Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

160 m, ©rssságos ülés 1898. májas 16-án, hétffa. a jelen törvény értelmében alakúit szövetkezetek fióktelepet létesíthessenek-e vagy sem, nekem is az a véleményem, hogy hitelszövetkezetek fióktelepet semmiesetre se létesíthessenek. Másrészről azonban nem tartanám ezélszerünek, hogy az esetleg létesítendő fogyasztási, értékesítési, vagy más szövetkezetek is, a melyek ma-holnap e keretbe beillesztendők lesznek, előre megfosztassanak attól, hogy fiókokat állíthassanak, a mi pedig fejlődéstik alapfeltétele. Mindössze csak a »szövetkezetek« szó helyett ez teendő: »hitelszövetkezetek«. A második bekezdéshez Polónyi Géza képviselő úr által a nyitramegyei gazdasági egyesület óhajaképen felhozottakra csak azt jegyzem meg, hogy az újabb politikai fejlemények folytán a ház bizonyos részében antipátia támadt az egyház férfiainak gazdasági és társadalmi tevékenységével szemben is. Véleményem szerint az egyház férfiai nem teljesítik hivatásukat azzal, hogy csak az Isten igéit hirdetik, hanem minthogy a néppel közvetlenül érintkeznek, annak bajait ismerik, részt kell venniök a nép minden gazdasági és kulturális törekvéseiben. A tapasztalat úgy a nálunk létező, mint kivált a külföldi szövetkezetekre nézve beigazolta ennek a közreműködésnek áldásos voltát. Külön indítványt nem teszek, de felhívom a t. kormány figyelmét, hogy nem lehetne e körjegyzőségek helyett az egyházközségeket vénül... Erdély Sándor igazságügyminiszter: Miféle egyházközségeket ? Blaskovics Ferencz S Nekem az mindegy, akármelyik felekezethez tartoznak. Indítványt tehát csak arra nézve teszek, hogy a 7. §. első sorában a » sző vetkezetek « szó helyébe tétessék: »hitelszövetkezetek«. Elnök: Kivan még valaki a 7. §-hoz szólani? Szólni senkisem kivánván, a vitát bezárom. Neumann Ármin előadó: T. ház! Csik röviden jegyzem meg, hogy hozzájárulok azon módosításhoz, a mely ezen szó helyett: »szövetkezetek«, azt kivánja tétetni, hogy »hitelszövetkezetek«. Mert ekként, a nélkül, hogy prejudiczium keletkeznék, ezek a kivételek annak idejében majd úgy, a hogy elintézést nyerhetnek. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 7. §-aí szemben két módosítás nyújtatott be. Meltzl Oszkár képviselő úr a »szövetkezetek« szó elé ezt kivánja tétetni: >gazdasági«; Blaskovics Ferencz képviselő úr pedig ezt: »kitel«. Az első kérdés az, hogy szemben mindkét módosítással a ház fenn kivánja-e tartani a szakasz változatlan szövegét? (Felkiáltások: Nemi) ugy látom, a ház nem kivánja. Tehát kérdem először Meltzl Oszkár képviselő úr módosítványát fogadja-e el a ház? Igen vagy nem? (Nem!) Ugy látom a ház azt mellőzi, e szerint a ház Blaskovics Ferencz t. képviselő úr módosítványával fogadja el a szakaszt. Molnár Antal jegyző (olvassa a II. fejezet czimét és a 8. §-t). Polónyi Géza: T. ház! Azt tartom, hogy elérkeztünk egy szakaszhoz, a mely hosszabb vitára fog alkalmat szolgáltatni, én tehát röviden igyekszem körvonalozni erre vonatkozó megjegyzéseimet Elsősorban egy stiláris megjegyzésre hívom fel a kormány és a t, ház és az előadó úr figyelmét. Ha egy törvény úgy szövegeztetik, hogy azt mondja, hogy »az alapszabályok egyéb feltételeket is állapíthatnak meg«, akkor a törvényes diszpoczióknak nincsen értelme, mert ez azt jelentené, hogy az alapszabály diszponál. Kétségen kivííl áll, hogy nem ez volt az intenezió. Akármiben fog a ház megállapodni ezen szakasz kodifikáczióját illetőleg, azt az utolsó bekezdést mindenesetre módosítani kell stilariter és ki kell majd mondani, hogy a felsorolt feltételeken kívül egyebet fogadhat el, de hogy benne legyen ez az eszme, hogy a törvényben megállapított feltételeket az alapszabályokba fel kell venni, mert különben félreértésekre szolgáltatna okot. Erdély Sándor igazságügy miniszter: Dehogy! Polónyi Géza í Dehogy nem, ha azt mondom, hogy egyéb feltételeket állapíthat meg. Tudom, hogy az indokolásból kell nekem e tekintetben felvilágosítást szereznem. Az indokolás szerint az alapszabályokba lehet egyéb — már az indokolás szerint — korlátozó feltételeket felvenni. Például egy szövetkezet, a mely iparosokba! alakúi, szabhat olyan feltételt is, a mely szerint bizonyos szakmabeli embernek kell lennie. De már semmi szín alatt sem tartanám megengedhetőnek, különösen ipari szövetkezeteknél azt, hogy a nők a szövetkezeti tagságtól és azzal járó kedvezményektől elzárassanak oly országban, a hol az ipartörvény az özvegy számára örökösödési jogot biztosít az üzletre nézve. Azt pedig az általános vita során elmondott beszédemben felhoztam, hogy én meg nem engedhetném a szövetkezeteknek, — a mi most megtörténik és a mit szíves figyelmökbe ajánlok — hogy felekezet különbségeket vegyenek be az alapszabályokba és bizonyos vallásra szorítják a szövetkezeti tagságot Ügy-e, bár t. képviselőház, ez ellenkeznék azzal a tradiezióval, a melyet egy pár évnek története e képviselőházban bizonyít, mert a felekezetek közötti válaszfalakat és különbségeket teljes őszinteséggel lerombolni akartuk, akarjuk és remélem fogjuk ezentúl is. Csak például hoztam fel ezeket, hogy nyilvánvaló legyen, hogy az a latitude, a mely adatik, hogy az alapszabályok egyéb feltételeket is