Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

300. országos Blés 1898. I. május 16-án, hétfCn, 159 kezetek roinél kisebb körre szoríttassanak. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy az indítvány mellőzésével az eredeti szöveget fentartani méltóztassék. Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A t. előadó úrnak Meltzl Oszkár t. képviselőtársammal szemben abszolúte nincsen igaza, a mennyiben a törvényjavaslat 81. §-a, mint méltóztatnak tudni, a pénzügyminiszternek megadja azt a jogot, hogy ezen törvény szerint alakúit hitelszövetkezetekbe a mezőgazdasági és ipari szövetkezeteken kivííl még más szövetkezeteket is felvehessen. Már most mi sem természetesebb annál, hogy ha a pénzügyminiszter úrhoz folyamodni fog egy fogyasztási szövetkezet — mert speczialter ezekről akarok szólani — a melynek élén tiszteletreméltó és hitelképes férfiak jól szervezett szövetkezetben vannak, akkor a t. pénzügyminiszter úr sohase fogja az engedélyt megtagadni, hogy az a központi szervezetbe is bevétessék. Nem mondom én, t. ház, hogy itt szerencsésebb szöveggel nem operálhatnánk, de hogy ezen fogyasztási szövetkezeteket, ha bevétettek a központi hitelszövetkezetbe, azért elzárjuk attól, hogy fióktelepeket létesíthessenek, ez annyit jelentene, mint ezen fogyasztási szövetkezetek exisztencziáját tönkretenni és lehetetlenné tenni, mert ezeknek épen az a főezétjuk, hogy több fiókteleppel is rendelkezzenek. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Itt nem ez a főozél! Polónyi Géza: Engedelmet kérek, hogy itt nem az a fő czél, azt tudom. De már most, ha én ezzel a törvénynyel elzárom annak a lehetőségét, hogy fióktelepet létesíthessen, akkor elzárom a fogyasztási szövetkezetet attól, hogy ide beléphessen, mert a fogyasztási szövetkezetnél fontosabb dolog az, hogy fióktelepet felállíthasson, mint az, hogy ezen szervezetbe belépjen. T. képviselőház! Én nem akarok ennél a kérdésnél immorálni; magam részéről azt, — habár nem is úgy, mint Meltzl Oszkár képviselő úr mondta, hogy ez csak a gazdasági szövetkezetekre vonatkozik, hanem mint exczepcziót, — felvehetőnek tartanám és pedig kizárólag a fogyasztási szövetkezetekre, hogy ezekre nézve a fióktelep-felállítás megengedtessék. Szóval a fogyasztási szövetkezetet mint exczepcziót ezen rendelkezés alól kiveendőnek tartanám. Ha azonban a miniszter úrnak az ellen kifogása van, én ehhez nem ragaszkodom, csak azt akartam jelezni, hogy az előadó újnak e tekintetbeni álláspontja nem szerencsés, mert lehet a két dolgot szépen ^összesíteni, a mennyiben el lehet érni a hiteligények támogatását és el lehet érni azt is, hogy fióktelepeket ne állítsanak fel más természetű szövetkezetek, mint a fogyasztási szövetkezetek; másrészt el lehet érni azt is, hogy a fogyasztási szövetkezetek beléphessenek ebbe a szervezetbe és azért mégse legyenek elzárva fióktelepek létesítésétől. Egyébként, t. ház, ennek az érdeknek képviselete elsősorban a földmívelési és a kereskedelmi miniszter urakhoz tartozik, mert az, hogy a fogyasztási szövetkezetek exisztencziája ne veszélyeztessék, az elsősorban a földinívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ha ő megnyugvást talál ebben a szövegben is és ha nem tartja szükségesnek azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek tekintetében kivétel tétessék, nekem ez ellen szavam nincs. Én, t. ház, csak az illem kötelességét akarom leróni, midőn a 7. §. módosítását hozom javaslatba, még pedig azon illem kötelességét, a mely egy képviselőt kötelez akkor, a midőn egy tiszteletreméltó és tekintélyes testület kérvényét nyújtja be. Engem a nyitramegyei gazdasági egyesület, a gazdasági egyesületek között egyik legtekintélyesebb, azon megtiszteltetésben részesített, hogy egy kérvényt küldött hozzám, mely a 7. §. módosítását czélozza. Ezen módosítás azt intenczionálja, hogy itt a keret szűken lévén megszabva, a mennyiben tisztán a politikai községek határaira szorítja a szövetkezetek megalakítását, ezen gazdasági egyesület okulva azon tapasztalatokon, a melyeket évek hosszú során át tett, s a melyeknél épen a lelkészkedő papság közreműködése ezen a téren áldásosnak bizonyult, azon meggyőződését fejezi ki, hogy a körjegyzőségekre való szorítás esetleg a lelkészkedő papokat gátolni fogja abban, hogy a szövetkezetek megalakításánál tényleges részt vehessen, a mennyiben az egyházközségek beosztása más, mint a politikai községeké s nem ritka azon vidék, a hol a filialékbau összetartozandó községeknek hivei felekezeti érintkezés okából közelebbről jobban ismerve egymást, ilyen szövetkezet keretébe beleilleszkedni tudnának. Én a magam részéről eziiánt konkrét indítványt nem nyújtok be; de ha ezen eszme megvalósítása ellen akadály forog fenn, talán a t. miniszter úr fog megnyugtató nyilatkozatot tehetni. Én csak a kötelességemet rótam le, hogy a t. képviselőháznak szives figyelmébe ajánlom ezen eszmét megfontolás végett. Vájjon" keresztűlvihető-e vagy nem, azt a t. miniszter úrra, illetőleg előadó úrra bízom. Elnök: Kivan még valaki szólani a 7. §-hoz ? Lakatos Miklós jegyző: Blaskovics Ferencz! Blaskovics Ferencz: T. ház! A mi a 7. §. első bekezdését illeti, hogy vájjon