Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-273
278. országos ülés 1898. niárczius 30-án, szerdán. 321 annak a vidéknek kulturális szempontjából fontos, hanem közegészségi és nemzetgazdasági érdekekből is. A Balaton környékének természeti szépségei mind jobban vonzzák a fürdőző közönséget, s mindinkább fölkeresik azt a vidéket a külföldi fürdőzők és turisták is. Már ezek kényelme szempontjából is szükséges a hajójáratokat szaporítani, mert ilyen mód m sok pénz jön az országba, illetve marad benn az országban, mely különben külföldre vándorolna, Ezeket kívántam a miniszter úr figyelmébe ajánlani, magát a választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a kereskedelmi miniszter válaszát? (Felkiáltások: Igen!) A ház tudomásul veszi a választ. Következik az igazságügy miniszter urnak Polónyi Géza képviselő interpellácziójára adandó válasza. (Halljuk! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Polónyi Géza képviselő úr a képviselőháznak folyó hó 19-én tartott ülésében interpellácziót intézett hozzám. Már tegnap kívántam volna arra válaszolni, azonban Polónyi Géza képviselő úr kérésére a válasz megadását mára halasztottam. Igen sajnálom, hogy a képviselő úr ma sincs jelen. Az interpelláczió intézve van a kereskedelemügyi, igazságügyi ós belügyminiszterekhez és következőleg hangzik (olvassa) : »1. Szándékozik-e a t. kormány a, képviselőház elé olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, a melylyel a New-York ezímű amerikai életbiztosító-társaság által tömegesen űzött szédelgésekhez hasonló módon elkövethető visszaélésekkel szemben az állampolgárokat a kizsákmányoltatás elől megoltalmazzák? 2. Szándékozik-e a t. kormány különösen az iránt törvényhozási intézkedéseket javasolni, hogy a külföldi biztosító-társulatok üzletköre és főleg azoknak díjtartalékai állami felügyelet és ellenőrzés alá helyeztessenek ?« Az interpellált t. miniszter urak nevében is a következőkben van szerencsém válaszolni. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy azokkal, a mik itt a házban a New-York biztosítótársaság működése tekintetében, akár mellette, akár ellene felhozattak, én foglalkozni nem szándékozom; (Élénk helyeslés.) mert az itt felhozott tényeknek vizsgálata és azok feletti bírálat a t. ház hatáskörébe nem tartozik. (Helyeslés jóbbfelól.) Szorítkozom tehát kizárólag magára az interpellácziónak érdemére, mely a biztosítási ügy rendezésének kérdésével foglalkozik. E tekintetben mindenekelőtt utalok arra, a mit t. barátom, a kereskedelmi miniszter úr Neumann Ármin képviselő úrnak hozzám és hozzá KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. [ intézeti; interpellácziójára adott válaszában ezelőtt néhány nappal mondott. A magam részéről egyszersmind kijelentem és ezt a kijelentést a kormány nevében is teszem, hogy a biztosítási ügynek törvényhozás útján való rendezését az egész vonalon sürgős szükségnek tekintem; (Helyeslés jobbfelől.) és hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat előkészítése tekintetében a munkálatok folyamatba vannak téve. A fenforgó kérdés rendezésénél különös figyelmet kell fordítani a biztosító-intésetek megalakulására és szervezetére; különös figyelmet kell fordítani ezen intézetek működésének megfelelő ellenőrzésére. A biztosítás-szerzésnek módját megfelelően kell szabályozni; (Helyeslés jobbfelől.) figyelemmel kell lenni a biztosítottak érdekeinek és jogainak megfelelő biztosítására (Helyeslés jobbfelől.) Különös gondot kell fordítani arra, hogy a biztosítások alapját képező biztosítéki tőkék az állam és az egyesek — a biztosítottak — érdekeinek megfelelő módon legyenek elhelyezve. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek a kérdések, t. ház, nemcsak közgazdasági, de politikai és társadalmi szempontból is nagy fontossággal bírnak; egy ilyen törvényjavaslatnak megalkotása alapos megfontolást és széles körültekintést igényel. Figyelemmel kell lennünk e tekintetben a külföldi törvényhozásra; figyelemmel kell lennünk különösen az Ausztriában e tekintetben fennálló törvényes rendelkezésekre. A megalkotandó törvény főforrás— nak azonban mégis Magyarország különleges viszonyait, a magyar nép műveltségi fokát és az itt fennálló különleges viszonyokat kell tekintenem. Ezeknek figyelembe vételével fogom a törvényjavaslatot előkészíteni. Hogy mikor nyújthatom be a törvényjavaslatot, arra nézve határozott időpontot ma nem szabhatok; törekvésem azonban az, — és reménylem azt, hogy teljesíthetni is fogom — hogy mihelyt az Ausztriával kötendő közgazdasági kiegyezések tekintetében benyújtandó törvényjavaslatok letárgyaltatnak és megalkottatnak, a t. képviselőháznak módot fogok nyújtani, hogy ezen kérdést szabályozó törvényjavaslattal azonnal foglalkozhassak. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi a ház a választ? (Igen! Nem!) Kérem, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette. A miniszterelnök felei Kossuth Ferencz képviselő úr interpellácziójára. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Kossuth Ferencz képviselő úr egy interpellácziót intézett a kormányhoz, kérdvén, »mily jogalapra fekteti a kormány a sajtószabadság, a gyüleke41