Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-260
260. országos Illés 1898. márczlns 12-én, szombaton. 55 Lukács László pénzügyminiszter: T. ház ! Nekem ugyan elvi észrevételem nincs, ha a t. ház azt méltóztatik elhatározni, hogy a kérvény pártolóiig adassék ki a pénzügyminiszternek; meg kívánom azonban jegyezni, hogy ha ez a hozzátétel nem történik is, az a körülmény, hogy a t. ház a kérvényt kiadja a pénzügyminiszternek, oly súlylyal bír már magában is, hogy az -mindenesetre a legbehatóbb figyelemmel fog tárgyaltatni és a fölött a határozat meghozatni. (Helyeslés jobbfeW.) A dolog érdemére nézve a nélkül, hogy hozzá kívánnék valamit szólani, mert nem ismerem a kérdés részleteit és azon indokokat, melyek felhozattak, csak azt kívánom megjegyezni, hogy az a kérdés, vájjon valamely város valamely lakbérosztályba soroztassék-e vagy sem, nem függ a pénzügyminiszter szabad elhatározásától és tetszésétől, mert e tekintetben vannak bizonyos törvényes intézkedések, a melyekhez magát a miniszternek tartania kell. Méltóztassék egyébiránt meggyőződve lenni a t. háznak, hogy a legnagyobb figyelemmel fogom tárgyalni a kérvényt, és a mennyiben a törvényes intézkedések lehetővé teszik, kész vagyok, és kötelességem is a kérést teljesíteni. Eötvös Károly: Csak közös ügygyé ne legyen. Elnök: Tehát kimondhatom, hogy a kérvény kiadntik a pénzügyminiszter úrnak. Nyegre László jegyző (olvassa): Németkeresztúri alesperesi kerület római kathoMkus paptógának kérvénye papi természetbeli szolgáltatások megváltása iránt. B Perényi Zsigmond előadó: A németkeresztúri alesperesi kerület római katholikus papsága kérvényében a papi, természetbeni szolgáltatások, vagyis a hivők által teljesítendő kézi és igásmunkák és egyéni szolgáltatások törvényhozási megváltoztatását kéri. Előadják kérvényükben indokul, hogy ezen papi robot ma már eleven anachronizmu^, a mely gyűlöletes a hivők előtt; nemcsak kénytelen-kelletlen, kedv nélkül teljesítik e szolgáltatásokat, hanem ha a papság a közigazgatási hatóságok segélyét veszi igénybe, ebből rendesen nincs sok haszon, mert megrontja a lelkész és a hivek közt fennálló jó viszonyt; kérik tehát ezek alapján a papi robotnak országos megváltása iránti intézkedést. A bizottság véleménye az, hogy e kérvény adassék ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Eötvös Károly: T. ház! A kérdés nagyon fontos és nagyon érdekes azért, mert ebben a nagy, országos tárgyban, a melynek ez a kérdés csak egyik részét képezi, az 1848: XX. törvényezikk már határozott akkép, hogy az ilyen dolgok, a melyekről e kérvényben is szó van, minél előbb szüntettessenek meg. A kérvénynek tökéletesen igaza van abban, hogy az úgynevezett papi robot a mai kor műveltségi viszonyaihoz és közgazdasági állapotához máinem méltó és a mai viszonyok közt józanul fenn nem tartható. De igaza van a kérvénynek abban is, hogy e robot folytonos szorgalmazása a lelkészek és a vallásos hivők közt a viszonyt nehézkessé teszi, gyakran megzavarja, sőt viszályt idéz elő közöttük. Ezen a bajon segíteni kell, de nem úgy, nrnt a t. kultuszminiszter úr kigondolta részletes és parcziális kongruák és nem tudom miféle könyöradományok behozatala útján, hanem segíteni kell akként, a mint a 48-as törvényhozás azt már elvileg elhatározta. A t. kultuszminiszter urat üdvözlöm azon jó szándékában, hogy a 48-as nagy alkotások emlékének ünneplésére buzdítja a tanuló-ifjúságot. Hogy nem tökéletesen csinálja ezt a munkáját és ápril 11-ike ünneplésére buzdít, ez oly gyengeség, a mit tőle már megszoktunk. Hanem ha a 48-as alkotások nagy és dicső emlékét ő is kultiválja, ha ezt a helyes elhatározást törekszik megvalósítani, akkor törekedjék igazán és azzal is, hogy ő maga legyen egyik első életbeléptetője annak a nagy elvnek, mely a 48-as törvényhozás XX. törvényezikkében ki van mondva és mely dicső alkotásoknak egyik legszebbike, legfontosabbika. Én tehát azt indítványozom, hogy a kérvényi bizottság indítványa akként módosíttassék, hogy e kérvény kiadatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak pártoló elintézés végett, és hogy egyúttal hivassék fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy e kérdésben az 1848 : XX. törvényezikk értelmében minél előbb intézkedni nemes kötelességének ismerje, és erről kellő időben a házat is értesítse. Elnök: Kíván még valaki szólani? Miután senkisem kivan, a vitát bezárom. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Én kérem, hogy a kérvényi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni. A kérdés nagy horderejű és rendkivííl fontos. Magam is tudom, hogy nagyon sok visszássággal jár az, hogy a terménybeli szolgáltatások még mindig fennállanak. Épen most, a kongrua rendezés^ alkalmával, foglalkoztunk tzzel a kérdéssel és látjuk, hogy az egyházi adóztatások tekintetében bizonyos reformokra lesz szükség, de azt, hogy mikor lehet a kormány abban a helyzetben, hogy e nagy horderejű kérdésben előterjesztést tegyen, méltóztassék mégis talán a kormányra bízni. (Helyeslés jobbról.) Egy megjegyzést teszek még. A t. képviselő úr azt mondja: helyes és jó, hogy a
