Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-273

320 273. országos ülés 1898. márczius SO-.ín, szerdán. mert a helyett, hogy május 15-én indította volna meg a hajójáratokat, már mindenkor május else­jén indította meg és neta szeptember végével végezte be, hanem október végéig is fentartotta a járatokat, sőt némely esetekben, még novem­ber hónapokban is. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy senki­től többet követelni nem szabad, mint a meny­nyíre magát kötelezte és hogyha ezt egyáltalában kétoldalú szerződésnek vehetjük, az állam segé­lyezi egyrészről, ezen segélyezéssel szemben, más­részről a vállalat bizonyos kötelezettségeket vállal, úgy ez irányt szab a tekintetben, hogy mit lehet követelni ettől a társaságtól. Ezt egé­szen pontosan teljesítette. De még tovább ment. Még mielőtt a t. képviselő úr az interpelláczió­ját megtette volna, már hirdetést bocsátott közre, hogy éhben az évben nem május 1-től, hanem már április 1-től kezdve indul meg a járat és pedig Boglár és Révfülöp közt mindennap, Siófok és Füred közt minden vasár- és ünnep­nap. Tehát ez is olyan dolog, a melyre kötelezve nem volt. Ezenkívül azonhan, t. ház, felhasználom az alkalmat annak kijelentésére, hogy én a magam részéről szívesen megteszek minden intézkedést a tekintetben, hogy úgy a hajózást magát is emeljem, valamint hogy lehetővé tegyem azt, hogy a Balatonvidék, mely természetes szép­ségekben bővelkedik, mentül több idegent vonz­zon be az országba. Ettől a szándéktól vezérel­tetve, folyó évi márczins hó 14-én, tehát két nappal előbb, mint a hogy a t. képviselő úr interpelláczióját ebben a házban megtette, érte­kezletet tartottam, a melyre nemcsak az érdekelt törvényhatóságokat, hanem egyúttal azon kép­viselő urakat is meghivtam, a kiknek választó­kerülete a Balatont érinti. Ezek közt a t. kép­viselő úr is volt. Felszólítottam az érdekelteket, hogy nyilvánítsák ki, mik volnának azok az intézkedések, a melyeket úgy a balatoni hajózás élénkítésére nézve, mint az idegen-forgalom elő­mozdítására czélszerű és szükséges volna életbe­léptetni. Ez alkalommal a hajójárat is meg­beszéltetett, a szubvenczió magassága is. De egyetlenegy hang sem merült fel a tekintetben, hogy kötelezzék a társaságot, hogy a hajójára­tok már április 1-én meginduljanak. Ily körül­mények közt, miután az érdekeltek maguk nem kívánják ezt, de miután e tekintetben kérelem, felszólalás sem hozzám, sem a részvénytársaság­hoz nem jött, én a magam részéről nem tartom indokoltnak és czél szerűnek, hogy ebben az ügy­ben valami történjék. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a választ tudomásul venni. (Helyeslés jolbbfelől.) Mócsy Antal: T. képviselőház! Midőn márczius 16-án azon interpellácziót megtettem, a melyre most a t. miniszter úr válaszolni szí­veskedett, akkor a t. túloldalról egy közbeszólás következtében olyanformán lettem feltüntetve, a ki minden alap nélkül interpellácziókat intéz itt a házban és az időt rabolja. Magam igazolá­sára, t. ház, meg kell jegyeznem, hogy interpel­lácziőm megtétele nem voit sem elhamarkodott, sem alap nélküli. Mert tény az, hogy a Balatonon a Gőzhajózási Társaság még most sem teljesít személyhajó-járatot, annál kevésbbé teljesített márczius 16-án. a midőn interpellácziómat meg­tettem. Ama közbeszólás tehát, hogy a Balatonon már járnak a hajók, tévedésen alapúit. Jártak követszállító hajók, mert mint a tisztelt mi­niszter úr válaszából is kitűnik, a Gőzhajózási Társaság egyebek között kőszállításra is köte­lezve van. Én egész készséggel elismerem, hogy a balatoni Gőzhajózási Társaság elvállalt köteles­ségeinek teljesen eleget tesz, sőt köszönettel veszem az érdekeltség nevében, hogy a társulat kötelezettségén túl terjedőleg roár április l-jétől, illetőleg 3-ától indít hajójáratokat Siófok és Balatonfüred között. Épen ez volt a tárgya interpellácziómnak. De ha már ez a kérdés szóba jött, legyen szabad egy megjegyzést fűz­nöm azokhoz, a miket a t. miniszter úr a balatoni hajózásra vonatkozólag mondott. A t. miniszter úr utal arra, hogy márczius 14-én e tárgyban értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban, a melyen maga a gőzhajós ­társaság épúgy, mint a balatonvidéki érdekelt­ség kívánatosnak mondotta a hajójáratok kiter­jesztését, mert úgy a személyi-, mint a teher­forgalom megtízszereződött azon a vidéken. Ez indította az illetőket arra, hogy a hajójáratok szaporítását kérjék, mert igen természetesen a közlekedés növekedésével együttjár a kultúra fejlődése is azon a vidéken. Engedjen meg a t. miniszter úr, de téved, a midőn azt mondja, hogy márczius 14-én már a törvényhatósági kiküldöttek s egyáltalán az ott jelen volt érdekeltek belebocsátkoztak a szubvenczió kérdésének megvitatásába. Ez csak annyiban történt, a mennyiben a társaság kép­viselői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel több hajójáratot kivannak az érdekeltek, a kiadás tetemesen emelkedni fog, és így ma­gasabb szubvenczióra lesz szükség. Magának a kérdésnek tárgyalásába nem bocsátkozott az értekezlet s mert bővebb felvilágosításra lett volna szüksége az érdekeltségnek arra, hogy vájjon jogos-e a társaságnak ez az igénye. De ez most nem tartozik ide. Még csak arra kivánom felhívni a t mi­niszter úr figyelmét, hogy a Balatonon a gőz­hajójáratok szaporítása s kiterjesztése nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom