Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-261

fi 4 261. országos ülés 1898. márezlns 14-én, hétfőn. jöttek. Fel van sorolva, hogy az alkotmányos jog minden osztályra kiterjesztetett. Helyes. El van mondva, hogy a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott.« Ez is helyes. »A közteherviselés általánosíttatott.* Rossz kife­jezés az »álfcaláuosítás«, de maga, az eszme helyes; a közteherviselés behozatott. »A föld­birtok felszabadíttatott.« Ez nem helyes; ennek semmi helye sincsen itt, mert a földbirtok fel­szabadításának kérdése csakis az aviticzifásnál érintetett, de a földbirtok fel nem szabadíttatott igen sok tekintetben, különösen a hitbizományi földbirtok, sőt ez azóta még jobban kiterjesz­tetett, A mi azután következik: »a sajtószabadság, a jogegyenlőség, s általában a politikai és pol­gári szabadság magasztos elvei érvényre jutot­tak*, — ezeknek helyes a felemlítése; mert a mikor visszaemlékezünk a 48-iki alkotásokra és törekvésekre és a nemzetnek azon fenséges és komoly ábrándjára, melyet e törekvések sike­réhez és jövöjéhez kötött, annál szomorúbban esik, annál kirívóbbnak látszik az, a mint éppen ezen szabadsággal ma a t. kormány egyes tagjai és közegei elbánnak. De ez a felemlítés helyes. (Igás! Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Hanem a 4^-iki alkotások nemcsak ezekből állanak ; a 48-iki alkotások közt a legnagyobb, legfontosabb és legfenségesebb az, a midőn Magyarországot Ausztria erőszakos gyámkodása alól felszabadította, (Úgy van! a szélső baloldalon.) a mikor a magyar királynak hatalmi körét és jogkörét ősi törvényeinkhez méltón, józan kor­látok közé szorította. (Úgy van! a szélsőbaloi , dalon.) Legfontosabb része az, a midőn Magyarország államjogi különállását és önállóságát intézmé­nyekben kifejtette; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) a midőn az Ausztriával fenforgó közös érdekű viszonyok intézésére külön felelős minisztériumot rendel; (Úgy van' a szélső bal­oldalon.) a mikor Ausztriának az előtt, úgyne vezett birodalmi központi hatóságait, katonai, pénzügyi, vám- és kereskedelmi stb. hatóságait, udvari kamaráját, hadbiztossági, központi katonai tanácsát stb. akként érintette, hogy ezeknek többé Magyarországra törvényes befolyásuk, sőt tényleges befolyásuk se lehessen; (Ügy van! a szélső haloldalon.) a mikor intézményileg kifej­tette azt, hogy a mikor a magyar király ez országból távol van, akkor a nádor a királyi hatalom kellékével birjon és Magyarország g a magyar nemzet és a magyar állam államfő nélkül ne lehessen; (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) továbbá lényeges rész az volt, hogy a nemzeti védelmet, úgy a pénzügyi, mint a többi alkotások terén, mint háborús eshetőségre vonat­kozólag a király beleegyezésével és hozzájáru­lásával szervezte, a magyar nemzetet képessé tette arra, hogy az orv- és bitang ellenséges támadások ellen magát, alkotmányát, jogait, önérzetét legalább a jövőre megvédelmezhesse. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) A 48-as alkotások között ezek — nem mondom leglényegesebbek, — de mindenesetre olyanok, a melyeket lehetetlen hallgatással mel­lőzni akkor, a midőn a 48-as alkotások dicső emlékezete előtt állunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért indítványozom, hogy ezen kifejezés után: »az ország történetében korszakot képező 1848. évi azon törvényhozási alkotásokról«, jöjjön közvetlenül ez: »melyek a magyar biro­dalom történeti egységét, nemzeti jellegét és államjogi önállóságát újra megalapították« ; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) azután folytatólag : »melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek*. Továbbá indítványozom, hogy e helyett: »a törvényhozás ápril hava 11-ik napját, mint azt a napot« stb. stb. tétessék: »márczius hava 15-ik napját«, mint stb. stb. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ne'ii akarom az indokokat ismételui, a melyek e mellett már felhozattak, nem is látom szükségesnek, de midőn hangsúlyozom azt egy­részről, hogy én azt elvtársaim megbízásából és azon párt nevében, a melyhez tartozni szeren­csém van, teszem; másrészről lehetetlen, hogy valamelyes megjegyzést ne tegyek Szivák Imre t. képviselőtársamnak azon tegnapelőtti kijelen­tésére, a melyben azt mondja, hogy Kossuth Lajost és az ő működését nem lehet márczius 15-ével kapcsolatba hozni, mert — és azt indokul hozta fel — Kossuth Lajos és a márcziusi ifjak közt van egy nagy ellentét, a mely történelmileg még felvilágosítva nincsen, ha jól tudom, így mondotta. S ezt az ellentétet ő abban a felelet­ben látja, a melyet Kossuth Lajos Pozsonyban a pesti ifjúság küldöttségének adott. T. képvi­selőtársam, hogy Pesten 1848. márczius 15 én mi történt, arra nézve tisztában vagyunk vala­mennyien, de úgy látszik, t. képviselőtársam elfelejtette azt, hogy a mi itt márczius 15-én Pesten történt, annak alapját, kiinduló pontját, az arra való lelkesedést Kossuth Lajosnak már­czius 3-án Pozsonyban tartott beszéde szolgál­tatta. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azok az elvek, melyeket Kossuth Lajos, mint Pest vár­megye követe márczius 3-án a kerületi gyűlésben kifejtett, s az a szellem, a melylyel azt kifej­tette, az a lélek, a melyet ő azon elvek elő­adása közben kortársainak átengedett, az a lel­kesedés, a melyre ő kortársait felbuzdította; az volt a szülőanyja azon nagy cselekménynek, a melyet márczius 15-én a pesti ifjak hajtottak végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom