Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-300
158 mK «*««%<« 81és í898 « máj™ 164n ) hétMn. eselekvényeket értjük, a melyek itt az 5. és 6. §-ban szabályozva vannak. Mindezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék e szakaszt úgy a mint van, elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Az 5. §. fölött bekezdésenkint leszünk kénytelenek határozni. Miután azonban az első és második bekezdésre egyaránt vonatkozik Blaskovics Ferencz képviselő úr módosítása, ennélfogva az első kérdés az, vájjon a t. ház a szakasz első és második bekezdését a bizottság szövegében változatlanul fogadja-e e] szemben úgy Blaskovics képviselő úrnak mindkét bekezdésre, mint Mülek János képviselő úrnak a második bekezdésre vonatkozó módosításával. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e változatlanul az 5. §. első két bekezdését szemben a most jelzett két mó dosítással? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a szakasz két első bekezdését változatlanul fogadják el, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) Á ház többsége az első két bekezdést változatlanul fogadta el. A harmadik bekezdés nem lévén megtámadva, az elfogadtatik. A negyedik bekezdéssel Mülek János képviselő úrnak van egy, inkább stiláris módosítása. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a negyedik bekezdést változatlanul szemben Mülek János képviselő úr módosításával? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik változatlanul fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a negyedik bekezdést is változatlanul fogadta el. Következik a 6. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 6. §-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 7. §-t). Meltzl Oszkár! Meltzl Oszkár: T. ház! Az indítvány, melyet ezen szakasznál akarok tenni, összefüggésben áll azzal az indítványnyal, a melyet a 4. §-hoz tettem és annak a sorsa nem igen kecsegtet azzal a kilátással, hogy jelenlegi indítványom elfogadtatnék. Mindkét indítványom tudniillik arra vonatkozik, hogy az ipari szövetkezeteknek egész helyzete szükségképen más, mint a mezőgazdaságiaké. Ez a szakasz kimondja azt, hogy szövetkezetek egyáltalában nem alapíthatnak fióktelepeket, továbbá hogy a székhelyen túleső községekre ki nem terjeszthetik üzletüket. Ez a szigorú lokalizáczió a mezőgazdasági szövetkezeteknél tényleg elkerülhetetlen; máskép áll azonban a dolog az ipari szövetkezeteknél. Itt, — a mint előtt volt szerencsém felemlíteni — a dolgok másként állanak, mert kisebb helyeken önálló iparos-szövetkezeteket alapítani gyakran lehetetlen és ha fióktelepek felállítása és üzletnek kiterjesztése a czéghelyen kívííl nem engedhetik meg, akkor a kisebb helységekben levő kisiparosok, vagyis épen azok, a kik a legmostohább viszonyok között élnek s a kik között a nyomor a legnagyobb, ki vannak zárva a szövetkezeti ügy jótéteményeiből és áldásaiból. Igen komolyan ajánlom a t. kormánynak, valamint a t. háznak becses figyelmébe azt, hogy erre a különbségre méltóztassanak figyelemmel lenni. Egész indítványom csakis a következőkre szorítkozik: »Maradjon a 7. §. úgy, a mint van, csak az <első bekezdésben ezen szavak után; »a jelen törvény értelmében alakúit«, tétessék »gazdasági szövetkezetek«. Úgy, hogy a megszorítás és a fióktelepek alapításától való kizárás csupán csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozzék. Módosításomat elfogadásra ajánlom. Neumann Ármin előadó: Az előttem szólott t. képviselő úr nagyon helyesen jegyezte meg, hogy ezen indítványa összefüggésben áll azzal az indítványával, a melyet már tett abban az irányban, hogy nem szövetkezeti tagoknak is engedtessék meg a szövetkezetekkel az üzleti összeköttetés és hogy fél attól, hogy ez az indítványa sem fog elfogadtatni. Nézetem szerint ez a föltevése alappal is bir és én a magam részéről kérem, hogy ezen indítvány elvettessék, mert — a mint ő is mondotta — az ipari és gazdasági szövetkezet fogalma oly fluktuáló valami, hogy azt egymástól elválasztani nem lehet, hogy melyik az ipari és melyik a mezőgazdasági szövetkezet. Ennélfogva azt mondani, hogy a gazdasági hitelszövetkezetnek ne legyen szabad fióktelepeket felállítani, az ipariaknak pedig igen: ez már magában véve elégséges volna, hogy e szempontból se fogadjam el indítványát. De másrészt nézetem szerint itt nem arról van szó, hogy ez a nagy üzleti kor kiterjesztessék, sem az iparosok üzleti köréről, hanem arról, hogy olcsó hitelt kapjanak. Itt csak hitelszövetkezetekről és nem fogyasztási, vagy más nem tudom miféle szövetkezetekről van szó. Ott talán lehetne beszélni arról, hogy ne csak ily kis körre legyenek szorítva. Ott vannak az annyiszor említett német szövetkezetek. Ezek mintaalapszabályaikban szintén elfogadták azt az alapelvet, hogy egyáltalán csak kis körre legyenek a hitelszövetkezetek szorítva és egyes községek hitelszövetkezetei az úgynevezett egyház kerületen túl ne terjeszkedjenek. Azt írják e szövetkezetekről (olvassa): »Die Vereinsbezirke, unbeschadet der Lebensfähigkeit. möglichst Idein abzugrenzen. Eö hat sich dabei als das Zweckmässigste herausgestellt einen Vérein nicht über die Grenzen eines Pfarreibezirks auszudehnen.« Itt is tehát általános az elv, hogy a szövet-
