Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

222 303, országos ülés 1898. május 21-én, szombaton. vetkezeti tag, (Úgy van! Ügy van! a szélső haloldalon.) a ki a nyerességhez a maga véres verejtékével hozzájárult. (Elénk mozgás a széhő baloldalon.) Ebben, t. képviselőház, az ethikai alapnak teljes hiányát találom, mert az nem járja, hogy az állam segítőképen járul oda, jogokat köt ki magának, jogokat vindikál magának az alapításnál, jogokat vindikál magának a vezetésben, ellenőrzésben s a továbbiakban, s akkor az 55. §. első bekezdésében úgy gondoskodik, hogy a tiszta jövedelemből a tartalékalapra szánt 10°/o után elsősorban az alapító üzletrészek kapják meg a 4°/o osztalékot, s ha marad még valami, kapják a rendes tagok, a mely rendes tagok a vidéki szövetkezetek, a melyek a veszteséghez és nyereséghez a maguk ei ej évei és tevékenységével egyaránt hozzájárulnak. Azért mondom, hogy a veszteséghez is, mert ha veszteség van, akkor ötszörös felelősséggel vannak sújtva, törvényes zálogjoga van az alapítónak, pedig csakugyan ő csak a maga üzletrésze erejéig felelős. Én ebben sem az ethikai alapot nem látom, sem azt a segítő kezet nem tudom felismerni, a melylyel a kormány segíteni igyekeznék, azért a javaslatot el nem fogadom. Módosítványt nem adok be, mert ha én adom be, a miniszter lír bizonyára nem fog arra reflektálni. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Neumann Ármin előadó s T. ház! Annak kijelentésével, hogy gróf Tisza István t. képviselő úrnak módosítványát elfogadom, csak röviden kívánok reflektálni arra, amit igen tisztelt barátom az imént mondott, hogy tudniillik ellentétbe, illetve szembeállította az alapítói üzletrészeket a rendes tagok üzletrészeivel. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy ezen szakasznak, valamint az előző szakaszoknak, melyek az alapítókról intézkednek, czélja, hogy módot adjon a társadalom minél nagyobb és szélesebb rétegeinek arra, hogy mint alapító tagok oda belépjenek. Azért a kormánynak az alapító üzletrészeiről . . . Bartá Ödön: Az igaz! De az is kapja ! Neumann Ármin előadó: Bocsánatot kérek, méltóztassék azt is figyelembe venui, hogy az alapító semminemű kedvezményben, üzleti kölesönben stb. nem részesül. Barta Ödön: Nincs szüksége reá! Neumann Ármin előadói Igaz, hogy nincs reá szüksége, de ő csupán a nyereségből, esetleg az alapító üzletrészek után fog néhány százalékot kapni, persze csak akkor, ha nyereség van, ha nincs, akkor természetszerűleg nem kap semmit. Azt mondani, hogy ezt csupán csak az államnak alapító üzletrésze szempontjából kell bírálat alá venni, nem lehet. Barta Ödön : Nem csupán kizárólag, hanem abból is ! Neumann Ármin előadó: Bocsánatot kérek, itt csak arról van szó, hogy minél több alapító legyen, a kik üzletrészeikkel járulnak ezen czélhoz, melyet a javaslat kontemplál. Csak ezt kívántam röviden megjegyezni, hiszen indítványt úgy sem méltóztatott tenni. Elnök: Van még valaki, a ki a szakaszhoz kivan szólani? Ha nincs senki, a vitát bezárom. Következik a szavazás. T. ház! Ez a szakasz két bekezdésben három mondatból áll. E szerint tehát a szavazásra mondatonként teszem fel a kérdést (Felkiáltások a szélső baloldalon: Egyszerre szavazzunk!) Az első mondat ellen módosítás nem adatott be. Erre nézve tehát azt hiszem, hogy kimond • hatom, hogy az 55. §. első bekezdésének első mondata változatlanul elfogadtatott. Ezen bekezdés második mondatához van egy módosítás, a melyet gróf Tisza István t. képviselő úr adott be. A kérdés tehát az, hogy a t. ház az eredeti szöveget, vagy pedig a gróf Tisza István által beadott szöveget fogadja-e el? Nekem természet szerint elsősorban a bizottsági szöveget kell szavazás alá bocsátanom. Kérdem a t. házat, az első bekezdés második mondatát a bizottság szövegezésében változatlanul méltóztatik-e elfogadni, igen vagy nem? (Nem/) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. Nem fogadtatott el. Már most felteszem a kérdést. Mé!tóztatik-e az első bekezdés második moudatát abban a szövegezésben elfogadni, a melyben gróf Tisza István képviselő úr benyújtotta? (Igen!) A ház a második mondatot ebben a szövegezésben fogadja el. Következik a második bekezdés. A második bekezdéshez szintén beadatott egy módosítás, még pedig gróf Tisza István képviselő úr által. Nekem a szabályok értelmében elsősorban az eredeti szöveget kell feltennem szavazásra. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a második bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Senkisem fogadja el, következésképen azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a második bekezdést . . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Kérjük ezt is szavazás által eldöntetni!) Tehát kérem azokat, kik a második bekezdést a gróf Tisza István képviselő úr módosításával fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a második bekezdést a gróf Tisza István képviselő úr módosít vanyával fogadta eh Következik az 56. §.