Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-273

278. országos ülés 1898. niárczius 30-án, szerdán. 321 annak a vidéknek kulturális szempontjából fon­tos, hanem közegészségi és nemzetgazdasági érdekekből is. A Balaton környékének termé­szeti szépségei mind jobban vonzzák a fürdőző közönséget, s mindinkább fölkeresik azt a vidé­ket a külföldi fürdőzők és turisták is. Már ezek kényelme szempontjából is szükséges a hajójára­tokat szaporítani, mert ilyen mód m sok pénz jön az országba, illetve marad benn az ország­ban, mely különben külföldre vándorolna, Ezeket kívántam a miniszter úr figyelmébe ajánlani, magát a választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a keres­kedelmi miniszter válaszát? (Felkiáltások: Igen!) A ház tudomásul veszi a választ. Következik az igazságügy miniszter urnak Polónyi Géza képviselő interpellácziójára adandó válasza. (Halljuk! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Polónyi Géza képviselő úr a képviselő­háznak folyó hó 19-én tartott ülésében interpel­lácziót intézett hozzám. Már tegnap kívántam volna arra válaszolni, azonban Polónyi Géza képviselő úr kérésére a válasz megadását mára halasztottam. Igen sajnálom, hogy a képviselő úr ma sincs jelen. Az interpelláczió intézve van a keres­kedelemügyi, igazságügyi ós belügyminiszterek­hez és következőleg hangzik (olvassa) : »1. Szándékozik-e a t. kormány a, kép­viselőház elé olyan törvényjavaslatot előterjesz­teni, a melylyel a New-York ezímű amerikai életbiztosító-társaság által tömegesen űzött szé­delgésekhez hasonló módon elkövethető vissza­élésekkel szemben az állampolgárokat a kizsák­mányoltatás elől megoltalmazzák? 2. Szándékozik-e a t. kormány különösen az iránt törvényhozási intézkedéseket javasolni, hogy a külföldi biztosító-társulatok üzletköre és főleg azoknak díjtartalékai állami felügyelet és ellenőrzés alá helyeztessenek ?« Az interpellált t. miniszter urak nevében is a következőkben van szerencsém válaszolni. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy azok­kal, a mik itt a házban a New-York biztosító­társaság működése tekintetében, akár mellette, akár ellene felhozattak, én foglalkozni nem szán­dékozom; (Élénk helyeslés.) mert az itt felhozott tényeknek vizsgálata és azok feletti bírálat a t. ház hatáskörébe nem tartozik. (Helyeslés jóbb­felól.) Szorítkozom tehát kizárólag magára az inter­pellácziónak érdemére, mely a biztosítási ügy rendezésének kérdésével foglalkozik. E tekintetben mindenekelőtt utalok arra, a mit t. barátom, a kereskedelmi miniszter úr Neumann Ármin képviselő úrnak hozzám és hozzá KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. [ intézeti; interpellácziójára adott válaszában ezelőtt néhány nappal mondott. A magam részéről egyszer­smind kijelentem és ezt a kijelentést a kormány nevében is teszem, hogy a biztosítási ügynek törvényhozás útján való rendezését az egész vo­nalon sürgős szükségnek tekintem; (Helyeslés jobbfelől.) és hogy az erre vonatkozó törvény­javaslat előkészítése tekintetében a munkálatok folyamatba vannak téve. A fenforgó kérdés rendezésénél különös figyelmet kell fordítani a biztosító-intésetek meg­alakulására és szervezetére; különös figyelmet kell fordítani ezen intézetek működésének meg­felelő ellenőrzésére. A biztosítás-szerzésnek mód­ját megfelelően kell szabályozni; (Helyeslés jobb­felől.) figyelemmel kell lenni a biztosítottak érdekeinek és jogainak megfelelő biztosítására (Helyeslés jobbfelől.) Különös gondot kell fordí­tani arra, hogy a biztosítások alapját képező biztosítéki tőkék az állam és az egyesek — a biztosítottak — érdekeinek megfelelő módon le­gyenek elhelyezve. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek a kérdések, t. ház, nemcsak köz­gazdasági, de politikai és társadalmi szempont­ból is nagy fontossággal bírnak; egy ilyen törvényjavaslatnak megalkotása alapos megfonto­lást és széles körültekintést igényel. Figyelem­mel kell lennünk e tekintetben a külföldi törvény­hozásra; figyelemmel kell lennünk különösen az Ausztriában e tekintetben fennálló törvényes ren­delkezésekre. A megalkotandó törvény főforrás— nak azonban mégis Magyarország különleges viszonyait, a magyar nép műveltségi fokát és az itt fennálló különleges viszonyokat kell tekintenem. Ezeknek figyelembe vételével fogom a törvényjavaslatot előkészíteni. Hogy mikor nyújthatom be a törvényjavas­latot, arra nézve határozott időpontot ma nem szabhatok; törekvésem azonban az, — és re­ménylem azt, hogy teljesíthetni is fogom — hogy mihelyt az Ausztriával kötendő közgazdasági kiegyezések tekintetében benyújtandó törvény­javaslatok letárgyaltatnak és megalkottatnak, a t. képviselőháznak módot fogok nyújtani, hogy ezen kérdést szabályozó törvényjavaslattal azon­nal foglalkozhassak. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi a ház a választ? (Igen! Nem!) Kérem, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette. A miniszterelnök felei Kossuth Ferencz kép­viselő úr interpellácziójára. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Kossuth Ferencz képviselő úr egy interpellácziót intézett a kormányhoz, kérdvén, »mily jogalapra fekteti a kormány a sajtószabadság, a gyüleke­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom