Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-314
414 Si ** országos ölés 1898. június 15-én, szerdán. ismertetésében tovább mennék, mert úgy látszik, a felebbező is és az interpelláló is e törvény 9. §-ára alapítják azt, mintha az óvoda felállítójának volna joga meghatározni, vájjon aa községi, vagy pedig felekezeti jellegit legyen-e. A 9. §. azt mondja (olvassa): ^Felekezeti jellegíí kisdedóvodákban és állandó gyermek-menedékházakban, — bárki által állíttatnak fel és tartatnak fenn ezek, — az illető felekezethez tartozó gyermekek a 8. §-ban említett fohászszerfí imán felü'l felekezeti imára is oktathatók. Ha ilyen óvoda, vagy állandó menedékház fentartója ezen jogával él, más felekezetitek gyermekei ezen óvodába vagy állandó gyermek-menedékházba járatásának a jelen törvény 4. §-ában megállapított kötelezettsége alól felmentetnek.« Tehát úgy okoskodik a felebbező, és úgy látszik az interpelláló képviselő úr is, hogy mivel azt mondja a törvény, hogy »bárki által állíttatik fel«, és mivel ott, a hol felsorolja a törvény azokat, a kik felállíthatják az óvodát, ezek közt van a község is: ennek következtében fel kell tenni, hogy itt a törvény »bárki« alatt azt érti, hogy ha a község állítja is fel az óvodát, akkor a község is megállapíthatja annak felekezeti jellegét. Hát ez teljesen téves magyarázat. Mert hiszen ott, a hol meg vannak állapítva az óvoda felállítására jogosult tényezők, tudniillik az állam, a községek, hitfelekezetek, jogi személyek és magán egyének, a községnek a többi tényezőtől elkülönítve, a jelen törvény 15—21. §-aira utalással egyenesen kötelességévé tétetik az óvoda felállítása. De már most úgy okoskodni, hogy ha a község állít fel óvodát, vagy esetleg az állam, mivel ezek is fel vannak sorolva az illető törvényszakaszban a fentartók között, a községnek és az államnak is joga volna esetleg az általa saját erejéből felállított óvodát felekezeti jellegűvé tenni, ezt abból a törvényből, abból a hivatkozott 9. §. kitételéből kimagyarázni abszolúte nem lehet, a bárki kifejezés sem az államra, sem a községre nem vonatkozik, ezt a ki a törvény értelmét megállapítani tudja, kétségbe nem vonhatja. Épen az ellenkezőjét a lehető, leghatározottabban lehet kimutatni. Ezt csak közbevetőleg jegyeztem meg, mert a 9. §-ra, különösen annak második bekezdésére, még [visszatérek. A felett az indítvány felett — hogy folytassam a tényállás előadását — a melyet Palkovicg Viktor esperes-plébános megtett, a képviselőtestületben szavazás rendeltetett el; az óvodának római katholikus jellegűvé leendő átruházására 20, községi jellegű óvodának leendő meghagyására 4 szavazat esett és így 16 szavazattöbbséggel elhatároztatott, hogy a közös óvoda római katholikus jellegű legyen. Már most ezen községi határozatot Haár Benő és társai, valamint Szabó Gáspár és társai megfelebbezték, mire Komárommegye törvényhatósági közgyűlése 35 í. szám alatt a következő határozatot hozta (olvassa) : »Tekintettel azon körülményre, hogy a Grúta nagyközségben lévő óvodát a polgári község saját költségén állította fel, és azt a politikai község saját erejéből tartja fenn s igy a szóban forgó óvoda kétséget kizárólag községi jellegét egy oly értelmű képviselőtestületi határozattal, mely az óvoda featartási költségeinek a polgári közeg által leendő viselése kötelezettségének érintetlenül hagyása mellett egyszerűen felekezeti jellegűvé deklarálja, megváltoztatni, az 1891 ; XV. tcz. tartalmából kifolyólag nem lehet, határozatilag kimondotta;, mikép »az állandó választmány javaslatának egyhangú elfogadása mellett Guta község képviselőtestületének 1897. évi augusztus hó 28 án 170. jkvi sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint a Guta községi óvoda római katholikus felekezeti jellegűnek mondatik ki, — megsemmisíti.« Már most ezt az ügyet, a melyben igy határozott az említett törvényhatósági bizottság, ismét Palkovics Viktor odavaló esperes-plébános és társai megfelebbezték a belügyminiszterhez. A belügyminiszter t. kollégám illetékességi szempontból hozzám tette át az iratokat és én 1898. évi február 16-án 8824. szám alatt kiadott rendeletemmel, a belügyminiszter úrral is közölve álláspontomat, Komárommegye alispánjához következő rendeletet intéztem (olvassa): »Komárommegye törvényhatósági bizottságának múlt év október hó 15-én 315. sz. a. kelt azon határozatát, melylyel a Guta község által pusztán saját erején létesített és fentartott kisdedóvodaközségi jellegét megállapította, a közbe« vetett felebbezés elutasítása mellett ezennel jóvá) hagyom. Miről tekintetességedet azzal értesítem, hogy miután a kérdéses határozat szerint ezen kisdedóvodát a polgári község által g pusztán községi erővel állíttatott és tartatik fenn, ennélfogva annak községi jellege annál is inkább minden kétségen felül áll, mert községi vagyon felhasználásával csakis községi jellegű intézmény létesíthető, s mert a felebbezők által hivatkozott 1891 : XV. t.cz.-nek idézett 9. §-a nem érinti ugyanazon törvényczikk 15. §-át, mely a kisdedóvoda fentartásának kötelezettségét a polgári községgel szemben állapítsa meg.« T. képviselőház! Ez a tényállás. Felolvastam az egyes határozatokat, méltóztatnak látni, hogy miként jártak el az egyes hatóságok, a melyeknek kötelességök volt ezen ügyben intézkedni. Ezen intézkedésemnek helyességét és tör-
