Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

300. országos illés 1888. május 16-án, hétfőn. \fr\ igazgatóság egyéb dolgaival. Ha a t. miniszter úr ilyen szappanbuborékokkal lép a támadás terére, nagyon gyenge védelmi bástyája lehet. (Ügy van! a baloldalon.) Ezzel végeztem s áttérhetek magára a második paragrafusra. Egyszerűen utalok az általános vitában elmondott érveimre, melyek alapján nem az a hiba, hogy gazdasági és ipari szövetkezeteket csak hatóság alakíthat, hanem az, hogy hatóság is alakíthat. Ma azonban az igazságügyminiszter úr, a ki eltérőleg a földmívelésügyi miniszter úrtól, objektíve czáfolta a felhozott kifogásokat, oly nyilatkozatokat tett, melyek lényegesen módosítják felfogásomat. 0 ugyanis, ha jól értettem egy hallásra, azt mondta, hogy csak bizonyos ellenőrzés szempontjából kívánja a hatóság részvételét a szövetkezetek alakításánál és hogy úgy értelmezi a javaslatot, miszerint bárki alapíthat szövetkezetet. Én megvallom gyengeségemet, de nem tudom ebből a szakaszból kimagyarázni ezt, azonban ha a t. miniszter úr vagy bárki e házban szíves lesz oly módosítást benyújtani, mely alkalmas minden kétséget kizáró módon ezen különösen egyszerű emberek részére alkotott törvénynek oly szerkezetet adni, melyből ez az intenczió kivilágosodik, én nagyon szívesen elfogadom a 2. szakaszt, így azonban kénytelen vagyok úgy a magam, mint azon t. párt nevében, melynek szerencsés vagyok szerény tagja lenni, a II. szakasz törlését indítványozom. (Helyeslés a haloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Én azt hiszem, hogy a félreértésre egy szó szolgáltat okot és ez a »csakis« szócska. Én nem akarom a ház türelmét igénybe venni azzal, hogy e'méleteimet erre a 2. §-ra vonatkozólag kifejtsem. Én azon interpretáczióban, melyet a t. igazságügyminiszter úr adott, miután azt legális interpretácziónak kell elfogadnom a jövendő számára, a mennyiben az, ki ezt a törvényt kezelni fogja, a törvényhozás materifiléjából meríthet magának felvilágosítást az iránt, mi volt a törvényhozás intencziója, megnyugszom és akczeptálom, hogy a t. miniszter úr ezen szöveg által nem akarja elzárni — és ebben mindnyájan egyetértünk — hogy mindenki korlátlanul alakíthat szövetkezetet a hatóságnak és azon testületeknek, melyek itt fel vannak sorolva, közreműködésével. Hogy ezt a kifejezést én is reprodukáljam, csak a testimonium legale szerepében történik. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Quasi! Polónyi Géza: Miután a t. miniszter úr volt szíves kijelenteni, hogy ha ezen oldalról oly szöveg fog proponáltaim, mely azon két eszmének megfelel, hogy az illető közegeknek meg legyen azon ellenőrzési határköve, és hogy az alapszabályok és az alakulás maga a jelen törvény rendeltetésének megfeleljen, akkor ő azt szívesen fogadná, igyekezni fogok ezen eszmemenet körén belül egy módosítást a t. háznak elfogadásra ajánlani. Mielőtt azonban módosításomat felolvasnám, mely egyúttal annak indokolását is tartalmazza, mert a kifejezésekben benne van az erő is, előbb meg kell jegyeznem, hogy ezen szövegnek van egy úgynevezett jogi Schönheits Fehlerje, szépséghibája, a mennyiben hatóságokról beszél általában. Méltóztatnak tudni, hogy nemcsak a büntető törvény kodifikálja a hatóság fogalmát, hanem minden ember tudja, hogy megkülönböztetünk egyházi, közigazgatási és katonai hatóságokat is és így sokféle fogalomzavarra szolgáltathat okot az, hogy ki mit ért hatóság alatt. Én nem akarok kételkedni abban, hogy ez a törvényjavaslat csak a közigazgatási hatóságokat érti, ennélfogva helyén való volna az, hogy a hatóságnak tágkörfí fogalma helyett precziziroztatnék a javaslatban, hogy közigazgatási hatóságok értetnek alatta. Módosításom első része az, hogy ezen szó elé »hatóság« tétessék »közigazgatási«. Azt hiszem, ez nem fog véleményeltérésre okot szolgáltatni. A módosítás maga pedig azt czélozza, hogy az a két eszme, a mely a t. miniszter úr beszédében benfoglaltatott, világosan kodifikáltassék. Ez pedig a következő módosítással érhető el: »A 2. §. maradjon úgy, a mint az jelenbg szövegezve van, kivéve ezzel a toldással, hogy »közigazgatási«. A szakasz után pedig tétesse; a következő új bekezdés: » A hatóságnak közreműködése «, — mert csak a hatóság az, a mely bennünket aggaszt, a mennyiben a központi szövetkezetnek és az ipartestületek közreműködését nincs okunk kor látozni akarni, mert ezek a szövetkezetek alakításának egész terjedelmében részt vesznek — »csupán annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a szövetkezet megalakulásakor a jelen törvénynek rendelkezései megtartassanak és az alapszabályok azzal ne ellenkezzenek«. Tehát a hatóságnak ellenőrző jogkör adatik arra, hogy a szövetkezet alakításakor a törvény megtartatik-e és az alapszabályok azzal ne ellenkezzenek. Ez az eszme most ezzel volna még megtoldandó; »A hatóság a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alakuló szövetkezet alakításánál közreműködését meg nem tagadhatja«. Tehát ha valaki ezentúl szövetkezetet akar alakítani a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg, attól a hatóság közreműködését meg nem tagadhatja. Ezzel világossá van téve a t. miniszter úr intencziója. E módosítással kapcsolatosan tűnődtem és tűnődtünk a felett, hogy a hatósági közeget, a mely ennek a végrehajtásával megbízandó, egy helyesen kodifikált törvénybe nem kellene-e beiktatni ? Nézetem szerint szükség volna erre, de