Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-269

269. országos ülés 1898. márczius 24-én, cstttö'rtö'kön. SÍ55 nál 88 és a szövetkezeteknél 93°/o-ot. Ezek a számok megadják nekünk a reform útját is, ki­jelölik, hogy hol kell továbbfejleszteni a dolgot: tudniillik a kisbirtokosok inézeténél, a szövetkeze­teknél. És a kormány mit csinált? A kisbirtoko­sok intézetének kiváltságokat adott most újabban csak azért, hogy olcsóbban adhassa a pénzt, és a szövetkezetekre vonatkozólag egy nagyszabású czentrális intézetet akar létesíteni abból aczélból, hogy inkább abban a helyzetben legyenek, hogy pénzt adjanak. (Felkiáltások balfélől: De eddig mit tett?) Ez, igenis, arra vall, hogy helyes úton járunk. Nem történt meg minden, egész objektíve hozzáteszem, volt mulasztás, de hogy indifferentizmus lett volna, hogy a kormány szándékosan megrontani, elnyomni igyekezett volna ezeket a tényezőket, a mint az fel volt tüntetve ellenzéki beszédekben ezt, úgy hiszem, ezen adatok alapján állítani egyáltalán nem lehet. (Úgy van! jobbfélöl.) De különben is, men­jünk magának a dolognak a természetébe bele! A legkisebb birtokost, a tíz holdon alólit, mi rontja? (Felkiáltások balfelöl: Minden!) Rontja kérem, elismerem, adó is, vízszabályozási teher is, mindezeket ismerem . . . (Zaj balfelöl.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Hegedüs Sándor előadó: . . de méltóz­tassanak elhinni, hogy ezek kisebb arányban szolgálnak annak terhére, mint egyéb. Most már tudniillik nyolcz holdon önállóan gazdálkodni nem lehet. Bizonyítják ezt a telepítvények körül szerzett tapasztalatok. A hol eleinte megindultak a telepítések, és ilyen kis méretekre szabtuk a telepítvényeket, ott mind tönkrementek. (Fel­kiáltások balfelöl: Igen! A rossz földek miatt! Felkiáltások jobb felöl; Mind jó földek voltak! Zaj.) A telepítvényekre is nagyobb mennyiségű föld kell; mert ha olyan lenne az a kis gazda, mint például a franczia, hogy az évnek egy részében másutt dolgozik és szerez, vagy olyan, mint az orosz, a mit nagyon érdekesen irnak le, hogy az asszony otthon műveli a földet, az ember pedig bemegy a városba és gyárakban dolgozik és küldi haza a pénzt, akkor igenis, ilyen par­czellákban meg lehet élni; de ha a családnak az egész terhe azon a kis birtokon van, okvet­lenül tönkre kell, hogy menjen ; ez nem lehet másképen. (Zaj balfélől) A mi pedig a közép­birtokot illeti, ez az, — egészen megvallom gyengeségemet, a hol a bajokat a legkevésbbé értem. Mert tény az, hogy azt, hogy a 200 holdas birtokosnak alcsó jelzálogos pénz ne állana rendelkezésre, állítani nem lehet; ha pedig hitele van és még se tud magán segíteni, ez igen nehezen megmagyarázható dolog. Gondolom, befolyást gyakorol erre a régi szokásoknak változatlan fentartása az áj világ­ban. Mert az, hogy kétszáz holdas birtokos az egész telet családjával a városban töltse, és gaz­daságát és mindenét csak tiszttartójára és kasz­nárjára bízza, (Zaj balfelöl.) vagy pedig, meg­unva a gazdaságot, kiadja a parasztoknak felébe vagy harmadába, az megint nem helyes. (Mozgás balfélől.) Azonkívül vannak bizonyos szenvedélyek, a melyek szintén közrejátszanak. Tudom, hogy ezenkívül sok helyen az adók aránytalansága, sok helyen a vízszabályozási terhek nagysága, a melyeken szintén valami módon segíteni kell, befolyást gyakorolnak erre; de méltóztassék el­hinni, az életmód: a standard of life szintén lényeges befolyással van. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Nem azért hozom ezt elő, hogy szépítsem a helyzetet. (Halljuk!) A bajt nem tagadom; az megvan, hanem azért hozom elő, hogy lehe­tőleg az egész képet állítsuk itt Össze a pro és kontra okoskodásokban, hogy a közvélemény aztán öntudatra ébredjen és helyesen ítélhessen. (Helyeslés a jobboldalon.) Madarász József: De nem ám az idevaló közvélemény S (Derültség. Halljuk ! Halljuk !) Hegedüs Sándor előadó: Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam azt mondta, hogy igen, volt haladás itt-ott; ezt nem tagadja, de ma­gunkra vállaltak állami terheinket csaknem egé­szen a kimerülésig s az évszázadoknak mulasz­tásait egyáltalában nem pótoltuk. Hát, tisztelt képviselőtársam, miután ezzel a thémával össze­függésben egyúttal Sima Ferencz t. képviselő­társam azt a kérdést intézte hozzám, hogy hol vannak hát azok a liberális reformok; csak mutatnám meg-, . . . Justh Gyula: Ezt már én is meg akarom hallgatni. (Mozgás jobbfelöl.) Hegedüs Sándor előadó: . .. azért en­gedje meg a t. ház, hogy csak úgy röptiben röviden kitérjek erre a kérdésre is. (Halljuk! Halljuk !) < Két részre osztom e tárgyat: először, miután az ország helyzetét rajzolva, grőf Apponyi Albert t. képviselőtársam leirta, hogy ott va­gyonbiztosság nincs; (Úgy van ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) hogy közigazgatási téren semmi sem történt: (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) egyetlenegy intézmény sincs, mi az állampolgárok védelmére szolgálna; (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) igaz, hogy aztán, mikor Jászberény városához jutott, eszébe jutott, hogy van egy közigazgatási bíróság, a mely védelmére kelt Jászberénynek, (Derült­ség.) és akkor ezt az egy kivételt megcsinálta, de csak a főbbeket véve fel, (Halljuk! Halljuk!) mert a szabadelvű kormány és párt egész mű­ködésére vonatkozólag állította fel a kérdést t. képviselőtársam, csak röptiben említhetem még a következőket: a kereskedelmi kódextől a bűn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom