Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-270
282 270. országos ülés 1898. márczius 26-án, szombaton. felöl.) Mert ha helyes volna Kossuth Ferencz képviselő úr azon következtetése, hogy a kevés Ugarral biró országok hanyatlás stádiumában vannak, akkor azt látnók, hogy a magyarországi 14°/o-nyi ugarral szemben áll Szászország, a hol fél százaléknyi ugar van, áll Baden, a liol 3°/o, Wíirttetüberg, a hol 5°/o ós Poroszország, a hol h 1 /2°/o-nji ugar van. T. ház! A mint elismertem, hogy az ugarra vonatkozólag helyes volt a Kossuth Ferencz képviselő úr által felhozott adat, annyira kell sajnálnom, hogy némely adatait téves forrásból vette. Kossuth Ferencz: A miniszteri jelentésekből vettem! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Mert a képviselő úr a búzatermelésről szólva azt állította, hogy 30 év közül nyolcz év volt olyan, a melyben behozatalra szorultunk. Hát méltóztassék megengedni: a gabonát a liszttől elválasztani nem lehet, (Úgy van! Úgy van! jőbbftlöl.) mert a liszt nem egyéb, mint a gabonának egy más formája. Kossuth Ferencz: Kérem, terem liszt magyar földön'? Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter* Ha pedig a búza és a liszt árúforgal • mát veszszük, azt tapasztaljuk, hogy uem nyolcz év volt olyan, a melyben mínuszban voltunk, hanem egyetlenegy évben volt ilyen. Kossuth Ferencz: Nem is állítottam! A lisztről nem beszéltem í Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: A legrosszabb években 1873-ban és 1874-ben is, sőt az utolsó évben is több volt a kivitel, mint a behozatal. A t. képviselő úr azt is állította ugyanazon téves forrás alapján, (Halljuk! Halljuk!) hogy minden kataszteri holdnyi föld után, mely búzával van bevetve, 72 x /2 krajezár, illetőleg 2 forint 42 krajezár a veszteség. Hát, t. ház, képzelhető-e, ha ennyi volna a veszteség, hogy akkor időnként folyton szaporodnék a búzával bevetett terület? (Helyeslés jobbfelöl.) Erre nézve szolgálhatok azon hiteles adattal, hogy míg í 870-ben 3 3 millió, 1880-ban 4*2 millió, 1890-ben 5 35 millió, addig 1897-ben b 1 /^ millió katasztrális hold volt búzával bevetve. Különben, hogy mennyire téves az a forrás, a melyből a t. képviselő úr jóhiszemíííeg meríteni méltóztatott, ... Kossuth Ferencz: Az ön jelentéséből! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: . . • Hogyha a t. képviselő úr abból fog meríteni, akkor a jövőben szerencsésebb lesz. Hogy mennyire téves az a forrás, a melyből meríteni méltóztatott, erre nézve csak egypár adatot vagyok bátor felhozni. Az általam hivatkozott röpirat az átlagos termést katasztrális holdankint 1871-től 1892-ig átlagosan 3'30 métermázsával mutatja ki, tényleg pedig . . . Kossuth Ferencz: Én erről nem szóltam ! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Az a forrás, melyből meríteni méltóztatott, mondja ezt. Tényleg pedig az átlagos termés holdankint 5"61 métermázsát tesz ki. Különben hogy a forrásmunkának egyéb adatai is mennyire tévesek, erre csak azt vagyok bátor felhozni, hogy míg a tényleg bevetett terület átlaga huszonegy esztendőben 4,211.900 hold, addig e forrásmunka szerint 6,944.232 holdat tenne ki. Tehát a különbség majdnem ötven százalék. Hiszen a kritika nekünk is érdekünkben áll és minden jóravaló kormánynak kívánni is kell, hogy objektív kritikában részesüljön; ezért csak örvendünk, ha egy olyan poziczióval biró képviselő, a milyen Kossuth Ferencz úr, behatóan foglalkozik a dolgokkal. De kérem, méltóztassék újra elolvasni hazánk egy kiváló történeti alakjának a negyvenes években tartott beszédét, a melyet ő bizonynyal ép olyan jól ismer, mint én. Ebben az van mondva, hogy az államférfiú és a politikus legkiválóbb tulajdonsága az, ha elég erő van benne, hogy tévedését beismerje. (Helyeslés a jobbóldalon.) Én azt vártam volna a t. képviselő úrtól, hogy téves adatait ismerje be, jövőre pedig arra kérem, hogy ha adatokra van szüksége, méltóztassék közvetlenül hozzánk fordulni, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) különben az árúforgalmi statisztikában ezen adatok évenkint és havonkint kimutatva mindenkinek rendelkezésére állanak. Most áttérek Horánszky Nándor igen tisztelt képviselő úrnak beszédére. (Halljuk! Halljuk!) Az idő nem engedi meg, hogy ezen második kiváló beszéddel is hosszabban foglalkozzam, de bizonyos megjegyzéseket mégis kell tennem, Én, nehogy a közönségben az a kívánság merüljön fel, hogy egy új kataszter készíttessék az adóreform alkalmából, azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy a hosszú folyás által egy objektíve talán hibás kataszter is — azt nem ismertem el a mairól általában, hogy hibás lenne — Szubjektív irányban bizonyos kiegyenlítést nyerhet. Erre azt mondta Horánszky Nándor képviselő úr, hogy ez érthetetlen beszéd, és nincs ebben a házban senki, a kinek engem megérteni sikerült, volna. Hát igen, ilyen érthetetlen nézeten voltam és ilyen képtelenségeket vitattam és vitattak Wagner, Passy Hippolit, Schäffle, mind híres közgazdák, s ezenkívül a közgazdák egész sorozata. Leroy-Beaulieu, a kinek híres pénzügytanát épen a ház nagyérdemű alelnöke fordította le magyarra, nem helyeselte ezen theoriát, de úgy nyilatkozik róla, hogy ez egy kiváló szellemes elmélet, mely a tudományos szigor min-
