Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-301
i8á 301, országos ülés 1898, május 18-án, szerdán. res összegéig terjedő befizetések is követelhetők; e befizetések a tagoknak a 15. §-ban megállapított felelősségét nem érintik és csak közgyűlési határozat alapján vethetők ki. Ez rövid magyarsággal annyit jelent, hogy ha ezen veszteségek bekövetkeznek, joga van a szövetkezetnek az alapszabályok szerint megállapított esetben mégegyszeres üzletrész befizetését követelni a közgyűlés által. Miután azonban ez a befizetés nem számíttatik be a 15. §d>a, ez magyarul annyit jelent, hogy hatszoros felelősség van. (Felkiállások balfelöl: Hétszeres!) Az üzletrész ötszörös összegéig felelős a tag, ez fokoztatik egyszeressel, ez csak hatszoros és nem hétszeres. De mindegy. A mire én szíves figyelmüket fel akarom hívni, az az, hogy itt egyszerű földmíves emberekkel van dolgunk. (Igás! Úgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Legyenek oly kegyesek nekem megengedni, ha valaki ezt a törvényt el fogja olvasni, arra szentül az a meggyőződés lesz az irányadó, hogy őt az üzletrész ötszöröséig terheli a felelősség. Ha azután az általa meg sem értett alapszabályok alapján a törvényben kifejezett kardinális elvvel szemben üzletrészét mégegyszer befizetni tartozik, ezt ö sohasem fogja megérteni, s azt fogja mondani, ó'i rászedték és mégegyszer tartozott fizetni, holott már egy részt befizetett. Nincs nekem az ellen kifogásom, ha a többségnek ez konveniál, hogy az alapszabályban legyen egy latitude arra. hogy nem tudom én, egyszerestől tízszeresig terjedhető felelősségről legyen szó. Ezt értem; de akkor a törvény ne állapítson meg egy maximális felelősséget, ha az alapszabályok azzal homlokegyenest ellenkeznek. Ha pedig meg akarnak állapítani egy maximális felelősséget, legyen az ötszörös, legyen az a tízszeresig terjedhető, vagy legyen korlátlan, a mint azt gróf Apponyi Albert t. képviselő úr a központ hozzájárulása esetén indítványozza, az nekem mindegy; de hogy az az üzletrész, a mely veszteség esetén befizetendő, eb'te a felelősségbe — legyen az egyszeres, ötszörös, tízszeres vagy korlátlan — feltétlenül beszámíttassák, ez az, a mit én kérek a t. háztól, mert ez csalárdságokra nem vezethet. Ez nem alterálja sem az egyik, sem a másik álláspontot. Lehet valaki az ötszörös, tízszeres vagy korlátlan felelősség elve mellett, de az, hogy ha valakitől az üzletrész már beköveteltetett ezen szakasz alapján, hogy annak a vagyoni felelősségébe ez a befizetett üzletrész beszámíttassék, ez olyan minimális követelés, a melyet én magam részéről elengedhető'nek nem tartok. Azért kijelentésével annak, hogy nem vagyok a korlátlan felelősségnek híve, ahhoz a javaslathoz csatlakozom, a mely hozzám legközelebb áll. Mert megvallom őszintén, én az üzletrészre való korlátozás mellett volnék, még pedig abból a fontos okból, mert az én czéloin az lenne, — legalább ha az én intenezióim szerint kellene ezen törvényjavaslatot életbe léptetni — hogy minél több tagot vonjak be a felelősségbe, nem pedig az, hogy minél kevesebb tagnak minél nagyobb felelősségét állapítsam meg. Én épen megfordítva járok el és gróf Apponyi Albert mélyen tisztelt képviselőtársamhoz szólva, kegyeskedjék nekem megengedui, ha ezen törvényjavaslat szerint a tízszeresig, vagy csak az ötszörösig való felelősség fog is megálíapíttatni, méltóztatik tudni, mitől tartok én a gyakorlati életben ? Attól, hogy ez egy elriasztó eszköz lesz arra, hogy ne lépjenek be a szövetkezetbe azok az emberek, a kiknek nincs szükségük hitelre, a kik csak erkölcsi faktorokként akarnak belépni. Mert hogy én magamban valami nagy kedvet érezzék esetleg, gróf Apponyi Albertnek a módosítása szerint, a központnak a jóváhagyása mellett arra, hogy egész vagyonommal vállaljak felelősséget más embertársaimnak adósságaiért, könnyelműségéért és pazarlásáért, holott jogokat csak egy üzletrész erejéig gyakorolhatok, engedelmet kérek, a gyakorkti életben ez arra fog vezetni, hogy minden olyan ember, a ki nem szorul hitelre, tartózkodni fog az ilyen szövetkezetekbe való belépéstől, legalább ha helyesen mérlegeli a vagyoni felelősséget, tartózkodni fog tőle. Már most az én ideálom egy olyan szövetkezet, a melynek minél több ember egyéni hitelt érdemlősége, erkölcsisége, fizetni akarása és képessége és takarékossága nyújtja azt a közgazdasági tőkét, a mely ilyen hitelszövetkezetet nagygyá és közgazdasági szempontból termékenyítő tényezővé tehet. Minél inkább állok ezen az állásponton, annál inkább helyes az a konklúzumom, hogy a felelősséget korlátozni kell, és miután éu nem akarok az üzletrészre való korlátozás elve tekintetében új javaslattal előállani, a Kossuth Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatához csatlakozom, mint hozzám legközelebb állóhoz. (Helyeslés a szélső haloldalon.) De ismételten tisztelettel szíves figyelmükbe ajánlom azt, — bármelyike fogadtatnék is el a felelősségről szóló rendelkezéseknek, — hogy annak, a ki veszteség czímén már egyszeres üzletrészt befizetett, ez a befizetés minden körülmények között számíttassák be. Ez nem alterálja azt, hogy az alapszabályokban bármilyen felelősségi latitude állapíttassák meg, de nézetem szerint nem is ellenkezik a javaslatnak sem ! kardinális intézkedéseivel, sem intenczióival. Ha a t. miniszter úrnak más szöveg tetszenék, szíveskedjék azt proponálni, de én enuek az eszmének akarok kifejezést adni akkor, a midőn
