Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-300
300. ország©! ülés 1888. május 18>án, fcttfftn. 153 óhajtanám két irányban preezizirozni. Az a gondolat, a mely a módosítvány második alineájában talál kifejezést, hogy tudniillik a hatóság ezen törvény abrpján alakuló szövetkezetek alakításánál a közreműködést meg nem tagadhatja: ez kettőt tételez fel. Először azt, hogy a passzív rezistenczia terére nem léphet, szóval a ki szövetkezetet akar alakítani, az megtalálja azt a forumot, a mely a törvény által kivánt közreműködést teljesíti, különben megtörténhetnék, hogy ha nem tudom, tikár a központnak, akár azoknak a nyilvános testületeknek, akár a hatóságnak nem tetsző más egyén akarna szövetkezetet alakítani, ezt lehetetlenné teszik egyszerűen azáltal, hogy oda nem jönnek. Ez, gondolom, ki van zárva azáltal, hogy legalább a hatóságnak, a melynek eljárni úgyis hivatalánál fogva kötelessége, kötelességévé tétetik, hogy megjelenjék és hogy az alakuló közgyűlésen jelen legyen. A mennyiben az alapszabályok és az alakulásnál követett eljárás törvényszerűség tekintetében kifogás alá nem eshet, más ürügy alatt, akármilyen más okból az alakulás elé az a hatóság akadályokat nem gördít. Én azt hiszem, hogy ez a két gondolat, a megjelenésnek és közreműködésnek kötelessége, másfelől pedig az, hogy a szabályszerű alakulás elé az Ügyre nézve idegen okokból nem lehet akadályokat gördíteni, van itt kifejezve. Azért a módosítványnak elfogadásával nagyon sok elesnék azokból az aggodalmakból, melyeknek az általános tárgyalásnál kifejezést adtunk és újból ajánlom azt a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Senki többé nem kíván szólani a 2 §-hoz? Komjáthy Béla: Nem tudjuk, elfogadja-e a miniszter? (Felkiáltások a ssélsö baloldalon: Halljuk a ministert!) Elnök: E szerint a 2. §. fölött a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kivan szólani Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Azok után, a miket az általános vita folyamán már elmondottam, azt hiszem, természetesnek méltóztatnak találni, hogy én a 2. §. törlésébe bele nem egyezhetem, s ismételve kérem a t. házat, hogy a 2. §-t elfodadni méltóztassék. A mi az ezen szakaszhoz beadott módosítványt illeti, a mely következőleg szól :»A hatósági közreműködés csupán annak ellenőrzésére terjed ki, vájjon a szövetkezet megalakulásánál a jelen törvény rendelkezése megtartatott-e ?« erre vonatkozó észrevételem a következő. Abba, hogy a hatóságok a megalakulásból kizárassanak, D ele nem egyezem, következőleg a »csupán« s zót el nem fogadhatom, mert így megmarad KÉPYH. ÄAPLÓ. 1896—1901. XVI. KÖTET. az, hogy szükség esetén törvényhatóságok, városi hatóságok, illetőleg közigazgatási testületek szövetkezeteket szintén alakíthatnak. A mi az ellenőrzést, illetőleg a közreműködést illeti, annak kimondását, hogy az mire terjedjen ki, ámbár benne van magában a törvényjavaslatban, feleslegesnek tartom; de ha megnyugvást okoz, ezen első bekezdést eképen elfogadom: (Helyeslés bálfelöl.) »A hatóságok közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki, vájjon a szövetkezet megalakulásánál a törvény rendelkezése megtartatott-e ?« mert ez eddig is törvényben van kimondva. Az ellen sincs észrevételem, a mit a második bekezdés czéloz, tudniillik, hogy »a hatóságok a jelen törvény rendelkezésének megfelelőleg alakuló szövetkezet alakulásánál a közreműködést meg nem tagadhatják«. Ez a törvény intencziójával ellentétben egyáltalában nincs, sőt hivatalos kötelessége annak a közigazgatási hatóságnak, ha megkerestetik vagy kiküldetik, azt az ellenőrzést és a quasi testi monium legale szolgáltatását teljesíteni. Ezzel a módosítássá 1 , a melyet a kitörléssel jeleztem, elfogadom a módosítványt. Polónyi Géza: Csak röviden jelentem ki, hogy — a mint a szöveg már megfelelően ki is van igazítva — a miniszter úr módosításához hozzájárulok és így kérem feltétetni a kérdést. Neumann Ármin előadó: Mindenekelőtt kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszból kihagyni e szavakat: »a jelen törvény értei mében«. Elnök: A vita bezárása után újabb módosításokat előterjeszteni nem lehet. (Helyeslés.) Neumann Ármin előadó: Polónyi Géza képviselő úr módosítására pedig röviden megjegyzem, hogy milyen preczedensekre adhat okot, ha a hatóságra bízzuk annak megítélését, vájjon a szövetkezet a jelen törvény értelmében alakúl-e vagy nem, hisz az ennek megítéléséhez szükséges intelligencziával és jogtudással az az esetleg alantas közeg egyáltalán nem bírhat és a czégbírÓ8ág a legprimitívebb kellékekkel sem bíró módon alakúit szövetkezet bejegyzését meg fogja tagadni. Ivánka Oszkár: Hát akkor mire terjed az a hatósági közreműködés? , . Neumann Ármin előadó: Ez körűi van irva az 5. és a 6. §-ban (olvassa): 5. §. »Az alakuló közgyűlést a közreműködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje vezeti. Határozatképességéhez legalább 14 aláíró jelenléte szükséges. Mindenik tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelenlevő tagok általános szótöbbsége szükséges. 30
