Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-317

817. országos ülés 1898. junlus 18-in, szombaton. 45 i volna el; miutha jogtalan téren mozogtam volna, és mintha a Kossuth-kultusznak ártottam volna. Hát é» ezzel szemben nem is védekeztem, még az sem védekezés, a mit most akarok kijelenteni, mert kötelességem ezt kijelenteni úgy a magam, mint az egész függetlenségi párt nevében. Azt mondotta tudniillik a t. képviselő úr, hogy mi csak azért támadjuk és támadtuk azokat, a kik Kossuth Lajost meggyalázták, vagy legalább!) is meggyalázni igyekeztek, mert az illető védtelen pap és katholikus volt, (Mozgás a szélsőbalon és a jobboldalon.) tehát ezen párttal szemben határozottan azt mondotta, hogy csak azért nem szólalunk fel az illető cselekmény ellen, . . . Rakovszky István: Nem az egész pártot értettem! (Zaj.) Komjáthy Béla: Bocsánatot kérek, ha rektifikálja a képyiselő úr szavait, nincs megjegyzésem ellene, de a függetlenségi pártra mondotta. Hát jegyezze meg magának a képviselő ár, hogy az ezen padokon ülő férfiakat soha se személyek, se vallásfelekezetek iránt se elfogultság, se szeretet, se gyűlölet vezérelni nem fogja; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) bennünket egy nagy politikai eszme, egy nagy politikai törekvés vezet, és szivesen látjuk itt padsorainkban mindazokat, akármilyen vallásúak legyenek, a kik velünk egy irányban haladnak. E dolog fölött mosolygással napirendre térni, Molnár János képviselő úr, nem lehet. E padokon ültek már katholikus papok is, kik velünk együtt gondolkoztak és éreztek, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon és jobbfelől.) és méltóztassék akármikori állásfoglalásunkban bizonyítékot találni arra, hogy mi vallásfelekezet szempontjából bírálgattuk egyik vagy másik ember cselekedetét. (Helyeslés a ssélsö baloldalon és a jobboldalon.) De ez irányban se akarok védekezni, hanem a t. ház bírálatára bizom, vájjon szabad-e annak az illetőnek modor és izlés szempontjábál bárkit elítélnie, a ki egy országos párttal szemben ily alapon ily támadást tud itt a nyilt ülésen intézni. (Helyeslés a ssélsö baloldalon és jobbfelöl.) Rakovszky István: T. képviselőház! Félreértett szavaim megmagyarázása czéljából kérek szót. (Mozgás és derültség a jobboldalon. As elnök csenget.) Beszédem elején kijelentettem, hogy nem az egész függetlenségi pártot értem, hanem azon töredéket, a mely Komjáthy Béla t. képviselő úr szorosabb pártárnyalatát képezi. (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Melyik as?) E kérdésre elengedhetnék a feleletet. Komjáthy Béla: Igazán kíváncsi vagyok reál Rakovszky István: Azok, a kik nem voltak a múlt tisztújítások alkalmával bizalommal Komjáthy Béla képviselő úr irányában. (Derültség és mozgás a szélső baloldalon és jobbfelöl.) Én nem a függetlenségi pártnak, mint olyannak és nem egészében imputáltam azt, mert tudom, hogy vannak ott nagyon sokan, a kik a mi tevékenységünkkel is rokonszenveznek, (ügy van! a baloldal hátsó padjain.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Madarász József*. T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Eltekintek attól a kérdéstől, melyik pártbeli azon képviselő, a kinek mentelmi joga felett van a vita, mert nyilvános, hogy én azon párttal alapelveiben, haladási óhajtásaiban nem rokonszenvezek. Hanem mint képviselőnek kötelességem adandó szavazatomat röviden indokolni. (Halljuk! Halljuk!) És ez az : Előttem a szólásszabadság és a sajtószabadság legfőbb biztosítékai az alkotmányos szabadságnak, (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) és én, ha valaki sajtóbtíntényt vagy bármit követ el irányomban, én azt a sajtó és a törvény által megjelölt bíróság előtt keresem, ha elégtételt óhajtok. Második, igen ismert álláspontom, a régi országgyűléseken volt egyének álláspontja : hogy képviselők — azelőtt követek — megválasztásuk perczétől egész országgyűlési működésük ideje alatt, melyek három évig is tartottak, mindaddig, míg haza nem mentek, azok személye sérthetetlen volt bárki irányában; képviselőt nem volt szabad bántalmazni sehol, és ebben a régi emberek a képviselőháznak és a képviselőnek mentelmi jogát vélték megsértve. Ez oknál fogva tehát nem járulhatok ma a mentelmi bizottság javaslatához. (Helyeslés és éljenzés a baloldal hátsó padjain.) Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést; elfogadja a ház a mentelmi bizottság indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Á ház elfogadta. Következik már most a belügyminiszter úr válasza Molnár János képviselő úr interpellácziójára. Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Molnár János képviselő úr a háznak folyó évi április 27-én tartott ülésében a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »1. Van-e tudomása a t. belügyminiszter úrnak arról, hogy Sajó-Hidvégen folyó hó 16-án Pető Dániel községi jegyző és állami anyakönyvvezető egy Kárpi Mária nevű agyonütött római katholikus nőt elföldeltetett a nélkül, hogy 67*