Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-303
803. országos ülés 1898, május 21-én, szoiubaton, 219 ár, hogy nem mondja, de azért mégis csak szíves volt elmondani — lettek a törvényjavaslatban felvéve. T. képviselőház! Ki a központi igazgatóságnak a szervezetét egészen objektíve vizsgálja és ebből a szempontból nézi, a mint azt az imént kiemeltem, tudniillik a szövetkezetek érdekeinek szempontjából, meg fog róla győződni, hogy a központi hitelszövetkezet igazgatósága akként lesz összeállítva, hogy abban a kormányhatalom, vagy politikai érdekek nem érvényesülhetnek. Ivánka Oszkár: Hol van a garanczia? Erdély Sándor igazságügy miniszter: A központi hitelszövetkezet igazgatóságába a kormány (Zaj. Elnök csenget.) a javaslat szerint négy tagot nevez ki. Tizenegy tag áll tehát szemben a kormány által kinevezett tagokkal és ezt a tizenegy tagot fogják választani a szövetkezeti tagok, részint az alapítók, részint pedig maguk a szövetkezetek. Hiszen igen kevés kell hozzá, hogy a kormány által tett egy millió korona alapítvány túljegyeztessék. Még kevésbbé lehet a kormány túlsúlyát abban az igazgatóságban megállapítani, ha vizsgálat alá veszszük, hogy ha csak kétezer szövetkezet lesz tagja a központnak, hogy akkor a szövetkezeti érdek érdek, a mit az imént kiemeltem, ezen központban és központi igazgatóságban képviselve ne legyen. Én azt hiszem, maga Komjáthy Béla t. képviselő úr sem akarja azon központi szövetkezetet azon helyzetbe hozni, hogy ott föltétlenül bármely jelentkező szövetkezetet befogadni kénytelenek legyenek, mert ha a t. képviselő úr ezen a nyomon haladna, akkor eljutna odáig, hogy meg kellene mondani határozottan, hogy a központi Szövetkezet a szövetkezeti tagoknak annyi pénzt tartozik rendelkezésre bocsátani, a menynyit kivannak. A nélkül, hogy a központi szövetkezet diszkrécziója fenn ne hagyassék, egészséges intézményt alkotni nem lehet. T. ház! Megfordult és kontempláczíó tárgyát képezte nálunk is az a kérdés, hogy nem lehet-e taxatíve felsorolni, hogy melyek azok az esetek, a melyekben a központ a felvételt megtagadhatja; de a ki az élet alakulását ismeri, és a ki belefog ezen taxatíve való felsorolásba, ez meg fog győződni, hogy nem lehet megcsinálni. És én arról is meg vagyok győződve, a mily kiváló jogász a t. képviselő úr és a mennyire képes volna a törvényt is alkotni, hogyha ő képes lett volna minekünk egy olyan taxácziót javaslatba hozni, a mely ellen alapos kifogásokat tenni nem lettünk volna képesek, nem tette volna azon indítványt, hogy a javaslat visszautasíttassék az igazságügyi bizottsághoz. (Tetszés a jobboldalon.) Én nem fogadom el az indítványt és kérem az eredeti szöveg fentartását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök* T. ház! A Komjáthy képviselő úr által beadott módosítás halasztó természetű, tehát elsősorban az fog szavazás alá vétetni és csak azután, ha annak a sorsa eldőlt, jön szavazás alá maga a törvényjavaslat szakasza. Az első kérdés tehát az, elfogadja-e a t. ház a Komjáthy Béla képviselő úr által beadott módosítást, igen vagy nem? Kívánják talán felolvastatni? (Nem!) Tehát kérem azon képviselő urakat, a kik Komjáthy Béla képviselő úr módosítását elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik magának a szakasznak megszavazása. Nincs kifogás ellene? (Nincs!) Akkor kimondom, hogy a szakasz elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa az 53. §-t). Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: Én egy pótszakaszt vagyok bátor indítványozni, melyet talán nem is pótszakasz alakjában adtam volna elő, hogyha előbb felszólalhattam volna. Én azt indítványozom, hogy ez a pótszakasz úgy legyen szerkesztve, hogy a belépés visszautasítása esetén a belépni óhajtó szövetkezet a legközelebbi közgyűléshez felebbezhessen. Ezt én igen helyesnek vélem, mert végre is a közgyűlés mindenesetre hatalmasabb, mint az igazgatóság és én megvallom, hogy nem vagyok olyan nagy bizodalommal aziránt, hogy a t. kormány és a t. igazgatóság jövőbeli tagjai nem fogják az egész intézményt felhasználni kortes czélokra, tehát fenn akarok tartani valamely fórumot, a melyhez a belépni óhajtó társaságok appellálhassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Magához az 53. §-hoz senki sincs feljegyezve. Az első kérdés az, méltóztatnak-e elfogadni a Kossuth Ferencz képviselő úr által beadott pótszakaszt, igen vagy nem ? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Maga az 53. §. nem lévén megtámadva, kimondhatom, hogy a ház a szakaszt elfogadta. Molnár Antal jegyző (olvassa az 54. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház! Az 54. §. azt mondja, (Nagy zaj. Elnök csenget.) hogy a hitelszövetkezet nyereségéből a tagok üzletrészeik után a közgyűlés által meghatározandó, de legföljebb 4°/o évi osztalékban csak akkor részesülnek, ha az üzletrész teljesen befizettetett. Ln hajlandó vagyok ezt nyomdahibának tekinteni, olyan értelemben, hogy n a .m akkor »részesülnek«, hanem akkor »fizettetik ki számukra«. De ezt ki kell javítani, mert a vidéki hitel28*
