Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-270
304 270. országos ülés 1898. márczins 26-áu, szombaton. malaczkai főszolgabíró haragosan azt mondotta nekem : »Semmi köze hozzá; ha panasza van, menjen a törvény útjára. Talán azt gondolja, hogy az esperessel beszél? Én a járás főszolgabírája vagyok és azt nem engedhetem meg, és ha nem hallgat, kiutasítom.« Nyitramegye zsámbokréti választó-kerületében, Nagybossányban 1895. évig, 30 éven át volt a ezeuzus 7 forint 38 krajczár. 1896-ban az összeíró bizottság elnöke felemelte a czenzust épen a kétszeresére: 14 forintra. 1897-ben tehát e szerint irták össze a választókat. Az elnök volt Lénárd Sándor ügyvéd, a ki a választási elnök is volt és aztán »nemességet« is kapott, a czenzus felemelését indokolni sem akarta. így lett majdnem minden községben, hol a néppárt erős volt, kevesebb a választó. Például Nagybossányban választó volt 50, és lett 27, Koloson volt 25, lett 6, Koíos-Aradistyén volt 1895-ben 30, lett 22. Kolosjerhófalváu volt 30, lett 9. Vagyis volt 135 választó és maradt 64, tehát még a fele sem! A privigyei választókerületben Lazám községben volt 1897-re választó 40, í898-ban 35, tebát öttel kevesebb. Kach községben volt 27, lett 18, tehát 11-gyei kevesebb, Gaidel községben volt 118, lett 78, tehát 48-al kevesebb, Chvojnicza községben volt 28, lett 14, tehát a fele. Szóval volt összesen 598 választó és lett 230, tehát még nem is a fele, természetesen, mert felemelték a czenzust. Nagybicsén a szavazatirtást kezdték 1895-ben, mikor a magasabb czenzust behozták. Azóta egy színvonalon állott, s ennek következtében legalább 50 szavazat elesett. Nagybicsén ezelőtt 2 forint 40 krajczár volt a czenzus, azóta felemelték 13 forint 95 krajczárra, tehát körülbelül a hatszorosára. Et nunc venio ad fortissimam rem! Tudniillik felolvasom, és ez az utolsó, a melylyel szolgálok, a Nyitramegyéhen történt hallatlan szavazatirtást (olvassa): >A nyitrai választókerületben volt választó 2406, van ma 1018; Vágvecsén volt 2214, van ma 1337, Érsekújváron volt 2405, van ma 2021, Szakolczán volt 2395, van ma 1599, Szeniczén volt 2066, van ma 1548, Vágújhelyen volt 1253, van ma 1205, Verbón volt 1442, ma van 1033, Gaígóczon volt 2141, van ma 1546, Privigyén volt 2023, van 1136, Zsámbokréton volt 1815, van 804, Nagytapolcsánban volt 2392, ma van 1502; összesen volt tehát 22.552 választó, ma van 16.199, vagyis 6353-mai kevesebb ! Perczel Dezső belügyminiszter Í Hány év alatt? Mely esztendőkre vonatkozik az összeállítás? Molnár János: 1895., 1896., 1897. és 1898-ról, tehát három év alatt jutottunk ennyire. A ki azt mondja nekem, hogy a miket felhoztam és még sok egyéb, a mit elhallgattam, a nép elszegényedésének a következményei, s hogy talán azért maradtak ki a névjegyzékből, mert a birtokból kiestek, attól azt fogom kérni, hogy ne tartson engem olyan végtelenül együgyűnek és tudatlannak, mert ezen adatok is meggyőzhették a t. házat arról, hogy itt tisztán és kizárólag erőszakos eljárásról, jogtiprásról és jogfosztásról lehet csak szó! De hogy feleljek a t. belügyminiszter úr azon szavaira, hogy miért nem fordultak a Kúriához, meg kell jegyeznem, hogy, sajnos, mi is abban a nézetben voltunk, a melynek a t. miniszter úr is az imént kifejezést adott, hogy tudniillik, ha valaki a czenzus ellen reklamál, a Kúriához forduljon. Ámde onnan visszaérkeztek az ügyek, azon nagyon helyes és okos indokolással, hogy a Kúria nem állapítja meg a czenzust, hanem csak azt, hogy a létező és hozzá beterjesztett ezenzust megüti-e ennek vagy amannak a reklamácziónak az adómértéke ? Ezt, sajnos, későn tudtuk meg, de azért mégis siettünk azután a belügyminiszter úrhoz folyamodni, ő azonban nagy bölcsen hallgatott és még máig is hallgat. Méltóztassék meghallgatni (olvassa) : »A szeniczi választókerületben a múlt évi összeírás alkalmából az úrbéri negyedtelek legkisebb adóösszegét sok községben egyszerre felemelték. Ezen felemelés ellen én akkoron az alább jelzett községek részéről felebbezést adtam be; természetesen az első fórum elutasított, a mit is másodfokúlag a belügyminisztériumhoz felebbeztem, de még máig, vagyis 1897. szeptember 7-ikéig sincs az ügy elintézve.« Komárommegyéből Gutáról írják (olvassa); »A komárommegyei központi választmány Gutára kiküldött összeíró bizottsága a Gután 1867 óta 4 forint 43 krajczárban megállapított czenzust 1895-ben egyszerre felemelte 6 forint 1 krajczárra,^ azon klasszikus indokolással, hogy a mondott 4 forint 43 krajezárnyi adóval megterhelt V* telek tulajdonképen nem x / 4 > de két nyolczad telek. A mi pedig az eljárást még klasszikusabb színben tünteti fel, olyan x /4 telek, melynek adója 6 forint 1 krajczár volna, Gután egyáltalában nincs. Mikor én ennek nyomára jöttem 1895. évben, akkor már a panasz beadásának ideje lejárt; tehát hallgattam. Azonban az 1896. évi összeíráskor a küldöttség előtt felszólaltam. Az a központi választmányhoz utasított. Panaszomat a központhoz beadtam 1896. június 10-én. A központi választmány 1896. június 15-én tartott ülésében a panaszt semmitmondó indokolással
