Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-303
303. országos ülés 1898. május 21-én, szombaton. 217 nem lehet felhozni egy szövetkezet ellen és a központi szövetkezet igazgatósága ezen szövetkezetet mégis vissza fogja utasítani. Ez, t ház, kicsiny dolognak látszik, ha az ember elolvassa; de óriási nagy jog ez a központi szövetkezet kezében, Minthogy pedig az a központi szövetkezet voltaképen a kormány inteneziói szerint fog eljárni, mert benne vau az indokolásban, hogy abban a kormány befolyása raajorizálható ne legyen, a központ ezzel a jogával feltétlenül visszaélhet. Távol legyen tőlem, hogy én a t. kormánynak tagjait, vagy azokat, kik a központi igazgatóság élén fognak állani, gyanúsítani akarnám, sőt tovább megyek, nem is akarom feltételezni róluk, hogy ezen hatalmat esetleg kortesczélokra, esetleg egyes emberek megjutalmazására és más emberek, vagy vidékek megfenyítésére fogják felhasználni. Azonban a lehetőség kizárva nincs és bármennyire bízzam én a jelenlegi kormány minden tagjában, bármennyire higyjem, hogy ők e térre magukat ragadtatni nem fogják, ki állhat arról jót, hogy esetleg kormányválság esetén nem épen ily elvszilárd, nem ily etnikai érzékkel felruházott egyének lesznek a kormányon, s vájjon ők aztán ezt a szakaszt, mely ily hatalmat ad, nem fogják-e oly irányban felhasználni, a mely ellen e helyen kötelesség tiltakoznunk? Kubik Bélai Mi nem bízunk bennök! Komjáthy Bélai Azt állítják, ég nagyon helyesen, hogy sok ember hiteligényének kielégítésére és általában a kisebb exisztencziák előmozdítása okából szükséges a hitelszövetkezetek felállítása. Ha ez csakugyan így van, mint a hogy szerintem is így van, mi ok lehet arra, hogy ez csak egy kivételes jog legyen, hogy csak egyesek vehessék igénybe, ha a központi szövetkezet igazgatóságának tetszését megnyerik? Vagy ha igaz az, a mint igaz is, hogy a kormány bizonyos jótékonyságot is akar gyakorolni a kis exisztencziákkal szemben, mert bizonyos anyagi áldozatot is hoz, akkor kérdem, vájjon lehet-e ezen jótékonyság csak egyes kiváltságosok számára biztosítva, úgy hogy abból mások kizárva legyenek ? Minthogy a kormány, és ha jól emlékszem, az igazságügy-miniszter űr is egész határozottan tiltakozott azon feltevés ellen, hogy ezen törvényjavaslat megszerkesztésénél őt, vagya kormány bármely tagját önös czélok vezették volna, én azt hiszem, hogy nekik is keresniök kell az alkalmat, hogy ezen fenlévő gyanú tökéletesen eloszlattassék. Hogy ez csakugyan korteseszközül használható fel, azt itt a képviselőházban bizonyítani nagyon könnyű. A kik a törvényjavaslat intézkedéseit okoskodásuk alapjául , . . (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a, szélső baloldalon.) Én ugyan nem a magam informácziója végett beszélek, mert én ismerem ezt a KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVL KÖTET. törvényjavaslatot, hanem óhajtottam volna a szemben ülő párt informácziója végett némelyeket elmondani, mert azt hiszem, hogy ott sokan vannak, a kik más irányú elfoglaltságuk miatt ezt a javaslatot annyira, mint itt néhányan, talán nem is tanulmányozhatták. Kubik Béla: Csak^ szavazni járnak be! Komjáthy Béla: Épen azért, hogy szavazatukat meggyőződésük szerint adhassák, kegyeskedjenek az én igen rövid fejtegetéseimet meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Hogyha ez a paragrafus így megmarad, a központnak tényleg nagy visszaélésekre adhat alkalmat. Miért kell ennek a paragrafusnak ilyennek lennie? Mert bizonyára az a szövetkezeti igazgatóság is csak okokat fog keresni arra, hogy valamely szövetkezetnek belépési nyilatkozatát visszautasítsa. Hát ha nem akarnak kortesczélt követni, akkor erre semmi szükség nincs. Méltóztassék a törvényjavaslatot elejétől végig úgy birálni, hogy abból mindazon jogok kiemeltessenek, a melyek a központ részére már most is megvannak adva, illetőleg a melyeket a még el nem fogadott szakaszokban neki megadni óhajtanak. E szövetkezet megalakulásánál jelen lesz a hatóság, vagy a központnak a küldöttje, az alakuló gyűlést vezeti a hatóság, a czégbejegyzési kérvényt alá kell irnia a hatóságnak, vagy a központ kiküldöttjének, az igazgatóságba és a felügyelő bizottsági tagok közé egyet a központ nevez ki, ennek a vidéki szövetkezetnek a kezelését ellenőrzi, általában véve saját felügyelete alatt tartja, sőt van egy szakasz, mely azt mondja, hogy az igazgatóságot esetleg bárkinek meghallgatása nélkül felfüggesztheti és még az ügyek vezetése iránt is intézkedhetik, Ha tekintetbe veszsziik azt, hogy azon alapszabályokat, a melyeknek megalkotásában oly eminens jog biztosíttatott már a központi szövetkezetnek, csakis az ő beleegyezésével lehet módosítani; ha tekintetbe veszszük azt, hogy még az üzleti feltételeket is a központ határozza meg, a vidéki szövetkezeteknek pedig egyáltalában-nincsen joguk, hogy saját üzletük szempontjából intézkedjenek; ha tekintetbe veszszük, hogy a központ határozza meg azt is, vájjon egy vidéki szövetkezet el fogadhat-e takarékpénztári betéteket; ha tekintetbe veszszük befejezésül azt, hogy ennek a központi szövetkezetnek áll jogkörében meghatározhatni azt is, vájjon ily szövetkezet vehet-e kölcsönt más idegen személytől, testülettől vagy intézettől, daczára annak, hogy ő nincs rákényszerítve, hogy annak a hiteligényét mindenben kielégítse; ha ily jogoknak sorozata mellett még ilyen feltétlen jogot akarunk adni a központi szövetkezet igazgatóságának, hogy tetszése szerint fogadjon be, vagy utasítson el szövetkezeteket: ezt 28
