Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-270

270. országos ülés 1898. márczing 26-än, szombaton. 297 politikus, hogy Tisza Kálmán azoknak szavaiban mindig módot talált arra, hogy tüntessen hazafiságával. Most ugyanazt a feladatot teljesíti a néppárt, midőn módot és alkalmat nyújt a kormánypártnak, hogy tüntessen azzal az álliberalizmussal, melyet tulajdonának nevez. (Helyeslés, Úgy van! a szélső halóidálon.)« Persze a t. háznak igazságérzetére, különösen a túlsó oldaléra nem hivatkozhatom s ezen súlyos vádnak ellenbírálatába és megczáfolásába nem fogok bocsátkozni, hanem egyszerűen a t. Pichler Győző képviselő úrnak azon állítását, hogy mi a magyar parlamentben ugyanazon szolgálatot teljesítjük, a melyet teljesítettek annak idejében a nemzetiségi képviselők, a kik és itt a nevekre is emlékszem, Mileticshez hasonlít bennünket a t. képviselő úr, ezt a hazafiatlan rágalmazást a legnagyobb undorral utasítom vissza. (Élénk helyeslés a haloldal hátsó padjain. Zaj jobb felől, felkiáltások: Bendre!) T. képviselőház! Egy versszakkal fogom a t. képviselő úr beszédjére vonatkozó részt befejezni : Pichler legény lebukta, Bánffy kútba mélybe, magába, Pult neki viz ha sokat, Kell neki semmisem több. (Derültség. Felkiáltások: Hogy volt? Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a t képviselő urakat, méltóztassanak a ház komolyságát megőrizni. Buzáth Ferencz : Most áttérek a miniszterelnök úrnak különösen egy megjegyzésére, a melyen — miként már beszédemben említettem — szoros összefüggést Iátok a t. Pichler Győző képviselő úr beszédével, a. hol minket a nemzetiségi, vagyis pánszláv agitáezió eszméjének követésévei gyanúsít. A mit a miniszterelnök úr felhozott, az nem új, erről már szólott gróf Tisza István képviselő xír, a midőn azt mondotta, hogy a néppárttal szemben minden eszköz, még a törvénytelen eszköz felhasználása is jogosult. Ennek a jogosultságát a miniszterelnök úr azzal bizonyítja, hogy bennünket a pánszlávokkal való szövetséggel gyanúsít meg és a miniszterelnöki székben az ő nagy liberális felfogásával azt mondja, hogy a néppárttal szemben minden eszköz felhasználása meg van engedve, tehát a néppártot a törvényen kivtíl helyezi (Felkiáltások jobbfelől: Nem igás! Nem mondta! Zaj.) és mivel helyezi a törvényen kivtíl? Egy meggyanusítással, a mely gyanúsításnak ellenkezőjét már •bebizonyította t. előttem szólott Molnár János képviselő úr. Azt mondta a miniszterelnök úr, hogy a múlt évben megtörtént képviselőválasztások alkalmával egyik ellenzéki párt sem tartotta tisztességével megegyeztethetó'nek, hogy a nemzetiségekkel és a pánszlávokkal szövetkezzék, csak KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. a néppárt, a miniszterelnök úr ezt a gyanúsítást mindaddig, míg ezt be nem igazolja, addig ezt a leghatározottabb rágalomnak nyilvánítom. Jól tudjuk mi, — nagyon jól ismerünk szép maszk, t. miniszterelnök úr —hogy mit akar a miniszterelnök elérni azzal a gyanúsítással, hogy mi a pánszlávokkal együtt járunk. Gyanúsítás fölfelé, denuncziáczió, hogy az ellenünk jogtalanul alkalmazott eszközök jogosultságát bizonyítsa. (Úgy van! balfelől.) Hanem ha a t. miniszterelnök úr törekedett is a múltban ezt elérni, nem következik, hogy fog sikerülni a jövőben, pártunk hazafiságának tisztaságát és a trón iránti hűsé' günk őszinteségét megdönteni. (Zajos derültség a jobboldalon.) T, képviselőház! Az az állítólagos reakczió, a melyeknek vádjával bennünket illet a t. miniszterelnök úr, a legsúlyosabb elitélése a mai liberális politikának. Mert hogyha a néppárt csakugyan annak a legsötétebb reakcziónak szolgálatába lépett és hogyha ez a legsötétebb reakczió ma az országban olyan óriási hódítást csinál, (Zajos derültség a jobboldalon.) melyet be tudnék a t miniszterelnök úrnak igazolni a Blaskovics-féle levél eltűnése óta Wertheimban őrzött, okmányokkal, mit bizonyít ez? Azt bizonyítja, hogy a nemzet még a legsötétebb reakcziót is kész támogatni, csakhogy az önök zsarnok liberális politikáját nyakáról lerázza. Mi azonban bizunk a független magyar közvéleményben, a melyet önöknek megtéveszteni nem sikerült. Nem sikerült a múltban, uem sikerül a jelenben és nem fog sikerülni önöknek a jövőben sem. A hivatalos közvéleményre nem számítunk, azt egyik kormány a másiknak leltár szerint szokta átadni. A lefolyt vita eredményével, t. ház, mi meg vagyunk elégedve, (Zajos derültség és ellenmondások a jobboldalon.) midőn egy 17 tagból álló párt másfél évi működés után azt eredményezi, hogy a miniszterelnök úr élet-halál harczot jelent be ellene, akkor, a midőn annak az élethalálharcz bejelentésekor a néppárt számarányához képest a háta mögött húszszor olyan nagy párt áll, mint a néppárt és akkor is saját erejében nem bizik, hanem miut ma gróf Tisza István felszólította és szemrehányást tett a nemzeti pártnak, hogy miért nem támadja meg a néppártot, tehát ezen óriási arány mellett is szövetségre volna szüksége, hogy a néppártot megtörje. S én, t. képviselőház, tovább megyek, ezt a küzdelmet illetőleg, mint a miniszterelnök úr bejelentette. Bennünket az alkotmány sánczaibau lévőket az alkotmány sánczain kivtíl levő, tehát törvénytelen eszközökkel készül megvívni. Ez, t. képviselőház, igenis a mi politikánk helyességét jelenti, a melylyel szemben tehetetlenül áll az önöknek az álliberalizmusa, a melynek sem 38