Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-260

5fi 260. országos ülés 1898. márezlus 12-tín, szombaton. 48-iki események megünneplésére vonatkozólag rendeletet adtam ki, ha ebben is megvan az a hiba, ég gyengeség, vagy nem tudom mi, hogy április 11-ikéről szól és nem tnárczius 15-ikéről. Én azt hiszem, teljesen kötelességemet teljesítettem, midőn feltételhez kötött rendeletemet kiadtam, mert abban a rendeletben egyenesen az van mondva, hogy abban az esetben, hogy ha a korona és a nemzet akarja, szóval, azaz, hogy ha ez iránt törvény fog létesülni, óhajtom, hogy ez a nemzeti ünnep az iskolákban is megünnepeltessék. Én azt gondolom, hogy ez igen helyes volt, mert midőn a törvényjavaslatban az van mondva, hogy e törvény 1898. április 11-ik napján lép életbe: nem várhattam meg az életbelépés időpontját, mert akkor nem adhattam volna már ki a rendeletet, hiszen későn lett volna. És akkor érhetett volna jogos szemrehányás, hogy az egész nemzet ünnepén csak az iskola nem ünnepel. Hogy miért választottuk épen ápril 11-ikét, az nem tartozik ezen kérvény tárgyalásához. Egyet azonban mégis konstatálok, — mert folytonosan bizonyos lenézéssel szólnak arról az április 11-ikéről, így tett most a képviselő úr is, — hogy én előttem sokkal inkább irányadó a történetíró, mint az ilyen egyes, mondhatnám a napi politikában született odavetett észrevételek, Horváth Mihály »Magyarország függetlenségi harezának története« caímű munkájában azt mondja (olvassa): »Április 11-én 1848-ban tűnt fel az a nagy nap, mely a hosszú, nemes küzdelmek, buzgó és állhatatos törekvéseknek e nagyszerű eredményeire feltette a koronát«. A történetíró így nyilatkozik április 11-ikéről és nem úgy, mint egyik képviselő úr, ki tegnap azt mondotta, hogy a törvények szankeziója puszta formalitás. Az ilyen állítás egyenesen alkotmányunk elveibe ütközik. (Ügy van! jobbfelöl.) Egyébiránt visszatérve magára a kérvényre, kérem, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A vita be van zárva. Következik a szavazás. Kérem azokat, a kik elfogadják a kérvényi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Nyegre László jegyző (olvassa).- Schulpe György kérvénye a harmadik egyetemnek Pozsonyban létesítése iránt. B. Perényi Zsigmond előadó: T. ház! Törökkanizsai Schulpe György igen szépen megindokolt kérvényben kéri a képviselőházat, hogy tegyen intézkedést a harmadik egyetemnek Pozsonyban létesítése iránt. A kérvényi bizottság véleménye, hogy a kérvény adassék ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Elnök: Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Nyegre László jegyző (olvassa): Gömör-, Kishont-, Hajdú és Borsodmegyék feliratai a szoeziális izgatások meggátlása iránt. B. Perényi Zsigmond előadó: Ezen törvényhatóságok a közelgő nagy veszély érzetében, mely végpusztulással fenyegeti úgy a gazdaközönséget, mint a, félrevezetett szegény földmíves népet is, felemelik óvó és intő szavukat és ecsetelvén a szoczializmus által okozott bajokat és gazdasági válságokat, figyelmeztetnek, hogy addig, a míg időnk van és hatalmunkban áll, igyekezzünk ezt a veszélyt ma gunktól elhárítani. Ok a legnagyobb bajt abban látják, hogy a népbolondító ál-apostolok, vagy — a mint igen jól nevezik Őket — a sajtószabadság uzsorásai eddig akadály nélkül és büntetlenül izgathatták a népet. Ok tehát — épen ezek a?, ellenzéki vármegyék —• a sajtótörvényeknek és a büntető törvényeknek módosítását kívánják. A kérvényi bizottság véleménye, hogy e kérvények a miniszterelnök útján adassanak ki a kormánynak. Elnök: Kiadatnak a miniszterelnök útján a kormánynak. Nyegre László jegyző (olvassa): Barsmegye felirata a közutakról szóló 1890 : I. törvényezikk 69. §-a 4. pontjának módosítása iránt B. Perényi Zsigmond előadó: Barsinegye, a mennyiben községei háztartásának szükségletei igen nagyok, szükségesnek tartja, hogy minden olyan teher, mely nem képez feltétlen szükségletet, elessék. Épen azért nem tartván feltétlen szükségletnek az 1890 : I. törvényezikk 69. §-ának azon rendelkezését, hogy a községi közvetlen és dtilőutak törzskönyveitessenek, arra kéri a házat, változtassa meg ezen törvényezikket, hogy a községek egy újabb nagy tehertől mentessenek meg. A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény adassék ki a kereskedelmi miniszter úrnak. Elnök: Kiadatik a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Ezzel befejeztük a mai napirendre kitűzött kérvények tárgyalását. Következnék most még Mócsy Antal képviselő úr felelete az interpellácziójára adott válaszra. Mielőtt azonban erre áttérnénk, méltóztassék megengedni, hogy javaslatot tegyek a következő ülés napirendjére nézve. A következő ülés a szokott időben hétfőn tartatnék. Napirendjére nézve pedig bátorkodom javaslatba hozni csupán azokat a tárgyakat, a melyek a mai ülés napirendjén voltak, tudniillik a ma tárgyalt törvényjavaslat részletes tárgya-