Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-291

291. országos ülés 1898. április 30-án, szombaton. 303 Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényvényjavaslat csímét és 1—3. §-ait, mélyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is el van fogadva. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a pénzügyminiszter jelentése (írom. 344, 408) a Pozsony, Szombathely, Zágráb és Eszék városok részére az 1896 : XXIII. törvényczikk 5. §-a alapján engedélyezett házadómentesség tárgyában. Az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus előadó: T. ház S Ezen jelentésben a pénzügyminiszter tudomására hozza a t. háznak, hogy Pozsony, Szombathely, Zágráb és Eszék városok részére az 1896 : XXIIT. törvényczikkben megadott adómentességet ugyanezen törvény értelmében' további három évre meghosszabbítja. A pénzügyi bizottság nemcsak hogy kifogást nem emelt ezen újabb adómentességgel szemben, hanem ellenkezőleg sajnálatának adott kifejezést a miatt, hogy oly kevés vidéki város határozza el magát nagyszabású városrendezésre, a melynek alapján azoknak további adómentesség volna adható. Ezek előrebocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentésünket tudomásul venni és tudomásulvétel végett a főrendiházzal is közölni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani a jelentéshez? Ha senkisem kivan szólani, felteszem a kérdést: Tudomásul veszi-e a ház a jelentést, igen vagy nem? (Igen!) Tudomásul vétetett. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és tudomásulvétel végett. Következik már most a földmívelésügyi bizottság jelentése, a községi és némely más erdők (írom. 372, 409) és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról szóló 372. számú törvényjavaslatról. A földmívelési miniszter úr kérésére bejelentem, hogy az erdőtörvényjavaslat tárgyalásánál Horváth Sándor főerdőtanácsos, mint a földmívelési minisztérium megbízottja, szintén képviselni fogja a minisztériumot. Bedő Albert, a földmívelésügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk!) A tárgyalás alá veendő törvényjavaslat első czéija aközségek és némely más, ezekéhez hasonló kisebb terjedelmű erdőbirtokoknak szakszerű kezelését állandóan biztosítani azáltal, hogy azok gazdasági ügyeinek vezetése törvényhatóságok szerint egyesíttetvén, állami közegek által végeztessék. Szükségessé teszi ezt az a körülmény, hogy ezek az erdőbirtokok általában véve oly kisebb terjedelműek, hogy úgy területi nagyságukból, mint jövedelmezési viszonyaikból kifolyólag alig képesek a külön saját terhükre alkalmazott erdészeti tisztviselőkkel való kezeltetés költségeit viselni. Minthogy pedig ezeknek a birtokoknak tulajdonosai részéről az erdőtörvénynek az az intézkedése, mely szerint az olyan erdőbirtokosok, kik kisebb terjedelmű erdeiknél külön erdőtisztet nem alkalmazhatnak, közös erdőtiszt tartására egyesülhetnek, tekintettel arra a körülményre, hogy ez erdők többé-kevésbbé és egészben véve sok esetben egymástól távol is feküsznek, s mert az ily egyesülésre gyakran nagyobb számú erdőbirtokosnak szövetkezése válnék szükségessé, nehezen érvényesíthető, és pedig annyival nehezebben, mert a birtokosok között, a saját külön érdekeikre vonatkozó különböző felfogások következtében az egyetértés szintén csak ritkább esetekben válik elérhetővé: ugyanezért az erdőtörvény végrehajtásának már első idejében a földmívelésügyi kormányzat is felismervén ezt a nehézséget, azáltal igyekezett azon segíteni, hogy saját kezdeményezéséből vállalkozott az egyes vármegyék községeinek támogatására azzal az eljárással, hogy a törvényhatóság területén lévő összes községi és az erdőtörvény 17. §. alá tartozó más erdőket is, a törvényhatósági képviselet közreműködésével és ennek jóváhagyásával állami kezelésbe vette át. (Helyeslés.) Ezt az eljárást pedig az egész országban oly általánosan követte a földmívelési kormány, hogy a birtokosoknak önmaguk részéről való társulása úgyszólván nélkülözhetővé vált, mert az állam közreműködésével való társulás az illetőkre csekélyebb kezelési költséggel járt, mint a saját részükről létesíthető társulás ; s így aztán ez az eljárás oly kiterjedésben jutott alkalmazásra, hogy a jelen törvényjavaslatban tárgyalt községi és némely más erdőknek az egész országot véve kerekszámban 2

/s része állami kezelés alá vétetett; ott pedig, hol ez az eljárás nem volt alkalmazható, legtöbb esetben épen azért, mert az illető törvényhatóságok részéről nem nyilvánult arra kellő készség, rendesen maguk a törvényhatóságok vették a községi erdők kezelésének vezetését kezükbe s maguk egyesítették ezekre a birtokokra a kezelést vármegyei, vagy járási erdőtisztségek felállítása által. (Helyeslés.) Az e téren szerzett tapasztalatokat tekintve, és ismerve a fennálló és még hosszú időre megmaradóknak tekinthető tényleges viszonyokat is, s figyelemmel a szakszerű kezelés költségeinek lehető legkíméletesebbé tételére: szakszempont-