Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-297

Sä9f. országos ülés 1898. május 12-én, csütörtökön. h;< a t. miniszter úrnak jelenleg adott válasza foly­tán 8 is, én -is meg leszünk mentve a kellemet­lenségektől e téreD, mert úgy vélem, hogy azon válaszban említett' rendelet, a melyet kérelmez­tem és a melyet kibocsátott, foganatos leszen. Ezen reményemben nagyon természetesen szíves válaszát örvendetes tudomásul veszem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszter válaszát? (Igen!) A ház a választ tudomásul vette. Következik a miniszterelnök válasza Lukáts Gyula képviselő úr interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk!) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A spanyol-észak­amerikai háborúra vonatkozólag a ház egyik legközelebbi ülésében Lukáts Gyula képviselő úr egy interpellácziót intézett hozzám, a melyre szerencsés leszek ma felelni. (Halljuk! Halljuk !) Azt kérdi iuterpellácziójában a képviselő úr (olvassa): »Hajlandó-e odahatni a kormány, hogy azon semlegességi nyilatkozat« — a melyet ő szükségesnek tart — »azonnal proklamáltas­sék és a nemzetközi szokások szerint, mindkéí; hadviselő féllel haladéktalanul közöltessék* ? T. ház! A képviselő úrnak ezen kérdésére vonatkozólag kell, hogy oda nyilatkozzam, mi­szerint a kormány nem látja szükségét annak, hogy egy forma szerinti semlegességi nyilatko­zat tétessék. A képviselő úr az interpellácziót bevezető beszédében messzeható birálatába megy a Spanyol­ország és Amerika között fennálló ellentéteknek, a mely térre azonban én őt nem követem. Én azt tartom, t. ház, hogy a monarchia barátsá­gos viszonyban van úgy Spanyolországgal, mint az északamerikai köztársasággal, egyáltalában nem forog fenn indokoltsága annak, hogy erre vonatkozólag bírálatba bocsátkozzunk, (Élénk helyeslés a jobbóldalon.) mint a hogy én azt az ő beszédéből kivettem. Mindenesetre igen szomorú, hogy a két állam között a háború meggátolható nem volt, de ebből egyáltalában nem követke­zik az, hogy mi valamely egyoldalú álláspontot kellene hogy elfoglaljunk. A két állammal való barátságos viszonyunk minden kijelentés nélkül is feltétlenül a semlegességet jelenti, (Úgy van! jóbbfelől.) a melyet mi feltétlenül fönn is fogunk tartani. Nem forog fenn szüksége, t. ház, annak, hogy külön semlegességi nyilatkozatot tegyünk, mert ez nem felel meg azon gyakorlatnak sem, a melyet a monarchia követett hasonló esetekben, sőt mondhatom, hogy a legtöbb esetben háború alkalmával a semlegességi nyilatkozat megtéte­létől tartózkodott, kivévén egyes eseteket, a milyen ebben a században, gondolom, három KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XVI. KÖTET. fordált elő, a hol közvetlen velünk szomszédos államok között lévén háború, a semlegességi nyilatkozatnak szüksége forgott fenn. De a sem­legességi nyilatkozat szüksége nem mutatkozott, bárha sokkal közelebb is van Görögország és Törökország mihozzánk, a múlt évben sem és senkitől sem kívántatott akkor ezen semleges­ségi nyilatkozat megtétele. De a' jelen háború alkalmából is nem minden állam tette meg a szokásos semlegességi nyilatkozatot. Hivatkoz­hatom Németországra, mely a semlegességi nyi­latkozat megtételét egyáltalában szükségesnek nem tartotta. Ezekre való tekintettel, a mint már előbb mondottam, nem forogván fenn szük­sége egy semlegességi nyilatkozatnak, ilyen nyilatkozat megtételére a kormány nem vállal­kozik. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a teljes, minden utógondolat nélküli sem­legességet ne tartanok szem előtt. Különben is illetékesebb helyről, a Felséges úr szájából mél­tóztattak ezt a tegnapi napon a delegáczióhoz intézeti beszédéből hallani. (Ügy van! Úgy van! jobbfelb'l.) At. képviselő úr interpellácziójának 2, pontja így szól (olvassa) : »2. Gondoskodott-e a kormány arról, hogy azon esetre, ha az északamerikai Egyesíílt-Alla­mokban élő magyar alattvalók személy- és vagyonbiztonsága veszélyeztetve volna, az a leghatározottabb intézkedések által megakadá­lyoztassák? És ha igen, mik azok az intézke­dések ?« Azon nézetben van a kormány, hogy vala­mely külön intézkedésnek szüksége nem forog fenn. A monarchia és az északamerikai Egyesült­Államok között a legbarátságosabb viszony van, és erre való tekintettel ki van zárva annak a lehetősége, hogy Amerikában tartózkodó alatt­valóink bizonyos hátrányos vagy méltánytalan elbánásban részesüljenek, és ki lévén zárva ezen esetnek lehetősége, külön intézkedésnek szüksége nem forog fenn. Végre azt kérdi a képviselő úr (olvassa) : »3. Gondoskodott-e a kormány arról, ha a hadviselő' felek bármelyikének kalózhajói által az osztrák és magyar lobogó alatt utazó hajók szabad közlekedésükben akár feltartóztatás vagy megvizsgálás ürügye alatt akadályoztatnának, ez a legerélyesebb módon megtoroltassék ?« T. ház! Méltóztatik tudni, hogy a háború megkezdése alkalmából úgy az északamerikai köztársaság, mint Spanyolország kijelentették, hogy a párisi szerződéshez ragaszkodnak. A párisi szerződés értelmében kijelentvén azt is, hogy úgynevezett kalózleveleket nem állítanak ki, kizártnak kell tehát hogy tekintsük, hogy kor­látozó jogtalan elbánásban lobogóink alatt járó hajók részesülhetnének. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom