Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-314

814. országos Ülés 1898. jnnítts 15-én, szerdán. 4}Q Elnök i Kulman János képviselő úr kívánja félreértett szavai értelmét helyreigazítani. Kulman János S T. képviselőház! Polónyi Géza t, képviselő úr beszéde elején engem követ kezet!enséggel vádolt, a mennyiben azt állította, hogy én, daczára annak, hogy általánosságban támadtam egyes intézkedéseit a javaslatnak, mégis általánosságban a részletes tárgyalás alapjául azt elfogadtam. E tekintetben Polónyi Géza t. képviselőtársam határozottan téved, mert én kijelentettem, hogy én a törvényjavaslatot úgy, a mint szerkesztve van, nem tehetem maga­mévá, és csakis azon esetben, ha az igen tisz­telt pénzügyminiszter úr kilátásba helyezi, hogy ez iránt benyújtandó módosítványaimat magáévá fogja tenni, fogadhatom el én is a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául, és így ellenmondás, következetlenség ebben nincs. Ezt akartam meg­jegyezni. (Helyeslés.) Elnöki T. ház! Az idő nagyon előre­haladt. Azt hiszem, a tárgyalás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halaszt­hatjuk. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak ebbe bele­egyezni, áttérhetünk az interpelíáczióra adandó válaszra. (Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: T. képviselőház! Molnár János képviselő úr a gutái óvoda ügyében interpellá­cziót intézett hozzám és t. kollégámhoz, a bel­ügyminiszter úrhoz. Mielőtt az öt pontból álló interpellácziót felolvasnám, igen röviden megjelölöm, — bogy a t. ház előtt világosan álljon — hogy az inter­pelláczió mi körül forog. A kérdés lényege röviden az, hogy a köz­ség, a melynek a kisdedóvásról szóló törvény 15. §-a értelmében kötelessége ki^dedóvodát felállítani, szabadon intézkedhetik-e a felett, hogy a kisdedóvoda, melyet saját erejéből állít fel, községi jellegű vagy felekezeti jellegű, tehát katholikus, vagy evangélium szerint reformált, vagy izraelita jellegű legyen. Gondolom, helye­sen adtam vissza az interpelláczióban foglalt kérdéseknek a lényegét. Ez az a kérdés tehát, a mely körűi válaszomat most ki fogom fejteni. A kérdéseket fel kell olvasnom, t. képviselő­ház, és türelmet kérek, mert kissé hosszúak a kérdések (olvassa) : »1. Van-e tudomásuk a t. miniszter uraknak arról, hogy a komárommegyei Guta nagyközség, melynek 8—10 izraelita családon kivfíl 7500 lakója tisztán katholikus s a melynek nincsen pótadója, a község vagyonából és jövedelméből, tehát minden egyes lakójának megterheltetése nélkül, egy óvodát állított és tart fenn, a melyet a községi képviselet három izraelita tagja és a biró kivételével, tehát roppant többséggel, katho­likus jellegeinek kívánta, hogy tekintessék és abba a feszületet fel is függesztette ? 2. Van-e tudomásuk arról, hogy az izrae­liták ezt a községi végzést megfellebbezték és mivel mind a vármegye, mind a t. kultusz­minisztérium felebbezésüktiek helyt adott, azok az izraeliták a keresztet az óvodából eltávolí­tani kívánják ? 3. Ha nincs, szándékoznak-e mindezekről legközelebb tudomást szerezni ? 4. Ha igen, szándékoznak-e annak az óvo­dának katholikus jellegét elismerni és a feszü­letnek azon óvodából való eltávolítását meg­akadályozni ? 5. Ha pedig mindezt tenni nem szándékoz­nának, sziveskednek-e az 1891 : XV. törvény­czikk ama szakaszait megjelölni, melyek meg­tiltanák a községnek, hogy a saját vagyonukból a községi lakosok megterheltetése nélkül fel­állított és fentartott óvodát nem szabad katho­likus jellegűnek tekinteniök, mert én ilyen sza­kaszt az idézett törvényekben nem találok.* így szól öt pontba foglalva a t. képviselő úrnak hozzám intézett kérdése. T. kollégám, a belügyminiszter űr hozzájáru­lása folytán az ő nevében is lesz szerencsém válaszomat a következőkben előterjeszteni. (Hall­juk! Halljuk!) Mindenekelőtt szükségesnek tartom azt, hogy a t. ház megismerkedjék magukkal az e tárgy­ban hozott határozatokkal; azután majd ehhez fűzöm igen röviden az én érvelésemet. A tényállás ez: Guta községet az 1891. évi XV. tcz. 15. §-a alapján az a kötelezettség terheli, hogy kisdedóvodát állítson fel, mert 19.960 forint, egyenes állami adója van és méltóztatnak tudni, hogy a kisdedóvásról szóló törvény előírja, hogy 15.000 frtot meghaladó egyenes állami adó eső­ién a község köteles óvodát felállítani. E község képviselőtestülete 1895. szeptem­ber 5-én tartott ülésén határozatilag kimondotta, hogy — szószerint idézem a községi képviselet határozatát — (olvassa): »A községi Kovács­telken lévő raktár óvodává átalakítandó és azon­nal megnyitandó az óvoda, a mint elkészül a felszerelés.« így szól a határozat. Ezen határo­zatnak megfelelőleg létesült az óvoda, megala­kíttatott a felügyelőbizottság, alkalmazták az óvónőt, Agy hogy az, óvoda működését 1896-ban megkezdette és községi jelleg mellett 1897. évi augusztus hóig folytatta. Ekkor történt, hogy a képviselőtestületben Palkovics Viktor esperes­plébános egy indítványnyal lépett fel, azzal a megokolással, hogy az 1891 : XV. tcz. 9. §-a az óvoda fentartójának adja a jogot az óvoda jellege felett határozni. Itt megállok, t 0 ház, mielőtt a tényállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom