni, a ki a házszabályok szempontjából megvédi azon álláspontot, hogy az ily eljárás lehetséges ... (Zaj.) Azért igen tisztelt ház, a magam részérő], hogy a házszabályoknak ilyen durva megsértése és a képviselői jogoknak kijátszása be ne következhessek, és ha bekövetkezik, hivatkozhassam arra, hogy az a többség szolidaritásával tör-