Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

801. országos ülés 1898. május 18-án, szerdán. 175 Elnök (csenget): Kérek csendet, képviselő urak ! Neumann Ármin előadó: Az a kérdés, vájjon át lehet-e ruházni vagy nem, teljes megoldást talál a 38. §-ban. Ez a kérdés különben sem új, és mert a kereskedelmi törvény alkotása, tehát 25 év óta, még e kérdés tekintetében valami különös súrlódásokról nem hallottunk, tehát szükségtelen, hogy itt ilyen intézkedés felvétessék. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Senki!) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Magára a 12. §-ra vonatkozólag módosítvány nem terjesztetett elő, ennélfogva az elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa a 12. §• t, mely észrevétel nélkül elfogadtatatott; olvassa a 13. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Csak ezen kifejezés ellen van kifogásom, mint fogalom ellen, hogy »az üzleti év elején mutatkozö«. A befizetések napi lejáratok szerint változnak a részletek szempontjából. Már most, ha itt az mondatik, hogy »az üzleti év elején mutatkozó*, mit értünk az »elején« szó alatt? Valaki esetleg hátralékban volt a részletek tekintetében, és az egyiket január 15-én, a másikat például márezius 31-én, vagy április elején fizette le. Hát mi módon lesz itt a számítás eszközlendő? Egy kereskedelmi czélokat szolgáló társaságnál vagy szövetkezetnél ilyen vég br,táridőnek megállapítása nagyon sok kontroverziára vezethet, mert az »üzleti év elején« kifejezést mindenki úgy magyarázhatja, a hogyan akarja. Értheti az üzleti esztendő első hetére, első, második hónapjára, első fertályának idejére, vagy a mire akarná, mert különböző napokon lehet az egyes üzletrészek befizetése esedékes. Én i;em tudom, hogy a t. kormányt ki fogja megnyugtatni, de azt tartom, hogy csak helyesebb dolog, ha legalább az mondatik, hogy az üzleti év első negyedében, mert így mindenki tudja, hogy a negyedév utolsó napján jár le az az Idus, melyen az osztalék kiszámítása eszközlendő. Nem lényeges e módosításom, nyíltan be is vallom, inkább stiláris természetű, és egyébként, ha a t. miniszter úrnak más az intencziója és az első hónapot akarja Idus gyanánt akczeptálni, ez ellen sincs észrevételem, de akkor ez világosan tétessék ki a törvényben. Én azt hiszem, hogy az első negyedet kell zárhatáridőnek venni, mert a leszámolások szerint, legalább rendes társaságoknál, negyedévenkinti turnusok szoktak alkalmaztatni, a mikor rendszerint mérleget vagy legalább kimutatásokat is csinálnak. Azért ajánlom, méltóztassék e szó helyett: »elején«, ezt a kifejezést használni: »első negyedében«. Módosításom tehát oda irányúi, hogy a 13. §. így szövegeztessék (olvassa): »A felosztható nyereség — 12. §. — elsősorban az üzletrészek közt az üzleti év első negyedében mutatkozó befizetések arányában osztandó fel stb.« Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) S/ólni senkisem kívánván, a vitát bezárom. Neumann Ármin előadó: T. ház! A 13. §-nak itt diffikultált diszpozicziója sajátképen azt, akarja kifejezni, hogy csak azok közt, a kik az egész üzleti éven át voltak tagjai a szövetkezetnek, osztandó fel a nyereség. Tehát ha például 1899. január 1 én a mérleg elkészül, azok, a kik az egész mait esztendőben, az egész éven át tagok voltak, részesülnek ezen nyereségben ; azokat a tagokat, a kik csak évközben léptek be, ezen nyeréségben részesíteni nem lehet. Különben is annak kiszámítása és megállapítása igen nehéz volna, azért kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget, úgy, a mint van, elfogadni. Elnök: Következik a szavazás. Kérem azokat, a kik a szöveget úgy, a mint a bizottság hozta javaslatba, elfogadják, álljanak fel. Többség. A szakasz elfogadtatott. Következik a 14. §. Polónyi Géza: T. ház! A tanácskozásra nézve volna észrevételem, tudniillik, hogy ez a szakasz együtt tárgyaltassék a 15. §-sal, még pedig azon okból, mert a 14. §. prejudikál a 15. §-nak. Elnök : Kivánja a ház a 14. és 15. §-t együttesen tárgyalni? (Igen!) Együtt fog tárgyaltatni. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat 14. és 15. §-ait). Lakatos Miklós jegyző: Meltzl Oszkár! Meltzl Oszkár: T. ház! Azok után, a miket a jelen szakaszban foglalt kérdésre nézve az általános vita alkalmával elmondtam, igen rövid leszek indítványomban. Tudniillik a 15. §. ki zárja egyáltalában a korlátlan felelősséget, azt nem engedi meg egyáltalában. Én ezt nem látom indokoltnak ott, a hol az illető szövetkezetek önmaguk önként elvállalják a korlátlan felelősséget. Nálunk már több helyen alakultak szövetkezetek a korlátlan felelősség alapjáu és ezek a szövetkezetek bizonyos kötelékben vannak ; kívánatos, hogy terjeszkedjenek, hogy lehetővé tétessék a még hozzájáruló, vagy újonnan alapítandó szövetkezeteknek szintén a részvétel, a belépés az illető kötelékbe. Ezt azonban másként nem tehetik, mint úgy, hogy a korlátlan felelősséget szintén magukra vállalják. Én nem látom át, hogy mért legyen megtiltva, kizárva a korlátlan felelősség. A t. miniszter úr ezt azzal indokolta, hogy