Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-270

270. országos ülés 1898. márezius 26-án, szombaton. 281 kétségbevonni, ha pedig kétségbevonja, tessék neki az ankét-bizottsággal vesződni és vitatkozni. Ezen számokkal összehasonlítandó, felolvasom a t. földmívelési miniszternek utolsó jelentését Magyarország földnu'veléséről, a melyben elő­adja, hogy mi az évi termés bruttó értéke a learatott területeknek egy katasztrális holdján (olvassa); »1870-től 1879-ig 28 forint 20 kraj­ezár, 1880-tól 1884-ig 40 forint, 1885-től 1889-ig 36 forint, 1890 ben 39 forint, 1892-ben 40 fo­rint*, és így tovább. Ha összehasonlítjuk ezen számokat, az említett ánkéti jelentésben kimuta­tott búzaelőállítási költséggel, akkor meg fogjuk látni, hogy a persziflált Löherer úrnak tökélete­sen igaza volt; és Hegedüs Sándor barátom mosolya mást, mint víg kedélyt, nem bizonyított. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, még legyen szabad a t. előadó úrnak távollevő fejére olvasni az épen említett ankét-jelentésből a következőt: (Halljuk/ olvassa): Ezen számok, melyek a dolog természe­téből folyólag nem lehetnek megdönthetetlenek, mégis eléggé tájékoztatók arra nézve, hogy a gabnatermelés eddigi átlagtermései mellett nem jövedelmez eléggé. De még nagyobbá válik a baj az ily alacsony termésátlag mellett, ha a rossz években a termelés az átlagon jóval alul I marad. Ebben és csakis ezen körülményben rejlik gazdáink válságos helyzetének kulcsa, midőn az;.Alföld mintaszerűen kezelt uradalmában bő trágya és kitűnő- földmunka mellett a holdan­ként! termések négy, nyolcz és huszonkét mérő közt ingadoznak, tehát vannak évek, hogy az ottani tizenhét mérő átlag egy harmada sem terem. Minő termések lehetnek akkor a paraszt­gazdák birtokain !« (Igaz! Úgy van ! balfelől.) ^Bizonyára nem túlozunk, ha föltételezzük, hogy például 1853, 1866, 1873, 1879, de talán több más években is a parasztbirtokokon akárhányon nem termett négy mérő, tehát 13 forint árú búza, szemben a 30 forint költséggel.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Ez a magyar országos gazdasági egyesület ankét bizottságának állítása és nem az enyém. Lehetetlen tehát tisztábban kimutatni, hogy milyen óriásilag tévedett a t. előadó úr, mert bármilyen nagy az ő tekintélye, az orszá­gos magyar gazdasági egyesületé még nagyobb. Ennek kimutatása után csak egy kéréssel fordu­lok tehát őhozzá: azzal, hogy ha máskor ismét ezáfolja a függetlenségi párt nevében előadott adatokat és érveket, tessék jobban megfontolni, hogy mit czáfol. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Nem akarom a t. ház fáradt figyelmét komoly dolgokkal továbbra is igénybe venni. En azt állítottam, hogy a közszellem óriásilag hanyatlott, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIV. KÖTET. most azt is állítom, hogy ebben a házban is visszatükröződik ez a hanyatlás. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) És minthogy ennek a t. kor­mány és elnöke az okozója, tehát én bizalommal nem viseltethetem az olyan kormány iránt, a a mely odavitte a dolgot, hogy komoly szót ebben a képviselőházban figyelemmel többé meg nem hallgatnak. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Nyegre László jegyző: Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi nister: T. ház! Az appropriaezionális vita hosz­szabb terjedelme indokolttá teszi, hogy mérsé­kelten vegyem igénybe (Mozgás a szélső bal­oldalon.) a t. képviselőház türelmét. (Folytonos mozgás a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobb­felöl) Meszlény Lajos : Dehogy hallgatjuk ! Nem hallgatjuk! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : E szerint Kossuth Ferencz t. képviselő ár beszédéből azon kérdésekre, a melyek a ki­egyezéssel kapcsolatosak, (Halljuk! Halljuk!) ezúttal reflektálni nem kivánok. (Mozgás és zaj a szélső haloldalon. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz *. Kérem, engem nem hallgattak, pedig komolyan beszéltem és udva­rias voltam. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : Azt hiszem, t. ház, hogy lesz idő és alkalom, a midőn a kiegyezés kérdéseit alaposan és részletesen tárgyalhatjuk, . . . Madarász József: Isten mentsen meg! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : ... és a midőn Kossuth Ferencz kép­viselő úrral szemben is a mi álláspontunkat bizonynyal meg fogjuk védeni tudni. Engedje meg már most Kossuth Ferencz t. képviselő úr annál is inkább, mivel minapi beszédemben kevésbbé foglalkozhattam vele, hogy most röviden az ő felszólalására is kitérjek. Elismerem, hogy helyes Kossuth Ferencz képviselő úrnak azon adata, mely szerint az ugarnak az összes szántóföldhöz arányított meny­nyisége Magyarországon megcsökkent és 22 — 33°/o-ról 14°/o-ra szállott alá; (Mozgás a szélső baloldalon.) de nem ismerem el azon következ­tetés helyességét, a melyet a t, képviselő úr ezen adatból levonni kivánt. Az egyoldalú magterme­lést, s ennek forszirozását részemről mint föld­mívelésügyi miniszter nem ajánlhatom ugyan, (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) de utalnom kell arra, hogy az ugar megcsökkeaése és a gabonával bevetett terület szaporodása egyik jelensége annak, hogy az intenzív gazdálkodási rendszerhez közeledünk. (Igaz! Úgy van! jóbb­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom