Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-308
308. országos ülés 1898. június 7-én, kedden. 267 mert Sajnosán tapasztalhatjuk azt a nagy hiányt és nagy mulasztást, a mely épen a közegészségügy terén évtizedek óta elkövettetett. Nem szándékozom jelenleg belebocsátkozni a tébolydai ügy bővebb fejtegetésébe, mert az idei költségvetésnél alkalmam volt már részletes bírálatába bocsátkozni ezen kérdésnek; és most, mikor egy kis lépést látunk előre e téren, nem zárkózliatunk el attól, hogy ezt el ne fogadjuk. De mikor ezt teszszük, nem állapodhatunk meg, hogy fel ne hívjuk a t. szakminiszter úr figyelmét, hogy ezen egy dolognak létesítésével korántsem higyje, hogy talán évekig eleget tett az eziránybeli követelésnek, hanem igenis elvárjuk, hogy a tébolyda- és így az elmebetegügy lehető leggyorsabban megoldassák, mely hogy megtörténhessék, az alkotásoknak egész sorozatára van szükség, hogy csak egy része is pótolva legyen a múltban e téren elkövetett mulasztásoknak. Azon reményben tehát, hogy ez csak a kezdete a téboíydaügy szándékba vett tökéletes megoldásának, elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés a halóidal hátulsó padjain,) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólani? Ha seokisem kivan, a vitát bezárom. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Csak igen röviden leszek bátor a t. ház figyelmét igénybe venni. örömmel konstatálom azt az egyhangúságot, a melyet a ház részéről e törvényjavaslat elfogadása kérdésében tapasztalni szerencsés vagyok, a mint hogy ehhez kétely sem férhetett; hogy felszólalok, leginkább abban leli indokát, hogy feleljek Thaly Kálmán képviselő urnak az ezen törvényjavaslat szentesítése után történendőknek időpontjára nézve. Mihelyt e törvényjavaslat szentesítésével a felhatalmazás a kormánynak megadatik, a kormány igenis el van határozva hoffy azonnal megkezdje az építtetést, hogy mihamarább készen rendelkezésre bocsáttassanak azon újabb részei a kórháznak, a melyeket az itt rendelkezésre bocsátandó 340.000 forint felhasználásával emelni akarunk. (Helyeslés.) A kormány tehát nem fog sem időt, sem fáradságot kímélni arra, hogy ez minél hamarább megtörténjék és így mielőbb megszűnjenek az ez idő szerinti, kétségtelenül nem örvendetes és nem kielégítő állapotok. Ezt tartottam szükségesnek röviden kijelenteni. Kérem a magam részéről is a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a törvényjavaslatot általánosságban? (El.) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Következik a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 418,428) és az arra vonatkozó három kérvény. Crausz István, a közigazgatási bizottság előadója: T. képviselőház! Azon meglehetősen kedvező fogadtatás, a melyben e törvényjavaslat a közönség nagy körében, a sajtóban, de különösen a bizottságban találkozott, . . . Biró Lajos: A pénzügyi bizottságban is? Crausz István előadó: Mind a kettőben, a közigazgatási és a pénzügyi bizottságban is. Mondom, ez a kedvező fogadtatás, azt hiszem, abban leli indokát és magyarázatát, hogy a tapasztalatok általában megérlelték azt a meggyőződést, hogy a kérdésnek ilyetén megoldására égető szükség vau. Évek, talán évtizedek óta élénk eszmecsere tárgyát képezi a betegápolás és az egészségügy rendezésének hiányos volta, és azon visszásságok, a melyek ebből eredtek. Évek óta felhangzauak a panaszok a sajtóban, a törvényhatósági közgyűléseken és az országgyűlésen az ez irányban fen forgó visszásságok miatt, a melyek egyrészt abból erednek, hogy bizonyos idevágó kérdések nélkülözik egyáltalában a szükséges szabályozást, másrészt pedig olyanok, a melyek a fenforgó viszonyokra alkalmazást nem igen nyerhetnek. óriási terheket rónak az eddigi törvényes intézkedések a lakosságra és az egészségügy és humanizmus fontos érdekeit mindamellett ki nem elégítik. Már pedig ezen igényeknek, ez érdekeknek kielégítése az állami funkcziók, az állami életczéloknak egyik legfőbbike. Ez szokott rendszerint ismérve lenni a nyugodt ós békés fejlődésnek; az egészségügy és szegényügy mikénti rendezése, a humanitárius intézetek szoktak általában a kulturális előmenetelnek fokmérői lenni. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az ez irányban felhangzott panaszokban, a különféle bajok felsorolásában nem volt eddig semmi túlhajtás. Tény, hogy az eddigi helyzet tarthatatlan és sürgős orvoslást igényel. Ezt belátta a kormány és törvényhozás; a belügyminiszter úr ez irányban az országgyűlés költségvetési tárgyalása alkalmával kötelező Ígéreteket tett, a melyeket a javaslat beterjesztésével be is váltott. Hogy a beterjesztett törvényjavaslat jelen tőségét és a belügyminiszter úr kezdeményezésének üdvös voltát kellőképen méltányolhassuk, tüzetesen szemügyre kell vennünk a ma fennálló, visszás állapotokat, különösen azon vidékek sze34*
