Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-270
270. országos ülés 1898. márczius 26-án, szombaton. 305 elutasította. A sérelmes végzést ugyancsak a központi választmány útján., 1896. Julius 4-én a belügyminiszterhez felebbeztem. Azóta szó sincs róln. Két esztendő óta! Perczel Dezső belügyminiszter: Lehetetlen ! Molnár János: Kérem, 1896-ban adták be. A Nyitramegye zsámbokréti választókerületében levő Nyitra-Szucsányról ezeket írják (olvassa): »Van szerencsém Nyitra vármegye nyitrazsámbokréti választókeriilet, Nyitra-Szucsán választóinak összeírásánál elkövetett törvénytelenségekről értesíteni. Midőn a, múlt évben végbevitt művelet ellen beadott felebbezésemnek másolatait tisztelettel idemellékelem, van szerencsém tudatni, hogy a múlt évben a miniszterhez szóló felebbezésünkre a mai napig — tehát 1897. szeptember 22-éig — válasz nem érkezett* Tovább nem fárasztom a t. ház figyelmét. (Felkiáltások jobbfelöl: Elég volt!) Bárcsak meggyőztem volna az urakat, boldog volnék. De azért nagyon félek, még sem lesz igazam! Ez lesz az utolsó (olvassa).»Midőn a múlt évi választók összeírása alkalmával a kiküldött összeíró bizottság NyiiraSztrázoán, a hova Szmolinszkó tartozik, a választási czenzus önkényes felemelése által a válasz tók nagyobb részét választási joguktól megfosztotta (74 választó volt 96-ra összeírva és csak 32 1897-re), én 40 választó-polgár részére kiállítottam a felszólamlást és az illetők a jegyző útján felterjesztették a megye központi választmányához. Ámde ezen központi választmány az összeíró bizottság önkénykedését még tekintélyével szentesítette, mert a felszólamlókat mind elutasította azon indokolással, hogy állami egyenes földadójuk nem elegendő, stb. A kúriához nem felebbeztek. De ha felebbeztek volna is, úgyis hiábavaló dolog lett volna, mert ott épúgy utasították vissza a szomszéd péterfalvi, dojci stb. felszólamlók egész seregét. Nem elégedtem meg ezzel, hanem felszólamlással éltem a választási czenzus önkényes felemelése ellen is. De itt megint azzal indokolták elutasító végzésüket, hogy felszólamlásom későn lett beadva. Megfebbeztem a belügyminiszterhez, ámde választ, illetve semmiféle végzést mai napig nem kaptunk. (1897. Julius 14.) Mindezeket megemlíteni szükségesnek tartottam, mert esakis így lehet nyomorúságos helyzetünket némileg megítélni. Midőn a legújabb belügyminiszteri rendelet ről írtak az újságok, mely szerint ő exczellencziája utasította az összes törvényhatóságokat, hogy a választók összeírásánál szigorúan a törvényhez ragaszkodjanak, gondoltam magamban, hogy talán igazságosan fognak ezentúl eljárni az összes küldöttségek. Hanem úgy látszik, ez a KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. miniszteri rendelet szintén a közvélemény megtévesztésére volt kieszelve. Mert legjobban illusztrálja ezen állításomat a szmolinszkói választók összeírása. Ugyanig Szmolinszkón egy telek térfogata 18 katasztrális hold, 1200 négyszögöl, s így egy negyedtelek 4 holdat és 1100 négyszögölet tesz ki. A legkisebb földadóval megrótt 1 /i telek (7 forint 14 krajczár) birtokosa nemcsak hogy nincsen benn a választók névjegyzékében, hanem egyáltalában egyetlenegy X /A telkes gazda sincs benn. Sőt sokkal nagyobb birtokosok is kibuktak. Kibuktak 8—20 magyar holdas gazdák, a kik soha hátralékban nem voltak. Nem csoda, ha ilyen összeírás alapján csak 34 választó lett beírva 1898-ra. Pedig legalább 80-nak kellene lennie. Felszólamlással nem fogok élni, mert Nyitramegyében ez eredménytelen maradna. Mindezeket Nagyságod tudomására hozni kötelességemnek tartottam, mert nem akarom kétségben hagyni az összeíró küldöttség törvénytisztelete, illetve a kiadott miniszteri rendeletnek mikénti megtartása iránt.« T. ház! Ez az a csendes, ez az a titkos polgárháború, mert azt hiszem, méltán lehet polgárháborúnak nevezni azt, midőn a köztisztviselők, kiknek tekintélyét annyira védelmezte a t. miniszterelnök úr, ily jogfosztással, ily jogtiprással semmisítik meg az ő tekintélyűket. Épen azért, mert ez letagadhatatlanúl így van, ezen hallatlan, merem mondani, hogy nemcsak Európában, de az egész művelt világon példátlanul álló jogfosztással és jogtiprással szemben, mely Magyarországon] két év Óta az országos képviselő választási névjegyzékek kiigazításánál napirenden van, talán azért, hogy ne kelljen oly erőszakos eszközökhöz folyamodni, mint a milyenekről a miniszterelnök úr múltkor megemlékezett és H melyeket már tényleg igénybe is vett, hanem hogy látatlanul, szép csendesei), simán legyenek elsöpörve a földszínéről a néppártiak és ez kevesebb pénzbe is kerüljön, bátorkodom a t. belügyminiszter úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa): »Interpelláezió a t. belügyminiszter úrhoz! 1. Érvényben van-e még hazánkban az 1874: XXXIII. törvényczikk? 2. Érvényben van-e az 1836-iki, az úrbéri telkek térfogatát meghatározó V. törvényczikk? 3. Van-e tudomása arról, hogy nem ennek az utóbbi törvénynek megfelelően, hanem önkényesen állapítják meg számos helyen az úrbéri értelemben vett negyedtelket, és ezzel kapcsolatban az adóczenzust? 4. Ha nincs tudomása erről, szándékozik-e tudomást szerezni? 5. Ha van, — a mint kell, hogy legyen, mert hiszen hivatalához is mennek e tekintetben pana39
