Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-311

ggíg 311. országos ülés 1898. június 11-tín, szombaton. Radocza János: T. képviselőház! A tör­vényjavaslat elfogadott 9. §-ának c) pontja in­tézkedik azon külföldi betegekről, a kiknek ápolási és szállítási költségei a külállamokkal szemben nem érvényesíthetők. Arról azonbau a törvényjavaslat nem intézkedik, hogy azon kül­földiek ápolási és szállítási költségei, a melyek a külállamokkal szemben értékesíthetők, mily módon fizettetnek meg az egyes hatóságoknak és gyógyintézeteknek. Az 1875 : XXXIII. t.-cz. 17. §-a erre nézve, határozott intézkedést tartalmaz, kimondván, hogy oly külföldi betegek után felmerült költsé­gekről az illető kórházak vagy gyógyintéze'ek a számlákat az iratok kíséretében negyedéven­ként a belügyminiszterhez terjesztik fel, a ki e költségeket az államkincstárból kiutalványozza és azok megtérítése iránt a fennálló egyezmé­nyek értelmében jár el. Minthogy, t. ház, az egyes kórházak és gyógyintézetek közvetlenül a külállamokkal nem tárgyalhatnak, nem érintkezhetnek, kétségtelen, hogy erre nézve magában a törvényben vagy a kibocsátandó rendeletben kell intézkedést fel­venni. Minthogy azonban a 14. §., a mely fel­sorolja azon egyes eseteket, a melyek rendeleti úton szabályoztatnak, erről a kérdésről teljesen megfeledkezik: a magam részéről bátor yagyok a t. háznak indítványozni, méltóztassék a 14. §. 5. pontja után egy új pontot felvenni a követ­kező szerkezettel : »A külföldiek után felmerült és a külállamokkal szemben érvényesíthető ápo­lási és szállítási költségek kifizetésének módját.« Kérem a t. házat, méltóztassék ez indítvá­nyomat elfogadni. Molnár Antal jegyző: Heltai Ferencz! Heltai Ferencz: T. ház! A 14. § hoz egy stiláris és két gyakorlati jelentőségű módosít­ványt vagyok bátor benyújtani. (Felkiáltások lalfelől: Vissza fogja vonni!) Nem fogom. Az egyik az, hogy az 1. pontban e szó után »költ­ségek« tétessék ez: »megállapítása«, mert itt csak a költségek nyilvántartásáról, érvényesíté­séről, elszámolásáról van szó, de a lényegről, azok megállapításáról nincs szó. Egy új pontban kívánnám továbbá felhatal­mazni a belügyminisztert, hogy a kibocsátandó rendeletben szabályozza a községek által a 8. §. a) és b) pontja szerint gyakorlandó közsegély módját és mérvét. A ma érvényes szabályok szerint is a kórházi ápolási díjaknak fedezniök kell a kórház összes igazgatási és fentartási költségeit. Mégis előfordult Budapesten, hogy a belügyminiszter úr előde, midőn a kórházi sze­mélyzet fizetésének megállapításáról volt szó, a fizetési többletet jóváhagyta, de nem engedte meg, hogy e többlet, melyet maga is méltá­nyosnak tartott, az ápolási költségbe beszámít- ! tassék, úgy hogy ma a kórházak kiadásainak egy részét, 5800 forintot, nem a kórházi, ha­nem a községi alap fedezi. Ez teljesen indokol­hatatlan és fentarthatatlan állapot. Ha e törvény­javaslatban nem tétetnek diszpozicziók az iránt, hogy a kórházi ápolási költségekből fedezendők a kórház összes igazgatási és fentartási költ­ségei, félek, nagyon fog apadni a községek és vármegyék részéről a kórházak felállítása iránti hajlandóság, holott a törvény czélját csak akkor fogja elérni, hogyha a törvényhatóságok és köz­ségek az eddiginél nagyobb mértékben fognak megfelelni azon kötelezettségüknek, hogy köz­kórházakat állítsanak fel. Most Magyarországnak 63 megyei törvényhatósága közül csak 37-nek van közkórháza, a többi semmiféle közkórházzal nem rendelkezik. Ezért indítványozom a követ­kező diszpoziczió felvételét: A 14. §. utolsó bekezdése elé tétessék a következő bekezdés: »A jelen szakasz 1. pontja értelmében meg­állapítandó ápolási díjnak fedeznie kell — a 11. §-ban foglalt rendelkezés érintetlen hagyá­sával — az intézet összes igazgatási és fentar­tási kiadásait, beleértve az intézet berendezésé­nek és felszerelésének elhasználását is. Mennyiben számítható be újonnan létesítendő nyilvános jellegű kórházak és gyógyintézetek ápolási költségeibe a beruházott tőke kamata és tör­lesztési részlete, azt a belügyminiszter a kór­házat vagy gyógyintézetet létesítő hatósággal (község, vármegye stb.) egyetértőleg esetről­esetre állapítja meg.« Kérem a módosítvány elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólani a 14. §-hoz? Ha senkisem kivan szólani, a vitát be­zárom. Perczel Dezső belügyminiszteri T. ház! A 14. §-hoz Radocza János képviselő úr adott be módosítványt a külföldi ápoltakkal követendő eljárást illetőleg. Miután az 1. §. az összes, úgy hazai, mint külföldi ápoltakra vo­natkozik, nincs kifogásom az ellen, hogy ez nyiltan kifejezésre jusson és Radocza János t. képviselőtársam módosítása elfogadtassák. Szintúgy hozzájárulok Heltai Ferencz t. kép­viselőtársam módosításához, a mely a községi ellátás mikénti gyakorlatára nézve intézkedik. Ez önkényt értetődik, a végrehajtási rendelet erre úgy is ki fog terjeszkedni, de nincs kifo­gásom az ellen, hogy az ezen pontok közt fel­soroltassék, valamint az ellen sem, hogy felvé­tessék azon diszpoziczió, liogy a betegápolási díjak fedezzék a kórházakban alkalmazott orvosi és igazgatási személyzet díjazását és összes költségét. Kérem, méltóztassanak az összes beadott niódosítványokat elfogadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom