Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-319

319. országos Ölés 1898. szeptember 6»é% hétffa. 5 relmi czélzattal történt, de lehet ez a czélzat is. Már most a házszabályoknak, nevezeteseu a 199. és 200. §-ok rendelkeznek az ülések munkarendjének megállapításáról 8 az ülések idejéről; a házszabályok 200. §-a pedig a kép­viselőház elnökének különös kötelességévé teszi azt is, hogy az ülések idejéről a minisztereket is értesítse. Semmi kétségem sem lehet az iránt, hogy a háznak mélyen tisztelt, alkotmány tisz­telő elnöke ezen kötelességét ezen esetben is feltétlenül teljesítette. De a miniszterelnök úr maga is jelen volt azon az ülésen, a melyen szeptembtr 6-ikáig napoltatott el az országgyű­lés. Már most, ha a kormányelnök tud erről, és hozzájárul a szeptember 6-áig való elnapo­láshoz : akkor éu az ilyen kivételes, minden preczedens nélkül álló, senki előtt fel nem fog­ható, semmivel nem indokolt intézkedéssel szem­ben csak arra szorítkozom, hogy tiszteletteljesen magyarázatot, mondhatnám, igazolást kérek az iránt a t. kormánytól, vájjon micsoda oka volt arra, hogy a képviselőháznak ünnepélyesen meg­hozott, a kormány saját hozzájárulásával kelet­kezett határozata ellenére királyi leirattal szep­tember 5-éig napoltatta el az országgyűlést, és így abba a kényszerhelyzetbe hozta a képviselő­házat, hogy legalább formális ülésre a trón iránt tartozó tiszteletnek eleget téve, ülést össze­hívjon. Semmi kétség az iránt, hogy a képvi­selőház elnökségének a június 18-án meghozott határozat alapján joga volt ahhoz, hogy ezen formai ülést összehívja; de más kérdés az, hogy az országgyűlés összessége és tagjai iránt nem követ-e el tiszteletlenséget az a kormány, mely annak határozatait nem respektálja és annak ha­tározata daczára királyi leirattal szeptember 5-éig napoltatja el a házat. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mondom, ebben a kérdésben sem állok elő konkrét indítványnyal, mert ezt a formai ülés természete kizárja, de egész tisz­telettel magyarázó felvilágosítást kérek e kér­désben, a mit hiszem, hogy kapok is, mert kü­lönben tendencziát kellene látnom benne és fentartom magamnak az esetleges indítványt, ha azt szükségesnek tartom, és azt hiszem, a t. kormányelnök úr tartozik a nemzetnek és az országgyűlésnek azzal, hogy ilyen — hogy ne mondjak egyebet — szokatlan és furcsa intéz­kedését megindokolja. Mert, t. ház, a június 18-iki ülésben az is el lett határozva, hogy a szeptember 6-iki ülésben fogja a ház megálla­pítani, hogy mi lesz a napirend később, szóval azt fogja határozni, hogy jövőre határoz. De hogy a magyar országgyűlésnek ezen kivül még olyan ülése is legyen, a melyen a királyi le­iratot bemutatja, de a melyen még azt se ha­tározhatjuk, hogy majd a jövő ülésben fogunk határozni, ez tiszteletlenség a királyi leirattal szemben is. Ez a felfogásom a dologról, és azt hiszem, hogy a t. kormányelnök úr nem fog adós ma­radui a felvilágosítással. Perczel Béni jegyző: Berzeviczy Albert! Berzeviczy Albert: T. ház! A házsza­bályok 154. és 163. §-ai alapján kérek szót, vagyis egyrészt személyes megtámadtatás czímén másrészt azon az alapon, hogy a napirend előtt felvetett kérdésre nézve a házszabályok értelmében nyilatkozat adható. Azt hiszem, a nyilatkozatadásnak minden esetre helye van akkor, a mikor a háznak egy funkczionáriusáról állíttatik az, hogy a házsza­bályokat megsértette. (Halljuk! Halljuk!) Az igen tisztelt elnök úr és a t. ház elnézését ké­rem, ha tudva, hogy a ház figyelmét ez idő szerint talán más kérdések sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe, mégis lehető rövid­séggel bár, de kimerítően fogok nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.J Azt hiszem, a kérdés természete ezt szükségessé teszi. Megjegyzem azonban, hogy felszólalásomban a most felszólalt Polónyi Gréza képviselő úr beszédének csak első részére kívánok szorítkozni, vagyis arra, mely a június 28-iki ülésre vonatkozott, és a mely a házszabályok helyes vagy helytelen alkalmazá­sának kérdése körül forgott. Az az eljárás, melyet az elnökség a június 28-iki ülésben követett, azt hiszem, talán nem szükséges külön állítanom és bizonyítanom, min­den személyes él nélkül és minden politikai sugalmazástól menten, az én elvi felfogásom következménye volt. (Helyeslés jobbfelől) Ezen elvi felfogás pedig oda irányúi, hogy ő Felsé­gének teljesen alkotmányos hatáskörben létre­jött, az országgyűlést elnapoló vagy annak ülésszakát berekesztő királyi leriatnak,épúgy mint az országgyűlést bezáró trónbeszédnek elhang­zása után a háznak mindennemű funkcziói szük­ségkép véget érnek, ennélfogva azontúl sem határozat többé nem hozható, sem érdemleges vitatkozásnak helye nem lehet, (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) sem a leirat tárgya felett, sem a házszabályok czímén vagy bármi más czí­mén. Semmi egyébnek helye nem lehet, mint csakis annak, a mi az ülés szabályszerű befeje­zése szempontjából mellőzhetetlen, tudniillik a jegyzőkönyv felolvasásának és a jegyzőkönyvek hitelesítésének. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás bal­felöl.) Elismerem, hogy a jegyzőkönyv hitelesí­tése magában is a ház határozatát képezvén, ahhoz, tudniillik a jegyzőkönyv hitelesítésének kérdéséhez igenis hozzászólni lehet. De ha csak a szólásszabadságnak azt a sajátszerű értelme­zést nem akarjuk adni, hogy mindenféle ezímen mindenről lehet beszólni, akkor a jegyzőkönyv

Next

/
Oldalképek
Tartalom