Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-315

422 315. országos ülés 1898. janlns 16-án, es«t8rt5kto. Ausztriának a nyakába akasztani, nem tudom, nem is vizsgálom, de arra segédkezet nem nyújtok, hogy Ausztriában az alkotmánytalanság elo-,, mozdíttassék. Ha ők maguk megcsinálják, ez az ő dolguk, de én az osztrák népek gyűlöletét magamra zúdítani nem akarom, és így tartózkodom azon irányzattól, a mely a népek szabadságának csonkítására vagy eltörlésére vezethet, vagy legalább is alkalmat nyújt arra, hogy ezt bármiféle törvényhozási intézkedés, segítségével előmozdítsuk. (Helyeslés balfelöl.) Ez nem politikus, nem taktikus dolog. Épen azért tehát, mert mi ezen törvényt megalkottuk volna a nélktíJ is, hogy az osztrák kormány nyal bármiféle megállapodások létesíttessenek, sőt a melyek létesítése egyenesen az általam említett törvényczikkbe ütköznek, nem fogadom el a törvényjavaslatot. Szükségesnek találtam ezeket jelezni, mert meglehet, hogy őszszel ezen kérdések nagyobb arányban szóba fognak jönni és ha ezt hallgatással mellőztem volna, ebből azon következtetés lett volna levonható, hogy azon eljárással, a mely a kiegyezés és az alkotott törvény szellemét sérti, egyetértettem, a mennyiben fel nem szólaltam. Ezen okokat most csak érinteni kívántam és ezekből következik, hogy a javaslatok egyikét sem fogadom el. (Élénk helyeslés bálfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani a három javaslathoz? Senkisem kivánván, a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő három törvényjavaslat ellen felhozott argumentumokra válaszolni kívánok, kijelenthetem, hogy nem fogom túlságos mértékben igénybe venni a t. ház becses figyelmét, mert azt hiszem, az én feladatom az, hogy szorosan ragaszkodjam a tárgyhoz, a mely jelenleg szőnyegen fekszik és ennélfogva nem fogok polémiába bocsátkozni olyan kérdések felett, a melyek vagy a multat érdeklik, vagy a jövőre vonatkoznak, de az előttünk levő törvényjavaslatokkal összefüggésben nincsenek. Ha arról volna szó, hogy mi állapítsuk meg fogyasztási adórendszerünket és számot vessünk azzal, vájjon a fogyasztási adórendszerek melyike felel meg a mi viszonyainknak; ha arról volna szó, hogy ma döntsünk a felett, vájjon fejleszthető-e szesziparunk vagy czukoriparunk a közös vámterület mellett vagy nem : akkor teljes jogosultsággal bírnának mindazok a fejtegetések, melyeket tegnap Komjáthy Béla képviselő úrtól, ma Major Ferencz képviselő úrtól hallottunk és a melyek visszamennek szesziparunk és szeszadó-törvényhozásunk történetére, mondhatnám 1867-ig, és bírálat alá veszik a szeszadó-törvényhozás összes fázisait. Jogosult volna ez a fejtegetés akkor is, ha ma a végleges rendezésre vonatkozó szeszadó törvényjavaslat volna.tárgyalás alatt, a melynek részletes bírálatába bocsátkozott Komjáthy Béla t. képviselő úr. De miután ez alkalommal sem a szeszadó-, sem a czukoradó-rendszer reformáläsáról, Sem arról nincs szó, vájjon az a végleges rendezés, mely az általam beterjesztett törvényjavaslatban foglaltatik, megfelel-e az ipar ég az ország érdekeinek, ép ezért Komjáthy Béla t. képviselő úr ne méltóztassék az ő személye iránti figyelmetlenségnek, hanem tisztán az előadott körülményeknek tulajdonítani, ha én ezeknek a kérdéseknek taglalásába ez alkalommal nem bocsátkozom, hanem csakis azokkal a kifogásokkal foglalkozom, a melyek az előttünk levő törvényjavaslatok konkrét tartalma ellen felhozattak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr, hogy állításait megerősítse, felolvasott nekünk egy pár passzust egy úgynevezett kormánypárti újságból, és hivatkozott arra, mint olyanra, a mely mindenesetre autentikus interpretáczióját képezi a kormány által beterjesztett törvényjavaslatoknak, vonatkozólag a szeszforgalmi adóra, a ezukor- és szeszfogyasztási adóra. Én nagy tisztelettel viseltetem a közvélemény orgánumai iránt, de valamint minden, úgy azok is ki vannak téve tévedéseknek, és nem lehet egyébnek, mint tisztán félreértésnek és tévedésnek mondani azt, ha bármely lap vagy bárki azt mondja, hogy a szeszforgalmi adóra, s a ezukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozólag előterjesztett törvényes intézkedések Ausztriával egyetértőíeg hozattak létre. Egyforma intézkedések már azért is lehetetlenek, mert Ausztriában ezeknek megfelelő adók egyáltalában nem léteznek. De különben is, miután ezek az intézkedések nem érintik a termelési adót, és miután a vám- és kereskedelmi szerződés szerint, valamint az 1898 : I. törvényezikk által fentartott állapot szerint minekünk az egyforma elvek szerinti eljárás csak a termelési adókra nézve képezi kötelességünket, addig, míg ez a viszony fennáll, nagyon természetes, hogy a fogyasztási adókra vonatkozó törvényeknél, a milyenek ezek, a melyek most a ház tárgyalása alatt állanak, semmiféle megállapodásra szükségünk nem volt. Egy érdemleges kifogása Komjáthy Béla t. képviselő úrnak ezen két javaslat ellen különösen az, hogy alkotunk egy törvényt, a mely talán életbe sem fog lépni, a melyre egyáltalában nem lesz szükség. Magam az indokolásban kifejtem azt, hogy igenis ez az eshetőség bekövetkezhetik, hogy