Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

2|g 808. országos ülés 1898. május 21-én, szombaton. lesz, milyenek lesznek az alapítási üzletrészbefizetések, hány szövetkezet lesz : az ugrás volna a sötétbe. Valamit megkötnénk a törvényben előre, a miről nem tudjuk, hogy a gyakorlatban miként fog alakulni és ennek a következése azután az volna, hogy a legközelebbi alkalommá] a törvényt ismét meg kellene változtatni. Ennélfogva, t. ház, én azt a modalitást, a melyet a t, képviselő úr proponált, habár mi is gondolkoztunk ezekről a dolgokról, nem tartom olyannak, a mely elfogadható volna; mert annak egy gyenge oldala van, a minek kifejezést adott maga a t. képviselő úr is, midőn azt mondotta, hogy azon szövetkezetek, a melyek felhívás folytán belépnek, ideiglenes tagoknak íognak tekintetni. Azt hiszem, igen veszedelmes dolog volna, hogy ideiglenes tagok, a kikről nem is lehet tudni, hogy vájjon benn fognak-e maradhatni a központban, gyakorolhassanak jogokat minden obligo, minden kötelezettség nélkül és döntsenek a legfontosabb kérdésekben oly ügyben és oiy szervezetben, a melyben ők talán nem is fognak mint tagok benmaradni. Horánszky Nándor: Egy-kettő! Ivánka Oszkár: Ha alapítókúl belépnek, aki or sem ? Lukács László pénzügyminiszter: Ily körülmények között, habár az igazságügyi és pénzügyi bizottságban is mindezen kérdések alapos megfontolás és megbeszélés tárgyát képezték, nem marad más hátra, mint megmaradni annál, hogy az első szervezés megindítása az alapítókra fog bízatni és pedig oly módon, hogy a kormány befizeti az itt reánézve kötelezőleg kimondandó összeget, felhívást fog közzétenni, felkérve az érdeklődőket alapítási üzletrészek aláírására, és midőn ez bizonyos határidő múlva megtörtént, akkor megalakítja ideiglenesen az első szervezetet. Minden egyéb fontcsabb intézkedés azután az alapszabályok dolga lesz. Egy alapszabálytervezetet fog a kormány előterjeszteni mindjárt az első alakuláskor és ezt az alapítók mindannyian, a kik befolyást fognak gyakorolhatni, megbírál ás tárgyává teszik. Ez azonban nem lesz végleges szervezet, mert a mint a 66. §-ból is méltóztatnak látni, az igazgatói állások betöltésénél nyitva hagyatott egész sora az igazgatói állásoknak arra az időre, a mikor már beléptek a szövetkezetek is, mindazok, a kik be akarnak lépni, hogy az igazgatók megválasztásában azok is törvényes jogukat gyakorolják. A modns procedendi tehát az lesz, hogy a mint az alapítók megalkották ideiglenesen a szervezetet, felhívás fog kiadatni a szövetkezetekhez, a jelentkező szövetkezetek megbírál tatnak, azután egy meghatározott idő után fog tartatni Qgj végleges alakuló ülés, melyen már a belépett szövetkezetek is résztvesznek és e közgyűlésen fognak megállapíttatni az alapszabályok és véglegesen betöltetni az igazgatói állások. Akkor kezd tulajdonképen az organizmus funkcionálni. Azt hiszem, e nyilatkozatom talán elég biztosítékul szolgál a háznak arra, hogy az eljárás így fog történni. És minthogy legjobb akarattal sem vagyunk azon helyzetben, hogy a törvényben előre megkössünk bizonyos dolgokat, melyekről nem tudjuk, hogy a gyakorlatnak és az első idő követelményeinek megfelelnek e: legczélszerűbb, ha e dolgokat az alapszabályokra bízzuk, melyek véglegesen az összes faktorok hozzájárulásával fognak megalkottatni, a mely faktoroknak a törvény szerint joguk van az ügyekre befolyást gyakorolni. Ép azért kérem, méltóztassék a beadott módosítást mellőzni (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Ivánka Oszkár képviselő úr módosítása tulajdonkép megtoldása a szövegnek. Tehát maga a szöveg ellen nincs kifogás, és annak elfogadása természetesen még nem dönt a módosítás elfogadása felett. Minthogy a szöveg nem támadtatott meg, kimondhatom, hogy az elfogadtat! k. (Helyeslés.) Most kérdem, méltóztatik-e elfogadni Ivánka Oszkár képviselő úr toldását? Kívánják, hogy még egyszer felolvastassák? (Nem!) Akkor kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Molnár Antal jegyző (olvassa az 50. §-t, a II. fejeset czhnét és az 51. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 52. §-t). Nyegre László jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla; T. ház! E szakasz értelmében a központi hitelszövetkezeti igazgatóság határoz a felett, hogy valamely vidéki szövetkezetet kötelékébe felvegyen-e vagy sem. Ez ellen az intézkedés ellen kifogást tenni nem lehet, mert természetes, hogy az e tekintetben való határozásra épen az igazgatóság a legilletékesebb fórum. Ha azonban más is abból indul, a miből én, hogy tudniillik a vidéki szövetkezetek érdekében áll, hogy a központi szövetkezetbe belépjenek, hogy a központ működésének hatályosságát [éä ezt az egész nagy eszmét általában csak az esetben látjuk keresztíílvihetőnek, ha a vidéki szövetkezetek közül minél többen belépnek a központi szövetkezetbe: természetes, hogy a központi igazgatóságnak a vidéki szövetkezeteknek a központba való beléphetése tekintetében tetszése szerint határoznia nem lehet. Már pedig a törvényjavaslat értelmében tetszés szerint határoz. Lehet kifogás a szövetkezet hitelképessége, esetleg az élén álló személyek ellen. Joga van azonban a központnak mind e kifogások ellenére azt befogadni. Ellenben megtörténhetik, hogy semmiféle kifogást