Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-294

294. országos Illés 1897. május 9-én, hétfőn. M bennünket. Ingatlana sokkal kisebb, semhogy jelzálogí kölcsön alapjául Szolgálhatna, (Halljuk! Halljuk!) marad tehát a kisbirtokos egyéni értéke, munkaereje, becsületessége és szorgalma, melyet a birtoktól elkülönítve mérlegelendő hitelalapnak kell tekinteni, s a hol ő már nem mint birtokos, hanem mint vállalkozó, mint személy jelentkezik, és a hol az ő saját gazdasági értéke képezi a hitel alapját, szóval oly személyes hitel kielégítéséről van itt szó, mely a kisbirtokos gazdasági életének és körülményeinek megfelel, és a melynek elengedhetlen feltételét annak olcsósága, könnyű hozzáférhetősége és megfelelő felhasználása képezi, és a mely körülmény önkénytelenül rávezet bennünket arra, hogy ezen hitelszükségletet czélszerííen csak úgy elégíthetjük ki, hogyha sikerül a kisbirtokost olyan hitelezővel összehoznunk, a ki ismeri és érti az ő hitelszükségleteit, érdeklődik jó és balsorsa iránt, és a kiben ennélfogva megvan a jóakaratú törekvés arra, hogy emberbaráti kötelességének és hivatásának saját érdekében is eleget tegyen. (Helyeslés a jobboldalon.) Ilyen hitelezőt pedig hiába kerestünk apénzpiaczon, és így nem marad más hátra, mint az erők egyesítése és önsegély alapján oly pénzforrások megnyitásáról gondoskodni, megyek mindenki által könnyen megközelíthetők, s a melyeknél a pénz nem czél, hanem csak eszköz azon magasabb czél elérésére, mely a kisember anyagi és erkölcsi helyzetének megjavításában nyer kifejezést. És vájjon ki lehetne más e hitelező, mint épen maguk a kisbirtokosok, a kik e czélra egyesülve egymásért vetnék latba hitelüket, hogy e közös hitel alapján egymásnak ehessenek hitelezőivé az alkotandó hitelszövetkezetek utján. És, t. ház, ezzel eljutottam azon kérdéshez, a mely felszólalásom tnlajdonképeni tárgyát képezi. Nem lehet nekem feladatom a hitelszövetkezet eszméjéről akadémikus fejtegetéseket tartani, a t. ház minden tagja sokkal jobban át van hatva a szövetkezeti eszmének és ügynek szocziális hordereje által, semhogy annak társadalmi és közgazdasági jelentőségét különös indokolásban részesítenem kellene. És midőn az előttünk fekvő törvényjavaslat bírálata előtt általánosságban mégis néhány megjegyzést koczkáztatok, teszem ezt azon oknál fogva, mert már a vita folyamán óhajtanék a javaslat rendelkezéseibe olyan szellemet belemagyarázni, a melyről én azt gondolom, hogy a létesítendő intézménynak életerejét fogja képezni, és a melynek hiányában a kisember erkölcsi és anyagi helyzetének megjavítására irányzott törekvésünk czéltalan törekvés volna. Ez a szellem magában a szövetkezeti eszmében annak tisztaságában, mondhatom, fenségében nyilatkozik meg, mely nemcsak közös érdekű tagokat, hanem bajtársakat és felebarátokat fűz össze magasabb czélok elérése végett. Az ilyen szövetkezet működésének rugóját az önzetlenség képezi, a mely egyrészt abban nyilvánul, hogy a tagok egymáson csak segíteni, nem pedig nyerészkedni akarnak, másrészt nyilvánul abban, hogy a vezető egyéniségek minden díj és előny nélkül szentelik idejüket, értelmüket és képességüket, valamint vagyoni erejüket polgártársaik javának előmozdítására. Ha ez a szellem fogja áthatni szövetkezeteink szervezetét, ha fel tudnak majdan emelkedni azon magasabb erkölcsi álláspontra, a hol az emberi tevékenység iránytűjét a humánus érzelmek is vezetik, szóval ha a létesítendő intézményben a tiszta és valódi szövetkezeti szellem fog élni és működni, én egy perczig sem kételkedem, hogy e szövetkezetek olyan irányban alakítanák át társadalmi és gazdasági viszonyainkat, mely az alsóbb néposztály erkölcsi és anyagi boldogulásának legbiztosabb alapját képezné.(Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Ennek a szellemnek a felkeltése pedig az alapítás feladatát képezi, és én nem vélek csalódni, midőn azt hiszem, hogy a magyar szövetkezeti ügynek sikerét az alapítás körülményei fogják eldönteni. Az első és főkérdés mindenesetre az, hogy vájjon nálunk megvan-e a falusi emberben az érettségnek az a foka, melyet a szövetkezetek egész szervezetüknél és a bennök rejlő és uralkodó eszméknél fogva okvetlenül igényelnek. Sokan azt mondják, hogy nincsen meg és így le kelíeie mondani azok megvalósításáról, mert ebben az esetben sokkal több kárt, mint hasznot eredményeznének. Én azonban arról vagyok meggyőződve, hogy kisbirtokos-osztályunk általában bír és pedig kielégítő mértékben mindazon tulajdonságokkal, a melyek ily kis szövetkezetek alakításához és vezetéséhez szükségesek és azok az elemek, melyek a községi élet vezetésére és a népnevelés ellátására nagyban és egészben alkalmasak, itt is kellően felhasználhatók lesznek, különösen ha az erre szolgáló tulajdonokat ébreszteni és fejleszteni és az alkalmas embereket felkeresni és megnyerni tudjuk. (Helyeslés jobbfelől.) A jó alapításnak második lényeges kellékét az képezi, hogy a hitelszövetkezet kis területen alakuljon, mert csakis a szoros összetartozás útján lehet a nélkülözhetetlen társulási szellemet felébreszteni és fentartani; s a község határain túl már hiányzik az az alapos ismerete a tagok viszonyának, mely a hitelképesség helyes megítélésének és az egymást való ellenőrzésének elengedethetetlen feltétele. E mellett természetesen a tagok felvétele lehetőleg megkönnyítendő, kifogástalan embernél ne képezzen a felvételnél