Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

228 303, országos illés 1898. május 21-én, szombaton. összeférhetlenségi tárgyalások alkalmával szokásos magyarázatokat, a melyekkel a törvény, ha csak valami benne egész világosan kitéve nincs, a többség által kedvezőtlenül magyaráztatik; másrészt hivatkozva arra, hogy az újabb időben, különösen az 1875. óta alkotott törvényeinkben tételesen ki is mondotta a törvényhozás, mely állások összeíérhetlenek; a mi az összeférhetlenségi bizottság működését mindenesetre meg fogja könnyíteni, a 66. §-hoz pótló indítványt teszek, mely következőképen hangzik. Az első bekezdés harmadik sora után tétessék: »A központi szövetkezet igazgatósági tagjai országgyűlési képviselők nem lehetnek.* (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani ? Ha nem kivan senki, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Gróf Zichy Aladár képviselő árnak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én tegnap vidéki szövetkezetekből beszéltem, s azt mondtam, hogy ez állások tetemes díjazással összekötve nem lesznek. A szakaszban világosan ki van mondva, hogy az ily díjazásra a tiszta jövedelem 10°/o-a fordítható, a mi igen csekély. A mi a központi igazgatóságot illeti, miután magamnak is némely aggályai vannak a mostani szövegezés ellen, s miután elfogadom Mohay Sándor képviselő úr indítványát, hogy e szakasz a pénzügyi bizottsághoz utasittassék, a többi ezen szakaszra vonatkozó észrevételek addig függőben maradnak és majd ha a pénzügyi bizottság előterjeszti jelentését, akkorra tartom fel a reflektálást a netaláni észrevételekre. (Helyeslés jobhfelöl.) Elnök: A 66. §-hoz két módosítás adatott be. Az egyik Mohay Sándor képviselő úr részérő], ki azt kivánja, hogy a szakasz átdolgozás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. A másik Rátkay László képviselő úré, mely kibővíti a javaslatot. Elsősorban a halasztó természetű indítványt fogom szavazás alá bocsátani, és ha ez elfogadtatnék, a Rátkay László képviselő úr módosítására természetesen most nem kerülhet sor, mert a szöveg módosításáról csak akkor lehet szó, ha nincs visszautasítás a bizottsághoz. Kérdem, méltóztatik-e elfogadni Mohay Sándor képviselő úr javaslatát, hogy a 66. §. újabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik elfogadják, szíveskedjenek felállunk (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik a 67. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 67. §-t). Nyegre László jegyző: Miilek Lajos! MÜlek Lajos: T. ház! E törvény megalkotásával az a czélunk, hogy a szövetkezetek intézménye mentül szélesebb körben nyerjen elterjedést az országban. Nagy súlyt fektetek tehát azon képviselőségekre, a melyek különösen az alakulás első időszakában igen^hasznos és jó szolgálatot tehetnek az ügynek. Ép ezért nem elégszem meg azzal, hogy a 67. §. jogosultságot ad a központi szövetkezetnek a magyar korona országainak különböző részeiben képviselőségeket felállítani, hanem oda kívánom módosítani a szöveget, hogy : a központi hitelszövetkezet a magyar korona országainak megyei székhelyein a kötelékéhez tartozó szövetkezetekkel való érintkezés megkönnyítése és azok ellenőrzése czéijából képviselőségeket felállítani köteles legyen. (Helyeslés balon.) A különbség az eredeti szöveg és módosítványom között az, hogy míg itt jogosultság van a képviselőségek felállítására, addig én már most minden megyei székhelyen kontemplálok képviselőséget, hogy az intézményt népszerűsítse, felvilágosításokat adjon és egyáltalában a czélt, melyet szem előtt tartunk, előmozdítsa. Kérem ezen módosításom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Nyegre László jegyző (olvassa).- »Módosítvány a 67. §-hoz. A központi hitelszövetkezet a magyar korona országainak megyei székhelyein a kötelékébe tartozó szövetkezetekkei való érintkezés megkönnyítése czéijából képviselőségeket állít fel, melyeknek keretét és ügykörét az igazgatóság határozza meg. Horvát-Szlavonországok területén legalább egy képviselőséget felállítani köteles.« Elnök: Kíván még valaki a kérdéshez szólani ? Ha nem kivan szólni senki, a vitát bezárom. Erdély Sándor igäzságiigyminiszter: T. ház ! A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése, a melylyei szemben Müíek képviselő úr indítványt terjesztett be, azon alapszik, hogy a központi hitelszövetkezet a szerint, a mint az egyes vidékeken szaporodnak a hitelszövetkezetek, a melyeknek felügyelete, ellenőrzése az ő hatáskörébe tartozik, a szükséghez képest állíthasson és állítson fel képviselőségeket. Annak a központnak magának lesz az érdekében, hogy ha egyszer egy nagy területen bizonyos számú szövetkezet van, ott a munkát azzal a képviselőséggel megoszsza. De azt kimondani már a törvényben, hogy egyszerre minden megye székhelyén, ott is, a hol még nincs szövetkezet, mindjárt ilyen képviselőséget állítson fel: méltóztassék figyelembe venni, hogy ez mily nagy költséggel fogna járni . . . Barta Ödön: Egykrajczárba sem kerülne!