Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-303
220 g03 * országos ülés 1898. szövetkezetekre nézve a törvény nagyon helyesen úgy intézkedik, hogy ha a tag nem fizeti be egész üzletrészét, azt az osztalékot, mely a befizetett részre esik, üzletrésze javára írják. Nem hiszem, hogy itt máskép akart volna eljárni a kormány, de ha úgy marad a szakasz, a mint van, akkor az, a ki üzletrészét egészen be nem fizeti, elesik az egész osztaléktól. Minthogy ezt — ismétlem — nyomdahibának tekintem esak, kérem a t. miniszter urat, méltóztassék bennünket felvilágosítani és saját intenczióinak érdekében ezt kijavítani. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter : T. ház! Én azt hiszem, világosan szól a szakasz. Különben nem értettem meg jól a képviselő urat, mi az intencziója, mert ez a rendelkezés azt mondja (olvassa): »A központi hitelszövetkezet nyereségéből üzletrészeik után a "közgyűlés által meghatározandó, de legfeljebb négy százalék évi osztalékban s csak akkor részesülnek, ha az üzletrész teljesen befizettetett.« Tehát ha nyereség van, akkor annak egy bizonyos része felosztatik az üzletrészek között, akkor a tagok üzletrészeik arányában részesülnek a nyereségben. Ha a képviselő úr talán konkrét indítványt tenne .. . (Zaj.) Komjáthy Béla: Ha a t. ház megengedi, megmagyarázom, mit akarok. Nagyon helyesen méltóztatott a miniszter úrnak ezt a szakaszt interpretálni. Vegyünk egy példát, mondjuk, hogy egy 1000 koronás vagy bármilyen üzletrészről van sző. Ha az egészen be van fizetve és nyereség van, az illető megkapja a maga osztalékát, de ha nincsen befizetve az egész, hanem csak 999 korona, akkor az osztaléktól ezen szakasz szerint elesik. Azt hiszem tehát, ez a »részestílnek« szó bizonyosan esak nyomdahibából került a javaslatba, mert úgy kellene lennie, hogy sesak akkor fizettetik ki számára«. Nagyon természetesen nincsen kifogásom az el-. len, ha a teljes befizetést követelik, de ha nem fizette be az illető, úgy a befizetett részre eső osztalék a javára írandó. Hivatkoztam arra is, hogy ez már csak azért is fontos, mert a vidéki szövetkezeteknél ez épiígy van. Különben tegyek módosítást? Kossuth Ferencz: Ne, mert azt visszavetik. (Derültség.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Hogy teljesen meg legyen nyugodva a képviselő úr, habár nem hiszem, hogy a »része stílnek* szó alatt értetnék az is, hogy ha az illető üzletrészét teljesen be nem fizeti, egész osztalékától elesik, a végből, hogy esetleg világosabb is legyen az 54. §., a következő módosítást ajánlom: (Zaj.) május 21-én, szombaton. Komjáthy Béla: Ha méltóztatik megengedni a miniszter úr, megmondom: A módosítás volna a következő: Az 54. §-bati, a második bekezdésben, e szó helyett: »osztalékban« tétessék: »osztalékot*-, a »részesíílnek« helyett tétessék: »vehetik fel, ha az üzletrész teljesen befizettetett, különben az osztalékok addig javukra irandók«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Azt hiszem, ez lényegében megegyezik az én módosítványommal; ha a képviselő úr előbb megcsinálta volna, meglehet, hozzájárulok ; így azonban nagyon bajos a szövegezés. Az én módosítványom szerint a szöveg ekként szólana: »a központi hitelszövetkezet nyereségében az üzletrészeik után a közgyűlés által megállapítandó, de legfölebb 4°/o osztalékban részesülnek, mely csak akkor fizethető ki, ha az üzletrész teljesen befizettetett.« (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani, t. ház? Ha nem kivan szólani senki, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Magát az eredeti szöveget, azt hiszem, most már senkisem kívánja elfogadni; ennek következtében az eredeti szöveget azon módosítással leszek bátor szavazás alá bocsátani, a melyet a miniszter úr előterjesztett. Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Az 54. §. tehát abban a szövegezésben fogadtatik el, a melyet a t. miniszter úr most előterjesztett. Molnár Antal jegyző (olvassa az 55. §-t). Gróf Tisza István! Gr. Tisza István: A szakasznak két különböző rendelkezésére nézve van szerencsém módosítást előterjeszteni. Az első bekezdés végén az mondatik, hogy a maradék, tudniillik a jövedelmi felesleg egyenlő részben a tartalékalap és a külön biztosítéki alap között osztandó meg. Én azt az intencziót tökéletesen helyeslem és magamévá teszem, hogy ezen felesleggel egyéb ne történhessék, mint hogy vagy a tartalékalaphoz, vagy külön biztosítéki alaphoz csatoítassék, de úgy gondolom, felesleges volna előre megállapítani azt az arányt, a melyben a két különböző czél között felosztassák. Bízzuk azt a közgyűlésre, hogy a viszonyok, a gyakorlati igények szerint eszközölje a felosztást (Helyeslés a jobboldalon.) Első módosításom szerint tehát ezen mondat a következő szövegezésben volna elfogadandó: »A maradék a tartalékalap és a külön biztosítéki alap közt a közgyűlés által megállapítandó arányban osztandó meg.« Másodszor, t. képviselőház, az 55. §. második bekezdése szerint az üzletrészek visszafizetésének módozatát az alapszabályok határozzák meg. Én hallottam azt az eszmét felmerülni, hogy az alapítói üzletrészeknek olyan szervezet kontempláltassék, a melynél fogva az az intéz-
