Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

152 300. orss&goe Ués 1898. május 16-án, hétfőn. ha a t, miniszter úr szives lesz megnyugtató nyilatkozatot tenni aziránt, hogy a végrehajtási utasításban erre nézve gondoskodás fog történni: én nem akarom preokkupálni ezen kérdést. Mert például az én meggyőződésem szerint, ezen intézkedések végrehajtásával törvényhatósági joggal bíró és rendezett tanácsú városokban a polgármester, Budapesten az elöljárók, a megyében és vidéki egyesületekben pedig a szolgabírák lennének megbizandók. De ón nem akarom útját vágni annak, hogy esetleg a közigazgatási bizottság által való kiküldetés, vagy a községi elöljáróságok is bevonassanak ebbe a körbe, noha, megvallom egész őszintén és nyíltan, hogy, ha arról van szó, hogy az alapszabályokat egy szövetkezetnek megalakításánál a törvény rendelkezései szempontjából ellenőrizze valamely hatóság, úgy a községi elöljáróságokat jelenlegi szervezetükben nem tartom elég alkalmas orgánumoknak arra, hogy egy törvénynek rendelkezéseit mérté kadólag interpretálják. Azért a magam részéről szerencsésebb gondolatnak tartanám, ha erre qualifikáltabb közegek volnának utasítandók, de — mondom — nem akarok preokkupálni ennek a kérdésnek, csak mint eszmét vetettem ezt fel. Azt azonban, hogy maga a hatósági közeg, mely az alapszabály és tervezet elkészítésénél közreműködni köteles, megjelöltessék, ezt a végrehajtási utasításban feltétlenül szükségesnek tartom és ismételten is a t. miniszter úr szives figyelmébe ajánlom. Azon reményben, hogy sikerült a t. miniszter úr intenczióinak megfelelőleg ezen szakaszt módosítanom, kérem a t. házat, méltóztassék a módosítást elfogadni. Ha azonban — a mire nem hiszem, hogy szükség lenne — a legtávolabbról is valami aggodalom merülne fel egyes kifejezések vagy szavak tekintetében — azon a t. miniszter úr segíthet azáltal, ha esetleg a bizottsághoz küldeti vissza a szakaszt szövegezés czéljából. Semmi kifogásom ez ellen. De legalább döntse el a ház ezen két eszmének felvételét és határozza el a szakasznak a bizottsághoz való visszaküldését. Erre azonban nézetem szerint nincs szükség, mert mődosítványom világosan azt fejezi ki, a mi a t. miniszter úr álláspontja, azért fölöslegesnek tartanám a bizottságot ezzel fárasztani, és azért ajánlom a t. háznak módosításom elfogadását. (Helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) Lakatos Miklós jegyző : Meltzl Oszkár ! Meltzl Oszkár: T. képviselőház! A t. miniszter úr interpretáeziójában az ezen szakaszban előforduló »közreműködő* szóra vonatkozólag megmondotta, hogy miből áll az ilyen hatóságok, testületek vagy központi hitelszövetkezetek közreműködése és azt úgy definiálta, üOgy az voltaképen nem egyéb, mint ellenőrzés és felügyelet az iránt, hogy a 3. §. intézkedései a törvényhez képest végrehajtassanak és hogy visszaélés ne történjék. Ámde mit mond a 3. § ? (Olvassa) : »A tagok belépése a szövetkezet megalakítása végett a szövetkezet alapszabály tervezetének sajátkezű aláírása által történik.« Ez olyan intézkedése a törvénynek, mely legegyszerűbben ellenőrizhető, arra nem szükséges, hogy valaki kirendeltessék s felvigyázzon arra, hogy ez az alakítás alkalmával megtörténjék. Azonkivűl tekintetbe vévén, hogy ott van a czégbejegyző bíróságnak megerősítési jog , a mennyiben visszautasíthatja azt, és így a bíróság maga gyakorolja a szükséges és — felfogásom szerint — elegendő ellenőrzést. A 3. §. második bekezdése, a melyben elő van irva, hogy a ki írni vagy olvasni nem tud, azelőtt felolvasandó az illető nyelvén, ha nem érti, az alapszabályzattervezet, ez szintén olyan intézkedés, a mely igen könnyen ellenőrizhető a czégbejegyző bíróság által is, a mikor beterjesztik a felvett jegyzőkönyvet, illetőleg az alapszabályokat. Én tehát löviden megjegyzem, hogy az egész szakaszt szükségtelennek tartom, és indítványozom, hogy ez a szakasz egyszerűen töröltessék. Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek indítványukat írásban beadni. Eddig már ketten is indítványozták a szakasz kihagyását, pedig én semmiféle módosítványt figyelembe nem vehetek, a mely írásban beadva nincsen. Gróf Apponyi Albert képviselő úr kíván szólani. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Megvallom, hogy az én eredeti álláspontom is az volt, és ma is azt tartanám leghelyesebbnek, hogy ez a szakasz egészen töröltessék. Minthogy azonban a részletes vitának az a czélja, hogy egymás álláspontjához a közeledést keressük, és oly javaslatot alkossunk, mely lehetőleg minden irányban megnyugtató, és én is azt tartom, hogy igen enyhített a dolgon az a magyarázat, melynek a t. miniszter úr a vitát bezáró beszédében kifejezést adott, hogy az alakítás privilégiuma senkinek, és a megjelent hatósági, testületi vagy központi hitelszövetkezeti kiküldöttnek szerepe az alakításnál csak arra szorítkozik, hogy az alakítás teljesen törvény- és szabályszerűen történjék, ha ezen magyarázat a törvényben is kifejezést nyer, én a 2. §. intézkedéseiben a szövetkezeti szabadságra veszélyt nem látok. S minthogy Polónyi Gréza t. képviselőtársam módosítványa est a gondolatot egészen szabatosan kifejezi, én ehhez a módosításhoz a magam részéről hozzájárulok és ajánlom azt a t. háznak elfogadásra, csupán annak értelmét