Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-295
34 291. országén ülés 1898. májas Mn, hétfői. vasutak által okozott balesetek tárgyában a belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez intézett interpelláezíójára. Továbbá ugyancsak a belügyminiszter ár fog válaszolni Molnár János képviselő úr azon interpelláezíójára, melyet az országos képviselő-választók névjegyzékének A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Beeső, Lukács László, Percsel Dezső, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, Darányi Ignácz, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzökönyvet Nyegre László jegyző űr vezeti; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perczel Béni, az ellenök felszólalókat Rakovszky István jegyző ár. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Nyegre László jegyző (olvassa az 1898, évi május M 9-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyvre ? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesíttetik. A következő kérvényeket bemutatom: Csehimindszent község lakosainak kérvényét; beadja Buzáth Ferencz, — Hosztót, Tüskeszentpéter és Gogánfa községek lakosainak kérvényét: beadja Kálmán Károly, — Brezovicza község és az alsó-lendvai választó-kerületben levő más 13 község lakosainak kérvényét; beadja Mandel Pál, — Beő és Zsira községek lakosainak kérvényét; beadja Páder Rezső, a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt. Szabolcs vár megye és Nyíregyháza város több ezer polgárának kérvényét; beadja Meskó László önálló vámterület létesítése iránt s a quóta felemelése ellea. kiigazítása tárgyában a belügyminiszterhez intézett. Méltóztatnak ezt tudomásul venni ? (Igen!) Ezzel az ülést bezárom. (A* ülés végződik d. u. 2 óra 10 percekor.) Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a gazdasági és ipari szövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak (írom. 379, 412) tárgyalása. Rakovszky István jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. képviselőház! A törvényjavaslatnak ezélja az indokolás szerint a j földmívesek és iparosok anyagi helyzetének javítása. El akarja érni a törvényjavaslat ezt L a czélt a hitelszövezetkezetek felállításával és támogatásával. Az a felfogás dominálja a gondolkozókat, hogy nagyon fontos társadalmi és állami érdek követeli azt, hogy ezeket a kisebb gazdasági exisztencziákat mi felsegítsük. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A kérdés már most csak 5 az, hogy ez az istápolás, ez a segítség miből áll? Az én felfogásom szerint nemcsak abból, - hogy mi azokat a kik önmagukban is képesek % elég erőt kifejteni, a prosperálás útján elősegítsük rajtuk akkor, ha lehetővé teszszük, hogy - azon nagy terheket, a melyek eddig az ő vál] Iáikra nehezültek, egy helyes kölesönnel felcserélhessék, ha lehetővé teszszük, hogy a je- lenben azon szükséges beruházásokat, a melyek - nélkül a prosperálás a jövőbén nem lehetséges, megszerezhessék és bizonyos nyugodtságot szer- zünk nekik arra nézve, hogy netaláni válság % esetére is van hely, a hol a kibontakozás eszközeit is mindenkor megtalálják. s Az a felfogás nyilvánul úgy a javaslatban, 6 mint a tegnap elhangzott beszédekben is, hogy a ezt a nagy czélt főképen és elsősorban olcsó és nyilt, szolid hitellel lehet elérni. Nagyon 295 ORSZÁGOS ÜLÉS 1898. évi május hó 10-én, kedden, Szilágyi Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kérvény bemutatása. — Gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. — Napirend. — Belügyminiszter válaszol Visontai Somának a hozzá és a kereskedelemügyi miniszterhez intézett interpelláczióra, a fővárosi villamos üzemű vasutak által okozott balesetek tárgyában.
